Torony- történet

Dunaföldvár (gp) - A helységet már 1009-ben említi a pécsi püspökség okirata, II. Béla király pedig bencés apátságot alapít itt a XII. században, amelynek védelmére - és a dunai átkelő figyelésére - épült később a XIV-XV. században az erődítmény, késő gótikus stílusban. A későbbi átépítések során reneszánsz részletekkel is gazdagodott várat ma Csonka-torony, vagy török-torony néven említik. A XVII. századi - Ottendorf Henrik, Evlia Cselebi - leírások így említik: Dzsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő négyszögletes erős építkezésű szép torony van, mely kilátáshely lévén onnan az összes síkságok látszanak. Egészen a csúcsán négy kitűnő ágyú van, sőt azon felül e tornyon van még Szulejmán szultán dzsámijának deszkaminaretje...

A kuruc felkelés és az 1848/49-es szabadságharc idején fontos szerepet töltött be. Az 1858-as városi tűzvészben a torony zsindelyes teteje és faszerkezete elégett. A helyreállítás után később börtön, majd magtár volt. Az egyik cellában egy betyárfreskó látható, amely egy halálraítélt elfogásának történetét ábrázolja. A hagyomány szerint az alkotást saját vérével készítette.

A kuruc felkelés és az 1848/49-es szabadságharc idején fontos szerepet töltött be. Az 1858-as városi tűzvészben a torony zsindelyes teteje és faszerkezete elégett. A helyreállítás után később börtön, majd magtár volt. Az egyik cellában egy betyárfreskó látható, amely egy halálraítélt elfogásának történetét ábrázolja. A hagyomány szerint az alkotást saját vérével készítette.

A kuruc felkelés és az 1848/49-es szabadságharc idején fontos szerepet töltött be. Az 1858-as városi tűzvészben a torony zsindelyes teteje és faszerkezete elégett. A helyreállítás után később börtön, majd magtár volt. Az egyik cellában egy betyárfreskó látható, amely egy halálraítélt elfogásának történetét ábrázolja. A hagyomány szerint az alkotást saját vérével készítette.