Cafetéria-rendszer: Kétszer sarcolt utalványok

Miközben odafent nagy a jólét , máshol meglehetősen szűkösek a keretek.

Egy dunaújvárosi közalkalmazott például az elmúlt évben havi hatezer forint értékben kapott hideg-, vagy kérése szerint melegétkezési utalványt. Ez egy évben hetvenkétezer forintos béren kívüli jutattást jelentett csupán.

Bár a közalkalmazottak ígéretet kaptak rá, hogy idén sem csökken - a bődületesnek korántsem mondható - juttatás mértéke, egyelőre nem világos, ki fizeti meg az idei évben belépő adóterheket. A hidegutalvány ugyanis a kilencvennyolc százalékos adóteherrel gyakorlatilag megszűnt. (Csak egy példa: tízezer forintnyi utalvány után kilencezer-nyolcszáz forint adót kellene leperkálnia vagy a dolgozónak vagy a munkáltatónak, ami ugye nonszensz).

A tavalyi hatezer forintos melegétkezési utalvány pedig négyezer-ötszáz forintra olvadna, ha a város nem fizeti ki a huszonöt százalékos adót.

Egyelőre bizonytalan a helyzet a köztisztviselők béren kívüli juttatásaival is. Pedig nekik a közalkalmazottakkal szemben kötelező jelleggel jár a plusz összeg.

A dunaújvárosi közgyűlés által tavaly ősszel elfogadott határozat szerint elvileg 247 ezer forint nettó kafetériára számíthatnának tizenkét hónap alatt. A bökkenő az, hogy még nem készült el az idei évi költségvetés, így egyelőre nem tudni, lesz-e ennyi pénz erre a célra

Hallani egy másik számról is. E szerint a köztisztviselői illetményalap ötszörösét, vagyis 236 ezer forintnyi utalványt kapnának a hivatalban dolgozók. A kisebb összegből ráadásul adózniuk is kellene, ha a város szűkös költségvetési mozgástere miatt nem vállalná át az adóterheket tőlük.

Érdekesség, hogy a magyar közigazgatásban ezt megelőzően nem volt kafetéria rendszer. Azért kellett bevezetni, mert az idén január elsejétől módosuló személyi jövedelemadóról szóló törvény megadóztatta a köztisztviselőknek korábban alanyi jogon járó ruházati költségtérítést és étkezési hozzájárulást. És morgolódnak is a közszolgák: mert míg például a ruházati pénzt korábban nettó értékben kapták meg, most az utalványok után könnyen lehet, hogy adózniuk kell.

Természetesen nem csak a közszférát érintik a változások. Számos magánvállalkozás is élt a béren kívül adható adómentes juttatás lehetőségével.

A kafetéria-rendszer bevezetésének ugyanis éppen az volt a lényege, hogy a munkáltatók a plusz juttatásokkal növelhessék a dolgozói elégedettséget és elkötelezettséget, egyúttal az adómentes elemek révén pénzt takarítsanak meg.

Az idei év nagy kérdése, hogy az utalványok megadóztatása után a munkáltatók látnak-e még fantáziát a rendszerben. Jó hír a dolgozók számára, hogy igen. A Pécsi Tudományegyetem és a HR Kutató Központ közös felmérése szerint a hazai vállalkozások kilencvenegy százaléka hisz a kafetéria létjogosultságában, és fenntartja a béren kívüli juttatásokat.

A hurrá-hangulatot azonban némiképpen árnyalja, hogy a cégek többségénél 2009-hez egy fillérrel sem nőtt az ilyen célra fordítható összeg. Magyarán a magánszektorban is jó eséllyel a munkavállalóknak kell majd adózniuk a kafetéria után.

Az adómentes juttatások népszerűsége sokfajta felhasználhatóságukban rejlett. A boltokban élelmiszerekre beváltható hidegétkezési utalvány különösen a hó végén, és karácsony előtt jött jól. A melegétkezési utalvány akár két-három hétig is elég volt egy-egy napi meleg ebéd elfogyasztására valamelyik étteremben. A mostantól ugyancsak huszonöt százalékos adókulcs alá eső Üdülési Csekk révén családok mentek üdülni nyaranta, vagy foglaltak le egy hosszú hétvégét valamelyik magyarországi szállodában. Az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulások remek tartalékképzők a háztartások számára. Az iskolakezdési támogatás a tenév előtt jelentett segítséget.

Azt, hogy pontosan milyen változásokat hoz majd a megadóztatot kafetéria rendszer, februártól lehet majd pontosan látni. Akkora már mindenhol meglesznek a végleges éves keretösszegek.