Hírek

2010.06.28. 02:28

Frissülő főiskolai szellem itt is, ott is

Dunaújváros - Ha jól számolom, tíz évre vannak az aranydiplomától a helyi főiskola egyik első kohász-metallurgus üzemmérnök évfolyamának tagjai. De részemről már most megkapták...

Dunaújvárosi Hírlap

Kérem, ez a kohász-metallurgus évfolyam 1970-ben végezte el a dunaújvárosi főiskolát, ami azért írandó itt kisbetűvel, mert akkor még a Miskolci Nehézipari Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karaként működött. Akkoriban még csak az ábrándokban, vagy még ott sem szerepelt az, hogy valaha önálló, mi több: ötezer hallgatóval foglalkozó főiskola lesz az alig kinőtt felsőfokú technikumból...

De lett, és az akkor végzett üzemmérnökök ma is példaként állíthatók az ifjak elé, ha nem is föltétlenül a sokat fejlődött metallurgiából (a régi diplomások egy része alig használta itt megszerzett tudását, de erről majd később), de összetartásból mindenképpen.

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Kérem, ez a kohász-metallurgus évfolyam 1970-ben végezte el a dunaújvárosi főiskolát, ami azért írandó itt kisbetűvel, mert akkor még a Miskolci Nehézipari Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karaként működött. Akkoriban még csak az ábrándokban, vagy még ott sem szerepelt az, hogy valaha önálló, mi több: ötezer hallgatóval foglalkozó főiskola lesz az alig kinőtt felsőfokú technikumból...

De lett, és az akkor végzett üzemmérnökök ma is példaként állíthatók az ifjak elé, ha nem is föltétlenül a sokat fejlődött metallurgiából (a régi diplomások egy része alig használta itt megszerzett tudását, de erről majd később), de összetartásból mindenképpen.

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

De lett, és az akkor végzett üzemmérnökök ma is példaként állíthatók az ifjak elé, ha nem is föltétlenül a sokat fejlődött metallurgiából (a régi diplomások egy része alig használta itt megszerzett tudását, de erről majd később), de összetartásból mindenképpen.

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

De lett, és az akkor végzett üzemmérnökök ma is példaként állíthatók az ifjak elé, ha nem is föltétlenül a sokat fejlődött metallurgiából (a régi diplomások egy része alig használta itt megszerzett tudását, de erről majd később), de összetartásból mindenképpen.

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Íme, találkozóik dátumai: 1974, 1980, 1985, 1992 - s azóta minden egyes évben összejöttek. Volt, aki egyetlen találkozót sem mulasztott el, s volt, aki egyre sem jött el (ilyen csak egy), de természetesen a tankörfelelős Zsuzsa néni mindegyiken ott volt, ahogyan a többség is majd minden alkalommal.

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

S hogy miért ilyen összetartók? Mert már régen is azok voltak. 1967-ben ez az évfolyam elhibázottnak és lekezelőnek érezte a stílust, ahogyan egyik-másik tanáruk bánt velük (valamint a kaja is rossz volt a kollégiumban), ezért éhségsztrájkot szerveztek. Most már megírhatjuk karrierek veszélyeztetése nélkül, hogy ez az éhségsztrájk éppen az 1967. október 23. előtti napokra esett. Képzelhetik...

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Eredetileg a teljes tankört ki akarták vágni: Zsuzsa néni kiállása kellett, az, hogy keze alá kérte a kezelhetetlennek minősített csapatot - s attól kezdve (írtam már 1985-ben is) elégtelen osztályzattal fejezték be tanulmányaikat.

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Negyven, becsülettel töltött év után megérdemlik, hogy itt álljon mindegyikük neve. Az időközben elhunytak (hiszen szinte mindegyikük nyugdíjas már, hatvanas éveiket tapossák) neve után egy kereszttel...

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Abonyi János (+), Ádám József, Béla MIhály, Czimmer Lajos, Fodor István, Haering Attila, Hosszú József, Kerényi Katalin, Királyi Anikó (+), Ladányi József, Lánczos József, Matisz Mihály, Motyka Imre, Nagy István, Papp Károly, Raffay Rudolf, Rádi Zoltán, Szeleczky István, Szőke László, Takács Teréz, Tóth Gyula (+), Tuska Zsuzsa, Vitek Pál, Wild Gyula.

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

S a három tanár, aki eljött: Sztankó János, Szabó Zoltán, ifj. Koffán Károly.

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Mivel nem kellett éhségsztrájkolniuk, vacsorával ünnepelték egymást. Éljenek!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!