Hírek

2007.05.09. 02:29

A fogyatékkal élő látja végül kárát

Dunaújváros - Jelentős mértékben megemelkedtek a szociális ellátást igénybe vevők részére megszabott térítési díjak. A Jószolgálati Otthonban is problémákat szült a januártól érvénybe lépett intézkedés, hiszen van, aki anyagi szempontok miatt nem viszi már gyermekét az intézménybe.

Szabó Szabolcs

A szociális törvényt érintő változás miatt ez év januárjától változott a szociális szférában fizetendő térítési és egyéb díjak rendszere, mértéke. A szolgáltatási egységre adott önköltség fogalmát januártól emelték be a törvénybe, e meglehetősen értelmezhetetlen fogalom azonban némi magyarázatra szorul. A lényeg az, hogy a szociális szférában - legyen szó az idősek, avagy a fogyatékkal élők ellátásáról - az ellátottól az eddig érvényben lévőtől lényegesen nagyobb mértékű anyagi részvállalást kérnek. Mivel törvényről van szó, ez kötelezően alkalmazandó minden egyes intézmény számára.

A Jószolgálati Otthonban bekövetkezett változásokról Kecskés Rózsa intézményvezetővel, és Nics Évával, a gazdasági terület felelősével beszélgettünk.

A fogyatékkal élők gondozására megalakult Jószolgálati Otthon Dunaújvárosban többféle ellátást nyújt: a napközi mellett vannak, akik átmeneti, illetve tartós ellátásban részesülnek. Eddig a napközi jellegű szolgáltatást igénybe vevőknek csak az étkezésért kellett fizetni, az élelmezési költségek mintegy negyven százalékát kérték el tőlük. Januártól azonban a napközis ellátásban részesülőktől is a személyes jövedelmük harminc százalékát kérik el a gondozás fejében. Érdekes módon nem a jóval nagyobb tételekkel számoló tartós ellátottak, hanem az ilyen napközbeni ellátást igénybe vevők hozzátartozói körében okozott felháborodást a januártól bevezetett változtatás. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a fogyatékkal élők nap közbeni ellátására a minimális mértékű 5800 forinttól maximum 24 ezer forintig terjedő összeget szednek be helyben. Ilyen esetben a gondozott jövedelmének fennmaradó hetven százaléka a családnál marad. Soha nem a család összjövedelmét veszik figyelembe, csakis a gondozott bevételéről van szó. Az új és a régi díjak közötti különbözet ennek megfelelően másként és másként alakul, van, akinél ez az összeg eléri a 17 ezer forintot, van, akinél alig 500 forintos tételről van csak szó.

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A Jószolgálati Otthonban bekövetkezett változásokról Kecskés Rózsa intézményvezetővel, és Nics Évával, a gazdasági terület felelősével beszélgettünk.

A fogyatékkal élők gondozására megalakult Jószolgálati Otthon Dunaújvárosban többféle ellátást nyújt: a napközi mellett vannak, akik átmeneti, illetve tartós ellátásban részesülnek. Eddig a napközi jellegű szolgáltatást igénybe vevőknek csak az étkezésért kellett fizetni, az élelmezési költségek mintegy negyven százalékát kérték el tőlük. Januártól azonban a napközis ellátásban részesülőktől is a személyes jövedelmük harminc százalékát kérik el a gondozás fejében. Érdekes módon nem a jóval nagyobb tételekkel számoló tartós ellátottak, hanem az ilyen napközbeni ellátást igénybe vevők hozzátartozói körében okozott felháborodást a januártól bevezetett változtatás. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a fogyatékkal élők nap közbeni ellátására a minimális mértékű 5800 forinttól maximum 24 ezer forintig terjedő összeget szednek be helyben. Ilyen esetben a gondozott jövedelmének fennmaradó hetven százaléka a családnál marad. Soha nem a család összjövedelmét veszik figyelembe, csakis a gondozott bevételéről van szó. Az új és a régi díjak közötti különbözet ennek megfelelően másként és másként alakul, van, akinél ez az összeg eléri a 17 ezer forintot, van, akinél alig 500 forintos tételről van csak szó.

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A Jószolgálati Otthonban bekövetkezett változásokról Kecskés Rózsa intézményvezetővel, és Nics Évával, a gazdasági terület felelősével beszélgettünk.

A fogyatékkal élők gondozására megalakult Jószolgálati Otthon Dunaújvárosban többféle ellátást nyújt: a napközi mellett vannak, akik átmeneti, illetve tartós ellátásban részesülnek. Eddig a napközi jellegű szolgáltatást igénybe vevőknek csak az étkezésért kellett fizetni, az élelmezési költségek mintegy negyven százalékát kérték el tőlük. Januártól azonban a napközis ellátásban részesülőktől is a személyes jövedelmük harminc százalékát kérik el a gondozás fejében. Érdekes módon nem a jóval nagyobb tételekkel számoló tartós ellátottak, hanem az ilyen napközbeni ellátást igénybe vevők hozzátartozói körében okozott felháborodást a januártól bevezetett változtatás. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a fogyatékkal élők nap közbeni ellátására a minimális mértékű 5800 forinttól maximum 24 ezer forintig terjedő összeget szednek be helyben. Ilyen esetben a gondozott jövedelmének fennmaradó hetven százaléka a családnál marad. Soha nem a család összjövedelmét veszik figyelembe, csakis a gondozott bevételéről van szó. Az új és a régi díjak közötti különbözet ennek megfelelően másként és másként alakul, van, akinél ez az összeg eléri a 17 ezer forintot, van, akinél alig 500 forintos tételről van csak szó.

