Hírek

2009.06.23. 02:29

Fejőstehén - csak nálunk hiába?

Az ezer meg egy sebből vérző hazai mezőgazdaságnak csak egy, de meglehetősen problémadús szelete a tejipar. A szarvasmarha-állomány évről évre csökken, tejtermelők zárják be a kaput, és hajtják vágóhídra állataikat, miközben egyre több kétes eredetű és minőségű termék kerül a hazai boltok polcaira - állítja a baracsi tehenészet vezetője.

Szabó Szabolcs

- A hazai mezőgazdaság szinte minden szektora válságban van, ám jelenleg talán a tejtermelők helyzete a legsúlyosabb. A telepen ezerháromszáz hektáron gazdálkodunk, jelenleg a háromszázhetven fejőstehénnel és a hozzájuk tartozó szaporulattal, növendék állattal összesen hétszázötven jószág van. Nem túlzok, ha azt mondom: drámai a helyzet. Tavaly szüntettük meg a hatezer hízót kibocsátó sertéstelepünket, így tudjuk, látjuk, ha így megy tovább, a tehenek is mehetnek a vágóhídra vagy Ukrajnába, ugyanis jelenleg oda hajtják az itthon - a piac által - feleslegesnek ítélt állományt. A legnagyobb gond, hogy gyakorlatilag válságba került minden hazai tejtermelő, és a hazai fogyasztók is. Ugyanis az a tejnek mondott termék, amit a tisztelt vásárló a polcról leemel, köszönő viszonyban sincs az igazi, friss házi tejjel.

A beszámoló közben a baracsi tehenészet telepén szemlélődünk. Tisztaság, rend, fegyelem mindenütt. Ezzel szemben a tejpiacot leginkább az aránytalanság és a tisztességtelen árszabályozás uralja. - A nagy nemzetközi élelmiszerláncok egyszerűen a padlóba döngölnek minket, és ezen nem segít a nemrég elfogadott agráretikai kódex sem. A multik egyre inkább leszorítják az árakat, ezt a felvásárlók és a feldolgozók továbbhárítják a termelőkre, akik nem tehetnek mást, egy ideig lenyelik a veszteséget, majd szépen lassan becsukják a telepet. Egy liter rendes friss tej előállítási ára literenként nyolcvan forint, tőlünk most ötvenöt-hatvan forintért veszik át, tehát veszteséget termelünk. Közben a boltok polcain kétszáz forint körül mozog egy liter tej ára. Egy egészségesen kialakított termékpálya esetén mindenki levesz egy kis tisztességes hasznot, így biztosítva van a termelő, a felvásárló, a kereskedő túlélése. Magyarországon most csak ellenérdekelt szereplők vannak a tejpiacon. A multik lenyomták az árakat, ömlik az országba az olcsó import tej, a hazai fogyasztó pedig issza a nehezen megállapítható eredetű terméket.

Telepszemlénk során végigjárjuk a baracsi tej útját. A tehéntől a zárt rendszerű hűtő-tárolóig. Közben olyan házias ételekről is szót váltunk az egyre inkább szakadó esőben, mint a házi tejszínnel készített rakott krumpi.

Bolti emlékeink nem éppen meggyőzőek, így a megoldás felől is érdeklődünk Buchner úrnál.

- Bár a magyar tejipar minden problémáját nem oldja meg, de talán kiutat jelenthet a nyers tej direkt forgalmazása. Azaz a vásárló olyan eredeti terméket kap a pénzéért, amilyet nagyszülei fogyasztottak negyven-ötven évvel ezelőtt. Nekünk ez a piaci túlélést jelenti, a tejfogyasztó pedig végre igazi, egészséges termékhez juthat. Ismétlem, a huszonnegyedik órában vagyunk. Az elmúlt évtizedekben azt hangsúlyozták mindenhol, hogy a nyers tej káros, egészségtelen, így most ihatjuk a mindenféle művi anyagokkal tejjé kotyvasztott fehér folyadékot. Dunaújvárosban is több helyen próbálkozunk automatás értékesítéssel, és úgy tűnik, egyre inkább bizalmat szavaznak a vásárlók. Gazdaságunk napi kilencezer liter tejet állít elő, a teheneket naponta kétszer fejjük, a korszerű fejőberendezés, a tejhűtő rendszer zártsága biztosítja, hogy a termék a tehén tőgyétől a vásárló által az automatából kivett palackig nem érintkezik a külvilág levegőjével. Egy budapesti központ naponta végez nálunk ellenőrzést, és eddig csak extra jó minősítést igazoltak vissza.

A bő lére engedett tejpiaci értékelés után a szakadó esőben baktatunk kifelé a telepről, ám a téma még számos írást megérne. Végszóra csak pár mondatot idéznénk idegenvezetőnk töprengéseiből:

- Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, a piaci versennyel alapvetően semmi baj nincs, hiszen ez segíti az ágazat fejlődését. Csak hát magyar termelőként jelentős hátrányt szenvedünk. Drasztikusan kevesebb állami támogatás, gyakorlatilag nulla piacvédelem... és még sorolhatnám. A magyar fogyasztókat rá-, illetve vissza kell szoktatnunk a hazai termékekre. Többnyire egészségesebb, jobb, mint az import, ráadásul minden egyes termékkel hazai munkahelyeket mentünk meg. Tudatos, patrióta fogyasztókat kell nevelni, és sajnos e kérdésben bőven előttünk jár az általunk irigyelt Nyugat.

- Ha a következő egy-két évben nem történik jelentős fordulat, akkor az egész agrárszektornak lőttek, és mehetünk a levesbe - zárta mondandóját Bucher. Akkor az egész agrárszektornak lőttek, és mehetünk a levesbe?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!