Wolf Johannára, a pentelei építkezés főmérnöknőjére emlékezünk

Életrajzi adatai után kutatva kiderült, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte építészmérnöki diplomáját. Ehhez azonban, a ma is jó hírű, Veres Pálné Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait.

Az iskolát az Országos Nőképző Egyesület tanintézeteként 1869-ben Veres Pálné, született Beniczky Hermin alapította, aki fáradhatatlanul harcolt a nők magasabb fokú képzéséért. Wolf Johannának az intézmény honlapján fellelt fotója mellett ez áll: Az első sikeres magyar kivitelező építészmérnöknő.

- Szíjártó Lajos miniszterhelyettes ajánlotta fel a pentelei építkezés főmérnöki megbízatását. Nem engedett azonnal válaszolni, pedig én úgy is igent mondtam volna. Két héttel később már ott is voltam. Igaz, hogy több ezren voltunk, mégis az volt a legnagyobb gond, hogy honnan vegyük az egyes területekre a megfelelő embereket.

A fizikai dolgozók többsége minden gyakorlat nélkül, közvetlenül a mezőgazdaságból jött, a műszakiak pedig nem szívesen jöttek a fővárosból Pentelére - emlékezett vissza nyugdíjaséveiben a sztálinvárosi időkre. (Várkonyi Endre, 1975, Magyarország c. lap)

Éppen szavazatát adja le Wolf Johanna, a városépítés főmérnöke (Intercisa Múzeum - Reprodukció: Zsedrovits Enikő)

A korabeli sajtó híradásaira támaszkodva, Wolf Johanna az alábbi nehézségekkel találta szembe magát: "A tervezési munka késése, és a tervek hiánya a beruházási munkában sok gondot okoz. Az Országos Tervhivatal 1950 októberében hozzájárul ahhoz, hogy a Dunai Vasmű egyes beruházásait 1951-ben a tervdokumentációk teljessége nélkül is megkezdjék.

Ez az engedmény azonban nem oldotta meg a tervhiány okozta nehézségeket. A Kohóipari Tervező Intézet a munkáját rosszul látja el: az altervezőket nem képes összefogni, sokszor hiányosak a tervek, késnek a költségvetések készítésével, a szovjet terveket mechanikusan fordítják le, a szabványokat nem ültetik át. A kivitelező vállalatok munkaerőhiányra panaszkodnak. A NEB (Nehézipari Beruházási Vállalat - a szerk.) vizsgálat megállapítása szerint a lemaradás oka nem a munkáslétszám, hanem a termelékenység alacsony színvonala és az irányítás szervezetlensége."

Rákosi Mátyás 1951 júniusában járt az építkezésen, ahol a tervtől folyamatosan elmaradtak. A látogatás után gyűléseken értékelték a helyzetet. Wolf Johanna a munkaszervezés javítására, a munkafegyelem megszilárdítására, a tervmódosításokból eredő átirányítások megszüntetésére és a vállalati vezetés színvonalának emelésére tett javaslatot.

Az Építésügyi Minisztérium a hibák kiküszöbölésére szervezési tervet dolgoz ki. Ennek eredményeként 1951. július 22-én a Duna Menti Magasépítő Vállalatból megalakul a 26. sz. Állami Építőipari Tröszt, amelynek önálló vállalatai a Gyárépítő, a Városépítő, a Szakipari, a Segédipari és az Anyagellátó Vállalat. Vezérigazgató Kovács Miklós, főmérnök Wolf Johanna.

Wolf Johanna a Veres Pálné Gimnázium honlapján (Forrás: www.vpg.hu - Reprodukció: Zsedrovits Enikő)

Már 1952-ben, az építésben részt vevő 25 ezer munkás negyvennél több vállalatnál dolgozik, amelyek közül az egyik legjelentősebb a 26. számú. A határidők betartásának reményében munkafelajánlások születnek, csatlakozva az országos munkaverseny-mozgalomhoz. Ugyanezen év március 28-án megnyílik a sztálinvárosi Mérnökklub, a megnyitó beszédet Valkó Endre, a MTESZ főtitkára tartja, a klub ideiglenes intézőbizottságának vezetője Wolf Johanna főmérnök. A következő héten, április 9-én már vitát folytatnak Weiner Tibor irányításával a városkép kialakításáról.

Vendégek az 1952-ben megalakult Mérnökklubban, amelynek vezetésével megbízták (MMK, Fejezetek Dunaújváros művelődéstörténetéből) - Reprodukció: Zsedrovits Enikő

- Sokat tanultam, ezt köszönhetem Wolf Johannának is - emlékezett vissza Tevan Zsófia, az 1922-es születésű építészmérnök, aki 1953-ban érkezett Sztálinvárosba. - Wolf Johanna ötlete - rossz ideája - volt a női építkezés. Én voltam az építésvezető és volt két női munkavezetőm, csupa nő dolgozott a gépen. Nem nőknek való betont hordani, hamar rájöttem, hogy ez nem megy. Az épület, amit a legjobban szerettem építeni, a tűzállótéglagyár egy nagy, érdekes szerkezetű vasbeton épülete volt. A városban is dolgoztam, egy szocreálban tervezett csúnya lakóházat építettem. Ez az, amit nők építettek. Persze, besegítettek férfiak is. Na, a várost én nem is szerettem olyan nagyon. De most, hogy visszamentem, szépnek találtam. (Mészáros Balázs, 2004, Centropa.org)

A "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" 35. évfordulójára határidő előtt üzembe helyezték a Tűzállótéglagyárat, igaz, a tervezett összeg 155 százalékát költötték rá. Egyebek között ezért is, november 7-én kormánykitüntetést kapott Wolf Johanna és Felhősi Ferenc építésvezető. (Dani Lukács, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9.)

A sztálinvárosi évek alatt politikai szerepet vállal: 1953. május 17-én országgyűlési képviselővé választották a Függetlenségi Népfront Fejér megyei listáján. Az Építőipari Tröszt utódjaként 1957. január 1-ével megalakul a 26. sz. Építőipari Vállalat. Wolf Johannának új fejezet kezdődik az életében: a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalatának főmérnökévé nevezik ki.

Wolf Johanna 1905. március 26-án született. A budapesti Műszaki Egyetemen 1931-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Kivitelező mérnökként kezdett el dolgozni a Magyar Építő Részvénytársaságnál. Egyik legnagyobb munkája a II. világháború előtt a Mátra-vidéki Erőmű létrehozása. Az 1940-es években Mátrai Gyulával együtt tervezték a nyergesújfalui Viscosa gyárat. Az 1945 utáni években részt vett a főváros újjáépítésében, majd 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál főmérnöknek nevezték ki. Közreműködött a Ganz Hajógyár újjáépítésén, és dolgozott az Inotai Erőműnél is.

(Wikipédia)

A vasmű füstje

"Sztálinváros főépítésze határozta meg az 1950-es évek elején, hogy a széljárás a vasmű füstjét sohase a város felé vezesse" - idézte fel nemrégiben személyét a Mérnökkapu.hu-n Takács Gábor.