Újtelep: falusias, de városi

Meghökkentően kevés írásos forrás létezik az Újtelepről. Még a város (és főként, természetesen: Dunapentele) történetét feldolgozó legújabb és legrészletesebb kiadványban, a 2000-ben megjelent Dunaújváros története című kötetben sem szerepel a városrész kialakulása. A Szórád iskola építésének századik évfordulójára megjelent kötetben is csak a koronként a Szórádhoz tartozó, Radnóti Miklósról elnevezett újtelepi általános iskoláról találni néhány oldalt.

Így mi most Őri Zoltánnak, a Pentele történetét feldolgozó kutatók egyik legtájékozottabbjának visszaemlékezései alapján próbáljuk elhelyezni ezt a településrészt a múltban.

Újtelep eszerint az első világháború után jelent meg a térképen - akkor, amikor az ország szinte minden településének határában kialakult egy-egy Újtelep. Őri Zoltán úgy véli, többnyire a világháborút megjárt, leszerelt katonák és családjaik életlehetőségein próbáltak így javítani - konkrét adatokat azonban nem talált erre nézve.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Így mi most Őri Zoltánnak, a Pentele történetét feldolgozó kutatók egyik legtájékozottabbjának visszaemlékezései alapján próbáljuk elhelyezni ezt a településrészt a múltban.

Újtelep eszerint az első világháború után jelent meg a térképen - akkor, amikor az ország szinte minden településének határában kialakult egy-egy Újtelep. Őri Zoltán úgy véli, többnyire a világháborút megjárt, leszerelt katonák és családjaik életlehetőségein próbáltak így javítani - konkrét adatokat azonban nem talált erre nézve.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Így mi most Őri Zoltánnak, a Pentele történetét feldolgozó kutatók egyik legtájékozottabbjának visszaemlékezései alapján próbáljuk elhelyezni ezt a településrészt a múltban.

Újtelep eszerint az első világháború után jelent meg a térképen - akkor, amikor az ország szinte minden településének határában kialakult egy-egy Újtelep. Őri Zoltán úgy véli, többnyire a világháborút megjárt, leszerelt katonák és családjaik életlehetőségein próbáltak így javítani - konkrét adatokat azonban nem talált erre nézve.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelep eszerint az első világháború után jelent meg a térképen - akkor, amikor az ország szinte minden településének határában kialakult egy-egy Újtelep. Őri Zoltán úgy véli, többnyire a világháborút megjárt, leszerelt katonák és családjaik életlehetőségein próbáltak így javítani - konkrét adatokat azonban nem talált erre nézve.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelep eszerint az első világháború után jelent meg a térképen - akkor, amikor az ország szinte minden településének határában kialakult egy-egy Újtelep. Őri Zoltán úgy véli, többnyire a világháborút megjárt, leszerelt katonák és családjaik életlehetőségein próbáltak így javítani - konkrét adatokat azonban nem talált erre nézve.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

A pentelei Újtelep mindenesetre a Venyimi út mentén, annak déli oldalán kapott helyet, egészen pontosan négy utcát. Akkor még csak számok jelölték ezeket az utcákat, nevük nem volt. A Venyimi út északi oldalán akkoriban vásártér volt - később ott gyakorlatoztak a leventék. A volt vásártér 1960 után épült be kertes házakkal.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Az első utcákban meglehetősen nagy, több mint hatszáz négyszögöles telkek álltak, s a beépítés is kifejezetten falusias jellegű volt. Még ma is akad egy-kettő a régi építésű, az utcára merőlegesen álló, dunántúli jellegű hosszúházakból, bár a hatvanas évektől kezdve, s főként 1990 után a házak legtöbbjét lebontották vagy átépítették.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Ma néhány, hangsúlyozottan presztízs-jellegű ház is található az Újtelepen - az otthonok többsége azonban egy átlagos kertvárosnak megfelelő, szépen karbantartott ház, gondozott kert közepén.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Az Újtelep talán legnagyobb hátránya más városrészekhez képest az intézmény-rendszer - vagy inkább annak hiánya. 1965-ben nyílott itt meg a Radnóti Miklós általános iskola, amikor már (régi, szép idők...) túlzsúfolt volt a Szórád-iskola. Az újtelepi osztályok 2001-ig szolgálták az általános iskolai oktatást, akkor a diáklétszám csökkenésére hivatkozva a városi közgyűlés bezárta a Szórád tagiskoláját. Később magániskola volt itt - most művészeti iskolával és népfőiskolával szerződött a város.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelep eléggé nem dicsérhető, nagy előnye, hogy ipar gyakorlatilag nincs ott: egy pékségen, s néhány asztalos- vagy autójavító műhelyen kívül szinte csak lakások állnak a területen. Ugyanakkor üzlet is alig van: a korábbi, Venyimi úti ABC megszűnt, s a házaknál működő boltok többsége számára is a véget jelentették a telep határánál megnyílt nagy bevásárlóközpontok. Szórakozóhely is egy-kettő van errefelé (attól függően, hogy az ABC helyén nyílt lokált épp működteti-e valaki). Egy fagylaltozó, magánrendelő, autószalonok, s az új baptista templom áll ezen a vidéken.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Viszont a csendért, a falusias, ám az összes városi közművel ellátott környezetért nem nagy ár az, hogy egy bevásárlásért, gyógyszerekért, sőt: iskoláért, óvodáért is a városba kell menni. Itt majd minden háznál van autó, s a 62-es bekötő út megépítése óta a Belváros sincs messze.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.

Újtelepen, és a Béke-városrész választójogi szempontból hozzá csatolt északi részén, mintegy 5500-6000 ember él.