A haza és a szabadság Haza és szabadság

Dunaújváros vezetői és lakói tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt szombaton. A nemzeti ünnep, a 48as emlékműnél tartott mindkét megemlékezés békésen, a megemlékezés és tisztelet jegyében zajlott. A szónokok gondolatai, illetve a műsorok a haza és a szabadság szellemiségét tükrözték, méltó emléket állítva a százhatvan évvel ezelőtti események hőseinek.

Egyházi szóhasználattal élve a kismise - vagyis a jobboldali szervezetek ünnepsége - reggel kilenc órakor kezdődött. A dunaújvárosi Nemzeti Polgári Körök nevében Somogyvári Árpád elnök köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta: nincs nemzeti ünnepünk, amely igazabb és magyarabb. Felolvasta Blaskó Péter levelét, amely arról szól, hogy a színész nem veszi át a Kossuth-díjat - amelyre egyébként nagyon vágyott és amelyről álmodott -, mert katasztrófa felé tartunk, nincs alkotmány, törvény, jog, ami gátat szab ennek . (Folytatás a 3. oldalon A haza és a szabadság címmel)

(Folytatás az 1. oldalról)

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Egyházi szóhasználattal élve a kismise - vagyis a jobboldali szervezetek ünnepsége - reggel kilenc órakor kezdődött. A dunaújvárosi Nemzeti Polgári Körök nevében Somogyvári Árpád elnök köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta: nincs nemzeti ünnepünk, amely igazabb és magyarabb. Felolvasta Blaskó Péter levelét, amely arról szól, hogy a színész nem veszi át a Kossuth-díjat - amelyre egyébként nagyon vágyott és amelyről álmodott -, mert katasztrófa felé tartunk, nincs alkotmány, törvény, jog, ami gátat szab ennek . (Folytatás a 3. oldalon A haza és a szabadság címmel)

(Folytatás az 1. oldalról)

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Egyházi szóhasználattal élve a kismise - vagyis a jobboldali szervezetek ünnepsége - reggel kilenc órakor kezdődött. A dunaújvárosi Nemzeti Polgári Körök nevében Somogyvári Árpád elnök köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta: nincs nemzeti ünnepünk, amely igazabb és magyarabb. Felolvasta Blaskó Péter levelét, amely arról szól, hogy a színész nem veszi át a Kossuth-díjat - amelyre egyébként nagyon vágyott és amelyről álmodott -, mert katasztrófa felé tartunk, nincs alkotmány, törvény, jog, ami gátat szab ennek . (Folytatás a 3. oldalon A haza és a szabadság címmel)

(Folytatás az 1. oldalról)

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

(Folytatás az 1. oldalról)

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

(Folytatás az 1. oldalról)

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A jobboldali szervezetek rendezvényének műsora Akucs Attiláné és Jakóné Fekete Teréz munkáját dicsérte. Az ünnepség végén a szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, a gyerekek zászlókat, virágokat tűztek a talapzat mellé.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A városi ünnepségnek - amelyet az előző minta után szabadon - tekinthetünk nagymisének - ugyanaz, vagyis a 48-as emlékmű volt a helyszíne. A program fél tizenegykor kezdődött. A műsor egységes : a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Sándor Frigyes Zeneiskola diákjai közösen léptek fel, a kórus dalai, a zenekar játéka jól illeszkedett a prózai részekhez és teljessé tette azokat. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza... - dalolták a fiatalok. Aztán jött az idézet:Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek... Most jött el az ideje, hogy Isten valamennyi gyermeke előtt kinyíljanak a lehetőség kapui... Van egy álmom... Mindenki ültet egy virágot. Ez fog minket össze, és a mag, amit együtt ültetünk el... . Ennek jelképeként a népviseletbe öltözött lányok virágot osztottak az ünneplő tömegben állóknak.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Igényes, szép műsor volt - állapították meg többen is a a hallgatóság soraiban. Pálinkás István tanár ünnepi beszéde személyes hangvételű volt. Elgondolkodott például azon, hogy mire gondolhatott Palotás József szobrászművész, amikor megalkotta a kaput, vagyis a város 48-as emlékművét, amelynek a tövében álltak, majd megemlékezett a Héjasfalvánál hősi halált halt honvédekről is.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

Az ünnepség végén az önkormányzatok, pártok, civil szervezetek és intézmények vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.

A nemzeti ünnepen a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át dr. Hőnigh Magdolna aljegyző és Vígh Gyula, a város közbiztonságáért alapítvány elnöke, emellett Pro Régió díjat kapott az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány.