Hírek

2010.02.20. 03:29

Egy összetört ember kálváriája

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Tihanyi Tamás

 

Megjegyzi, hogy ha valaki Ausztriában azt mondja, nem csinálja meg a munkát, mert balesetveszélyes, már mehet is haza. Így aztán nekilátott.

 


- Tizenhét évig dolgoztam külföldön, komoly gyakorlatom van, tudtam, hogy ilyen magasságban nem szabadna létráról dolgoztatni, de takarékossági okokból mégis megtették. Eleinte ott volt mellettem az osztrák munkavezető is, ám amikor odébbment, megtörtént a baj. Többszörös törésem volt, különböző fémeket kellett a testembe illeszteni, s ötvenszázalékos rokkant lettem. Egy hónapot feküdtem Ausztriában kórházban, s 18 hónapig voltam otthon betegállományban.

Munkaszerződését egy osztrák tulajdonú magyarországi cég íratta alá vele, de csak egy üres papírt, s azt mondták, majd utánaküldik. Ez azonban nem történt meg. A vállalat, ahol dolgozott, a baleset után három esetben havi ezer eurót fizetett neki. Azt a külföldi munkavállalóval általában elfelejtik közölni, hogy az osztrák törvények szerint, ha a baleset a dolgozó hibájából következik be, akkor minden anyagi következmény őt terheli. Esetünkben azonban a cég volt a hibás, ám ennek bizonyítása nem egyszerű feladat. A kórházi költségeket a magyar állam fizette, mint ahogyan a másfél év táppénzt is, s ezt az összeget per útján próbálja az OEP behajtani a sógorokon . De ezen a ponton adjuk vissza a szót Miklósnak...

- Három hónappal a baleset után hivattak a magyarországi cég központjába azzal, hogy jön az osztrák főnök, beszélni akar velem. De nem a főnök várt, hanem az ügyvédjük. Megpróbáltak rávenni arra, írjak alá egy papírt, hogy a céggel szemben nincs követelésem. Ha megteszem, akkor a betegállomány idejére fizetnek havi ezer eurót...

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Munkaszerződését egy osztrák tulajdonú magyarországi cég íratta alá vele, de csak egy üres papírt, s azt mondták, majd utánaküldik. Ez azonban nem történt meg. A vállalat, ahol dolgozott, a baleset után három esetben havi ezer eurót fizetett neki. Azt a külföldi munkavállalóval általában elfelejtik közölni, hogy az osztrák törvények szerint, ha a baleset a dolgozó hibájából következik be, akkor minden anyagi következmény őt terheli. Esetünkben azonban a cég volt a hibás, ám ennek bizonyítása nem egyszerű feladat. A kórházi költségeket a magyar állam fizette, mint ahogyan a másfél év táppénzt is, s ezt az összeget per útján próbálja az OEP behajtani a sógorokon . De ezen a ponton adjuk vissza a szót Miklósnak...

- Három hónappal a baleset után hivattak a magyarországi cég központjába azzal, hogy jön az osztrák főnök, beszélni akar velem. De nem a főnök várt, hanem az ügyvédjük. Megpróbáltak rávenni arra, írjak alá egy papírt, hogy a céggel szemben nincs követelésem. Ha megteszem, akkor a betegállomány idejére fizetnek havi ezer eurót...

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Munkaszerződését egy osztrák tulajdonú magyarországi cég íratta alá vele, de csak egy üres papírt, s azt mondták, majd utánaküldik. Ez azonban nem történt meg. A vállalat, ahol dolgozott, a baleset után három esetben havi ezer eurót fizetett neki. Azt a külföldi munkavállalóval általában elfelejtik közölni, hogy az osztrák törvények szerint, ha a baleset a dolgozó hibájából következik be, akkor minden anyagi következmény őt terheli. Esetünkben azonban a cég volt a hibás, ám ennek bizonyítása nem egyszerű feladat. A kórházi költségeket a magyar állam fizette, mint ahogyan a másfél év táppénzt is, s ezt az összeget per útján próbálja az OEP behajtani a sógorokon . De ezen a ponton adjuk vissza a szót Miklósnak...