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A fogyatékkal élők gondozására megalakult Jószolgálati Otthon Dunaújvárosban többféle ellátást nyújt: a napközi mellett vannak, akik átmeneti, illetve tartós ellátásban részesülnek. Eddig a napközi jellegű szolgáltatást igénybe vevőknek csak az étkezésért kellett fizetni, az élelmezési költségek mintegy negyven százalékát kérték el tőlük. Januártól azonban a napközis ellátásban részesülőktől is a személyes jövedelmük harminc százalékát kérik el a gondozás fejében. Érdekes módon nem a jóval nagyobb tételekkel számoló tartós ellátottak, hanem az ilyen napközbeni ellátást igénybe vevők hozzátartozói körében okozott felháborodást a januártól bevezetett változtatás. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a fogyatékkal élők nap közbeni ellátására a minimális mértékű 5800 forinttól maximum 24 ezer forintig terjedő összeget szednek be helyben. Ilyen esetben a gondozott jövedelmének fennmaradó hetven százaléka a családnál marad. Soha nem a család összjövedelmét veszik figyelembe, csakis a gondozott bevételéről van szó. Az új és a régi díjak közötti különbözet ennek megfelelően másként és másként alakul, van, akinél ez az összeg eléri a 17 ezer forintot, van, akinél alig 500 forintos tételről van csak szó.

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A fogyatékkal élők gondozására megalakult Jószolgálati Otthon Dunaújvárosban többféle ellátást nyújt: a napközi mellett vannak, akik átmeneti, illetve tartós ellátásban részesülnek. Eddig a napközi jellegű szolgáltatást igénybe vevőknek csak az étkezésért kellett fizetni, az élelmezési költségek mintegy negyven százalékát kérték el tőlük. Januártól azonban a napközis ellátásban részesülőktől is a személyes jövedelmük harminc százalékát kérik el a gondozás fejében. Érdekes módon nem a jóval nagyobb tételekkel számoló tartós ellátottak, hanem az ilyen napközbeni ellátást igénybe vevők hozzátartozói körében okozott felháborodást a januártól bevezetett változtatás. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a fogyatékkal élők nap közbeni ellátására a minimális mértékű 5800 forinttól maximum 24 ezer forintig terjedő összeget szednek be helyben. Ilyen esetben a gondozott jövedelmének fennmaradó hetven százaléka a családnál marad. Soha nem a család összjövedelmét veszik figyelembe, csakis a gondozott bevételéről van szó. Az új és a régi díjak közötti különbözet ennek megfelelően másként és másként alakul, van, akinél ez az összeg eléri a 17 ezer forintot, van, akinél alig 500 forintos tételről van csak szó.

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A számszaki adatokon kívül egyéb vonatkozásai is vannak azonban ennek a történetnek: nem ritka például, hogy egy egész család él a sérült hozzátartozó után kapott pénzből. Sajnos ilyenkor a sérült az, akire ebből a legkevesebb jut. A díjemelés következménye ugyanakkor, hogy van, aki költségkímélésből már csak minden másnap viszi be napközibe a gyerekét, vagy egyáltalán nem látogatják az intézményt, pedig nem egy esetben az otthon az egyedüli hely, ahol normális élelmet, főtt ételt kap a fogyatékkal élő.

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A Jószolgálati Otthon tartós ellátásban részesülő gondozottjaitól a saját jövedelmük nyolcvan százalékát kérik el havonta. Itt azonban a készpénz és az ingatlanvagyon is szóba kerül, hiszen van, aki 13 millió forintos magánvagyonnal rendelkezik. Ha valakinek a nevén ingatlan van, akkor az adott lakást, házat jelzáloggal terhelik meg, ez pedig lényegében fedezete lesz a saját jövedelem nyolcvan százalékából származó gondozási díj és a valós önköltségi tértítési díj közötti különbözetnek. Egy tartós ellátott személy havi gondozása mintegy 218 ezer forintba kerül, ez az úgynevezett önköltség. A példa kevéért tegyük fel, hogy az ellátott - nyugdíjként - havi 50 ezer forintot kap: ennek nyolcvan százaléka, valamint a nevén lévő ingatlan, esetleg készpénz összege adja ki az ő gondozási költségének a végösszegét, ami a fent már említett 218 ezer forintot teszi ki havonta. Ha valaki nem rendelkezik személyes vagyonnal, csupán havi jövedelemmel, attól a nyolcvan százalékot kérik el, az e fölötti összeget az állami normatívából, illetve az önkormányzati támogatásból származó intézményi bevételből finanszírozzák.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik a Jószolgálati Otthon keretein belül átmeneti ellátást vesznek igénybe. Ez egy év időtartamra szól, és plusz egy évvel megtoldható a határidő. Ők a havi jövedelmük hatvan százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz. Komoly problémát jelent az intézmény számára, hogy az állami normatíva mértéke évről évre egyre keversebb. A napközisek után 465 100, a tartós ellátottak után 800 000, az átmenetileg gondozottak után 700 000 forintot kap évente az intézmény. Ehhez hozzájön az önkormányzat támogatása, ami jelenleg 107 millió forint.

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

A napközi 45 férőhellyel működik, nincs is mód a bővítésre, vidékiek fogadására, bár lenne rá igény. Tartós ellátott huszonnyolc van, átmeneti gondozást tízen vesznek igénybe, a támogató szolgálat szociális gondozójában pedig huszonketten dolgoznak. Az évek óta nem emelkedő normatíva miatt ágazatonként több millió forint az úgynevezett hiány, amit az infláció okoz. A közüzemi költségek pedig csak növelik ezt az összeget. A Jószolgálati Otthon napközijében eddig csak az étkezésért kellett fizetni

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!