Hurrá, itt a locsolókocsi!

Miért nem locsolsz? - ordít rá egy ingerült férfi a locsolóautó sofőrjére. Mivel? Üres a tartály! - hangzik a kevésbé ideges válasz! A járókelőből talán Lévai Zoltán hosszú haja láttán bukott ki az előítéletes megjegyzés, elvégre ilyen fizimiskával bliccelős lehet, aki félvállról veszi a város utcáinak locsolását is. Pedig ha tudná...

Például azt, hogy az öreg tűzoltóautót milyen nagy becsben tartja Lévai Zoltán. Hány éves? Negyvenkilenc. Nem maga, hanem az autó! ... Ilyen és hasonló történetek sokaságát gyűjtötte össze a kánikula egy hete alatt. Főnökei talán nem dicsérik meg, de képtelen nemet mondani az idősebbeknek, akik megkérik, löttyintsen egy kis vizet a házuk előtti virágágyásra. Nem tartozik az útvonalhoz, de be szoktam kanyarodni a Tesco parkolójába, sokan járnak oda, legyen jobb nekik is. A Barátság úti idősotthon előtt is megnyitom a csapokat, szegény öregek ne szenvedjenek annyira. - mondja a sofőr, közben várja, hogy megteljen az autó vízzel. A gyerekek ujjongva szaladgálnak, játszanak a tócsákban. Zoltán nekik sem okoz csalódást: ügyel rá, hogy túlcsorduljon a tartály és töltés közben spricceljen a víz a gyerkőcökre a kocsi elején lévő fúvókákból. Felüdülés neki is ez a tíz perc árnyékban a kabin után...

A hőség idegessé teszi az embereket. Lassacskán a tűrőképessége határára ér mindenki: árnyékban sincs kevesebb harmincnyolc foknál, a lakások felhevültek, az éjszakai alvásnál csak a reggeli ébredés gyötrelmesebb. És a helyzet egyre elviselhetetlenebb, ahogy telnek a napok.

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Például azt, hogy az öreg tűzoltóautót milyen nagy becsben tartja Lévai Zoltán. Hány éves? Negyvenkilenc. Nem maga, hanem az autó! ... Ilyen és hasonló történetek sokaságát gyűjtötte össze a kánikula egy hete alatt. Főnökei talán nem dicsérik meg, de képtelen nemet mondani az idősebbeknek, akik megkérik, löttyintsen egy kis vizet a házuk előtti virágágyásra. Nem tartozik az útvonalhoz, de be szoktam kanyarodni a Tesco parkolójába, sokan járnak oda, legyen jobb nekik is. A Barátság úti idősotthon előtt is megnyitom a csapokat, szegény öregek ne szenvedjenek annyira. - mondja a sofőr, közben várja, hogy megteljen az autó vízzel. A gyerekek ujjongva szaladgálnak, játszanak a tócsákban. Zoltán nekik sem okoz csalódást: ügyel rá, hogy túlcsorduljon a tartály és töltés közben spricceljen a víz a gyerkőcökre a kocsi elején lévő fúvókákból. Felüdülés neki is ez a tíz perc árnyékban a kabin után...

A hőség idegessé teszi az embereket. Lassacskán a tűrőképessége határára ér mindenki: árnyékban sincs kevesebb harmincnyolc foknál, a lakások felhevültek, az éjszakai alvásnál csak a reggeli ébredés gyötrelmesebb. És a helyzet egyre elviselhetetlenebb, ahogy telnek a napok.

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Például azt, hogy az öreg tűzoltóautót milyen nagy becsben tartja Lévai Zoltán. Hány éves? Negyvenkilenc. Nem maga, hanem az autó! ... Ilyen és hasonló történetek sokaságát gyűjtötte össze a kánikula egy hete alatt. Főnökei talán nem dicsérik meg, de képtelen nemet mondani az idősebbeknek, akik megkérik, löttyintsen egy kis vizet a házuk előtti virágágyásra. Nem tartozik az útvonalhoz, de be szoktam kanyarodni a Tesco parkolójába, sokan járnak oda, legyen jobb nekik is. A Barátság úti idősotthon előtt is megnyitom a csapokat, szegény öregek ne szenvedjenek annyira. - mondja a sofőr, közben várja, hogy megteljen az autó vízzel. A gyerekek ujjongva szaladgálnak, játszanak a tócsákban. Zoltán nekik sem okoz csalódást: ügyel rá, hogy túlcsorduljon a tartály és töltés közben spricceljen a víz a gyerkőcökre a kocsi elején lévő fúvókákból. Felüdülés neki is ez a tíz perc árnyékban a kabin után...

A hőség idegessé teszi az embereket. Lassacskán a tűrőképessége határára ér mindenki: árnyékban sincs kevesebb harmincnyolc foknál, a lakások felhevültek, az éjszakai alvásnál csak a reggeli ébredés gyötrelmesebb. És a helyzet egyre elviselhetetlenebb, ahogy telnek a napok.

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A hőség idegessé teszi az embereket. Lassacskán a tűrőképessége határára ér mindenki: árnyékban sincs kevesebb harmincnyolc foknál, a lakások felhevültek, az éjszakai alvásnál csak a reggeli ébredés gyötrelmesebb. És a helyzet egyre elviselhetetlenebb, ahogy telnek a napok.

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A hőség idegessé teszi az embereket. Lassacskán a tűrőképessége határára ér mindenki: árnyékban sincs kevesebb harmincnyolc foknál, a lakások felhevültek, az éjszakai alvásnál csak a reggeli ébredés gyötrelmesebb. És a helyzet egyre elviselhetetlenebb, ahogy telnek a napok.

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A locsolókocsik enyhítenek valamelyest a tikkasztó hőségen. Lévai Zoltán, és a kisebb kocsival a járdákat frissítő társa, Garbacz Roland akkor haladnak tétlenül, amikor üres a tartály, visszafelé tartanak a töltőállomásra - de a járókelő ezt nem tudhatja. Vízvételezésre egy helyen, a Dunasoron lévő kútnál van lehetőség. Minden kanyar után oda kell visszamenni megtölteni a tartályt, hogy tehessék a dolgukat.

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

A város történetében talán először hasznosul az a több ezer köbméter víz, amit a szivattyúk kitermelnek a csúszásveszélyes magaspartból. A DVG Zrt. kezdeményezésére és megbízásából ez a talajvíz hűti az utcákat, járdákat. Nem megy pocsékba - a szennyvíztisztítóba - ez az értékes víz, és legalább ennek a locsolásra használt mennyiségnek a tisztításáért nem kell fizetnie a városnak. Ettől függetlenül a rácalmási Tűzföld Kft. pilótája szerint jól jönne még néhány vízvételezési hely és kellene legalább két autó, hogy hatékonyabbak lehessenek.

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Garbacz Rolandot is utolérte már a hoszszas körjáratai során mindenféle megjegyzés, a gyalogos hölgyeknek például nem tetszik, ha sáros lesz a papucsuk. De a többség respektálja a munkáját, előzékenyen félreáll az útból. Roland napi hat-nyolc liter vizet iszik meg. Elviselhetetlen a hőség az autóban, a menetszél sem hűt, mert nincs - nagyon lassan kell haladni.

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...

Mindketten reggel hét órától tizenegyig, majd délután kettőtől hatig - a nagy autó nyolcig - járják az utcákat, félóránként fordulnak. Százhatvan köbméter vizet locsolnak ki naponta a város útjaira, járdáira. Testvérek között is jelentős ez a mennyiség: egy család nyolc hónapos átlag fogyasztásának felel meg. És el tudnánk viselni kétszer ennyit is ebben a kánikulában...