Ismét csapolnak

Megtörtént az első csapolás a Dunaferr Rt. frissen átépített I. számú kohójából. Tegnap délelőtt tizenegy órakor az ukrán nagykövet, a város, a vasmű és az átépítést végző cég vezetői, valamint a sajtó jelenlétében a kohó termelésvezetőjének tízéves fia, Cseh Balázs avatta fel egy pezsgősüveggel a tervek szerint hat évre felújított nagyolvasztót, majd géppel felnyitották a kohót záró tűzálló falazatot, és lecsapolták a felújítás utáni első adag nyersvasat.

Az átépítés a szerződés szerinti ideig, negyvennyolc napig tartott, mintegy tízmillió euróba került, az orosz Uraldomnaremont vállalat volt a fővállalkozó, s e cég 272 embere mellett majd feleennyi magyar alvállalkozó is dolgozott rajta.

Az ünnepélyes csapolás egyperces néma tiszteletadással kezdődött: a kohászok a negyvennégy éves korában, súlyos betegség következtében augusztus 29-én elhunyt üzemvezetőjükre, Pálvölgyi Henrikre emlékeztek, a megjelentekkel együtt.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az átépítés a szerződés szerinti ideig, negyvennyolc napig tartott, mintegy tízmillió euróba került, az orosz Uraldomnaremont vállalat volt a fővállalkozó, s e cég 272 embere mellett majd feleennyi magyar alvállalkozó is dolgozott rajta.

Az ünnepélyes csapolás egyperces néma tiszteletadással kezdődött: a kohászok a negyvennégy éves korában, súlyos betegség következtében augusztus 29-én elhunyt üzemvezetőjükre, Pálvölgyi Henrikre emlékeztek, a megjelentekkel együtt.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az átépítés a szerződés szerinti ideig, negyvennyolc napig tartott, mintegy tízmillió euróba került, az orosz Uraldomnaremont vállalat volt a fővállalkozó, s e cég 272 embere mellett majd feleennyi magyar alvállalkozó is dolgozott rajta.

Az ünnepélyes csapolás egyperces néma tiszteletadással kezdődött: a kohászok a negyvennégy éves korában, súlyos betegség következtében augusztus 29-én elhunyt üzemvezetőjükre, Pálvölgyi Henrikre emlékeztek, a megjelentekkel együtt.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az ünnepélyes csapolás egyperces néma tiszteletadással kezdődött: a kohászok a negyvennégy éves korában, súlyos betegség következtében augusztus 29-én elhunyt üzemvezetőjükre, Pálvölgyi Henrikre emlékeztek, a megjelentekkel együtt.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az ünnepélyes csapolás egyperces néma tiszteletadással kezdődött: a kohászok a negyvennégy éves korában, súlyos betegség következtében augusztus 29-én elhunyt üzemvezetőjükre, Pálvölgyi Henrikre emlékeztek, a megjelentekkel együtt.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az ünnepi csapoláson részt vett Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, Szergej Taruta, az ukrán Donbass Ipari Szövetség, s a Dunaferr Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, Valerij Naumenko, a Dunaferr Zrt. vezérigazgatója, s Alekszandr Pticin, az átépítést végző Uraldomnaremont vezérigazgatója is.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

A csapolást megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Pticin elmondta, hogy a tervek szerint ugyan hat évre újították fel az I. számú kohót, ám ez csak a garantált működési időtartam, a kohó valószínűleg tovább is működhet a most beépített berendezésekkel, falazatokkal. A nagyolvasztót kilenc évi megszakítás nélküli termelés után állították le július 18-án. Az átépítés idején részlegesen kicserélték a kohó fenékrészében és medencéjében a tűzálló bélést, teljes egészében új forrószél-vezetéket építettek ki, kicserélték a hűtőlapok többségét, új kohópáncél-lemezeket is beépítettek, ugyancsak új torokzár-szerkezetet szereltek fel, s felújították a folyamatirányító és méréstechnikai, valamint a kiszolgáló berendezéseket. A munkában jelentős részt vállaltak a Dunaferr-csoport tagvállatai is.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

A kohó-átépítés idején kapacitása felső határán, napi 2200 tonnás teljesítménnyel dolgozott a gyár II. számú nagyolvasztója. Ez idő alatt a cég más üzemeiben is elvégezték az éves nagyjavításokat.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Az első csapolás előtti sajtótájékoztatón Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója elmondta, hogy a kohóátépítés a cég idei legjelentősebb beruházása volt. A fejlesztés azonban nem áll le, hamarosan megkezdődik mindkét kohónál az energia-takarékos szénporbefúvó rendszer kiépítése. A Dunaferr privatizációs szerződésében öt évre vállalt, összesen 272 millió euró értékű fejlesztéseket 2004-2005-ben időarányosan túlteljesítették, s idén várhatóan 54 millió euró lesz a megvalósuló fejlesztések értéke. De a privatizáció idején kötelező érvénnyel vállalt beruházási értéken felül is akarnak fejleszteni a részvénytulajdonosok, jelentette ki a vezérigazgató. Mint megemlítette: már tárgyalnak egy új, kombinált gázüzemű villamos erőmű építéséről a vasmű területén: ez a tervek szerint százötven megawatt teljesítményű lesz, s ennek köszönhetően a vasmű hamarosan energia-vásárlóból áram-értékesítővé válik. Ugyancsak tárgyalnak már a meleghengermű, a hideghengermű, és a pácolósor kapacitásának megduplázásáról, a horganyzó kapacitásának növeléséről, valamint több környezetvédelmi projekt megvalósításáról is. Ezekről valószínűleg jövő tavaszig írják alá a végleges szerződéseket. A vezérigazgató azt mondta, hogy a gazdaságos acéltermelés évi 1,6-1,7 millió tonna, ezen az értéken felül aligha növelik a vasmű kapacitását, mivel ahhoz a feldolgozó üzemeket is át kellene építeni.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.

Újságírói kérdésekre válaszolva Naumenko úgy fogalmazott, hogy minden ellenkező állítással szemben nincs írásos szerződés a Dunaferr és az önkormányzat között a hődíj őszi emeléséről. Hozzátette: a vasmű 2004 óta nem emelte az általa szállított hőenergia árát - ami azonban nem lehet olcsóbb a magyarországi piaci értéknél.