Örökre észrevétlen

Jön a szél! - ezzel a figyelmeztetéssel vétette észre magát legutóbb a dunaújvárosi katasztrófavédelmi kirendeltség, korábbi nevén: a polgári védelem parancsnoksága.

Ez is egyike azoknak az intézményeknek, amelyek jó esetben örökre észrevétlenek maradnak, ha viszont szükség van rájuk, akkor hirtelen és nagyon nagy szükség mutatkozik a munkájukra.

A múltheti orkán hál istennek elkerült minket, de azért jó volt, hogy valakik figyelmeztettek közeledtére. Ennek tanulságait nem is kell mással, mint a tavalyi augusztus huszadikai budapesti katasztrófa példájával illusztrálni.

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ez is egyike azoknak az intézményeknek, amelyek jó esetben örökre észrevétlenek maradnak, ha viszont szükség van rájuk, akkor hirtelen és nagyon nagy szükség mutatkozik a munkájukra.

A múltheti orkán hál istennek elkerült minket, de azért jó volt, hogy valakik figyelmeztettek közeledtére. Ennek tanulságait nem is kell mással, mint a tavalyi augusztus huszadikai budapesti katasztrófa példájával illusztrálni.

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ez is egyike azoknak az intézményeknek, amelyek jó esetben örökre észrevétlenek maradnak, ha viszont szükség van rájuk, akkor hirtelen és nagyon nagy szükség mutatkozik a munkájukra.

A múltheti orkán hál istennek elkerült minket, de azért jó volt, hogy valakik figyelmeztettek közeledtére. Ennek tanulságait nem is kell mással, mint a tavalyi augusztus huszadikai budapesti katasztrófa példájával illusztrálni.

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

A múltheti orkán hál istennek elkerült minket, de azért jó volt, hogy valakik figyelmeztettek közeledtére. Ennek tanulságait nem is kell mással, mint a tavalyi augusztus huszadikai budapesti katasztrófa példájával illusztrálni.

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

A múltheti orkán hál istennek elkerült minket, de azért jó volt, hogy valakik figyelmeztettek közeledtére. Ennek tanulságait nem is kell mással, mint a tavalyi augusztus huszadikai budapesti katasztrófa példájával illusztrálni.

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Lóki Richárd, a dunaújvárosi katasztrófa-védelmi kirendeltség vezetője szerint minden előre látható katasztrófára létezik valamilyen terv a városban és a környékén - amely utóbbi alatt polgári védelmi szempontból a fél megye értendő. Ez Ercsitől Előszállásig negyvenkét település, összesen közel kétszázezer lakossal.

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ezeket az embereket többféle veszély fenyegetheti. Nyolc déli község (Előszállástól Sáregresig) például a paksi atomerőmű harminckilométeres védőzónájába tartozik. Két település, Ercsi sinatelepi része és Adony az úgynevezett 0404-es árvízvédelmi öblözetben áll: ezek alacsonyabban fekszenek, mint a valaha mért legmagasabb vízszint.

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Enyingen egy műtrágyát raktározó cég számít veszélyes üzemnek, a nagy mennyiségű ammónium-nitrát (más néven: pétisó) miatt, amely bizonyos koncentrációban robbanásveszélyes.

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ám a megye déli részén a legtöbb veszélyforrás Dunaújvárosban található.

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Négy olyan veszélyes üzem is működik itt, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a törvényben előírt mértéket. Ezek: a Linde Gáz Magyarország Zrt. oxigéntárolója a Volán-telepnél (az oxigén robbanásveszélyes), a Dunaferr Zrt. energiaszolgáltató és kokszoló kft-i (a kohó- és kamragáz miatt, amelyek sok szén-monoxidot tartalmaznak, plusz a kokszolóban benzol is keletkezik), valamint a Cellulóz Kft, amelyben a legutóbbi időkig folyékony klórt is használtak - azonban technológia-váltás miatt ez hamarosan lekerül a veszélyességi térképről.

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Mivel a lakosságot egyéni védőfelszereléssel ellátni szinte lehetetlen (annyiféle veszélyes anyagra kellene felkészülni, ráadásul minden felszerelésnek más és más a kihordási, cserélési ideje, és rendszeres, szakszerű karbantartást igényelnek), ezért különféle elzárkóztatási, kitelepítési, esetenként kimenekítési tervek léteznek. Óvóhely egyszerre van sok és kevés. 412 darab található a városban a tízszemélyestől a nyolcszáz személyesig, papír szerint 45-110 ember elhelyezésére alkalmasak - ám az óvóhelyekre alig költöttek valamit az elmúlt húsz évben, vagyis fölötte kérdéses, hogy mire lennének használhatók baj esetén. A klórgáz feltételezett kiömlése esetén nem is lenne jó ötlet pincébe menekülni, mivel ez a gáz a mélyen fekvő helyeken gyűlik össze. Legfeljebb a romteher elviselésére jók a meglévő óvóhelyek, használ egy szakkifejezést Lóki - vagyis háborús bombázás esetén vehetnénk hasznukat. Szerencsére talán ez a veszély fenyeget mostanában a legkevésbé...

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Vagyis marad a védekezés a lakásokban - vagy a város elhagyása. Előre rögzített terv szerint, egyénileg vagy a Volán buszain, de mindenképpen regisztráltan, a rendőrség által kijelölt útvonalakon, az előre meghatározott települések közintézményeibe.

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Ennek részleteit láthatjuk, amikor egy-egy téli hófúvásban megrekedt autóbusz utasait látják el egy iskola tornatermében, vagy árvízveszély esetén egész falvakat költöztetnek kultúrházakba, iskolákba. Természetesen nem a katasztrófa-védelem alig néhány munkatársa (a dunaújvárosi kirendeltség negyvenkét településére öten jutnak...), hanem az ő közreműködésükkel a helyi védelmi bizottságok, amelynek vezetője a polgármester, és a rendőrségtől a közegészségügyig minden hatóság vezetője a tagja. Megkerülhetetlenek a jól szervezett civil társulások, mint a polgárőrség vagy a vöröskereszt, mondja Lóki.

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik

Azonban a legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik - aminek első és legfontosabb oka a tájékozatlanság. Most tehát tettünk valamit ez ellen...A legjobb terv sem ér semmit, ha végrehajtása közben kitör a pánik