- Három hónappal a baleset után hivattak a magyarországi cég központjába azzal, hogy jön az osztrák főnök, beszélni akar velem. De nem a főnök várt, hanem az ügyvédjük. Megpróbáltak rávenni arra, írjak alá egy papírt, hogy a céggel szemben nincs követelésem. Ha megteszem, akkor a betegállomány idejére fizetnek havi ezer eurót...

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Három hónappal a baleset után hivattak a magyarországi cég központjába azzal, hogy jön az osztrák főnök, beszélni akar velem. De nem a főnök várt, hanem az ügyvédjük. Megpróbáltak rávenni arra, írjak alá egy papírt, hogy a céggel szemben nincs követelésem. Ha megteszem, akkor a betegállomány idejére fizetnek havi ezer eurót...

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Három hónappal a baleset után hivattak a magyarországi cég központjába azzal, hogy jön az osztrák főnök, beszélni akar velem. De nem a főnök várt, hanem az ügyvédjük. Megpróbáltak rávenni arra, írjak alá egy papírt, hogy a céggel szemben nincs követelésem. Ha megteszem, akkor a betegállomány idejére fizetnek havi ezer eurót...

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ez olyan, mint egy zsarolás - szól közbe Kolossa József, a székesfehérvári Károsultakért Kft. vezetője. Makacs ember. Amikor egy átlagos ügyvéd már régen feladja a küzdelmet, ő még bizakodik, s általában sikerül megoldást találnia. Kiss Miklós esetében sem hajlandó hátrálni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Nem írtam alá semmit, hiszen akkor még nem tudtam pontosan, milyen állapotban vagyok. És ha sejtem, hogy ügyvéd vár, én is ügyvéddel mentem volna - folytatta a károsult. - Erre azt mondták, hogy akkor nem fizetnek egy fillért sem. Ezután egy osztrák ügyvédi irodához fordultam, de csak a pénzem ment el, eredményt nem tudtak elérni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Idővel kiderült, a magyart kétszer is továbbadták, lényegében eladták egymás között az osztrákok, s ez tovább bonyolította az ügyet. Ezt akár nevezhetjük emberkereskedelemnek is, ha akarjuk.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ezután kerestem fel a székesfehérvári székhelyű Károsultakért Kft.-t - mondja Kiss Miklós. - Az osztrák rendőrség egyébként helyszínelt, de a rendőr csak a munkáltatóval beszélt, s olyan jelentést írt, amely szerint elismertem a felelősségemet, pedig ez nem igaz. Az osztrákok azt próbálták elérni, vállaljam magamra a balesetet mint okozó, s ezzel mentesítsem őket kötelezettségeik alól.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Ezt egyértelműen elutasítottuk, s pert kezdeményeztünk - veszi át a szót Kolossa József. - Sajnos sok esetben előfordul, hogy a magyar munkavállalókat egyáltalán nem tájékoztatják az idegen ország rá vonatkozó jogszabályairól. Ezért nincsenek tisztában azzal, milyen veszélynek vannak kitéve, s hogy a külföldi munkaadó nem biztos, hogy eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek. Úgy gondolom, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden országban európai módon rendezzék ezeket az ügyeket. Hiszen esetünkben még az is vita tárgya, hogy a károsult egyáltalán kinek dolgozott.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

- Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nincs együttműködési hajlandóság. Külföldön tudják, a magyar munkás gyorsan olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni a felajánlott pénzt - mondta Kovács Imre ügyvéd.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Ilyenkor, válságos időkben biztosan sok ezren gondolnak Fejér megyében is arra: ha itthon nem, talán külföldön boldogulhatnak. Közvetítőkön keresztül valóban lehet munkát találni, ám vigyázat: ha megtörténik a baj, az általunk egyébként annyira irigyelt nyugat gyorsan be tudja bizonyítani, hogy tud ő nagyon balkáni is lenni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!