Vérszínű kereszt lett élete jelképe

- Sokat és jó szívvel gondolok a telekis évekre, a régi viccekre, a diáknyelv hangzatos elnevezéseire, a tanárokra. Közülük Gál József tanár úrra is, aki rendkívül jóindulatú, jó humorú ember volt, az igazi pedagógusgeneráció egyik utolsó képviselője, aki legalább olyan fontosnak tartotta az ifjúság nevelését, mint a tananyag oktatását.

- Miként válik valaki humánus vezetővé egy hatalmas segélyszervezet élén?

- Édesanyám volt a vöröskeresztes tanár több mint húsz éven keresztül az akkori Schönherz Zoltán, ma Munkácsy Mihály Általános Iskolában Fehérváron. Részt vettem versenyeken is: akkor még bőven volt pénze a Vöröskeresztnek, ezért minden jó válaszért repült az ember felé egy csokoládé. Ez most már sajnos nincs így. Nagyon sokat kell talpalni, tanulni, a diákok egymást is okítják. Szeretném, ha az ifjúsági Vöröskereszt újra a régi létszámmal és aktivitással működne.

- Sokat hallani arról, hogy a cégek inkább nem adakoznak, mert adózniuk kell utána, a válság pedig önmagában is elvette az adományozók kedvét. Érzik a források hiányát?

- Az ezredfordulón még 500 millió forint volt a Vöröskereszt támogatása, ami mai értéken egymilliárd forint lenne. Ehhez képest az Országgyűlés által 2010-ben jóváhagyott támogatás 173 millió forint, ami a 4,5 milliárdos éves költségvetésünknek csupán a töredéke. Ez már olyan küszöb alá esik, ami után már az is csoda, hogy a Vöröskereszt egyáltalán túléli. Nagy szükségünk van szponzorokra és egy sokkal komolyabb kormányzati és önkormányzati támogatásra. Székesfehérváron a városi és a megyei iroda egy palotavárosi lakótelep pincéjében található, ezen a jövőben változtatnunk kell. Olyan helyiségre lesz szükség, ahol megfelelő számú hajléktalant, vagy üldözött asszonyt a gyermekével be tudunk fogadni, ahol lesz drogambulancia és tanácsadó alkoholistáknak is.

- A média figyelme általában a nagy világkatasztrófák felé fordul, s aki ott jelen van, sokat szerepel. Ezen a területen nem tervez erősítést?

- A Magyar Vöröskereszt jövőre lesz 130 éves, s mint ilyen, nem média-humanitárius szervezet. Száznyolcvanhét országban létezik vöröskeresztes társaság, a központ továbbra is Genfben van. Habsburg György elnök úrnak köszönhető, hogy miután létrehozták három éve földrajzi alapon a zónairodákat, a Bretagne-félszigettől Kamcsatkáig terjedő, úgynevezett európai, 52 országot felölelő zóna központja Budapestre került. Ez mindenképpen emeli az ország presztízsét. Miután ilyen hálózattal rendelkezünk, nem kell azonnal orvosokkal Haitire utaznunk, mert az első perctől kezdve az ottani Vöröskereszt tagjai, már akik túlélték a rengést, elkezdték a mentést és az ivóvíz osztását. Hazánk kis ország, ilyenkor elsősorban pénzgyűjtést kap feladatul, s máig nyolc és fél millió forint gyűlt össze a számlánkon.

- A vállalkozók életét hagyta ott tizenöt hónapja, ideje a számvetésnek. Egy célt említek a közelmúltból, a jelkép védelmét. Ez ügyben meddig jutott?

- Aláírtunk az országos főkapitánnyal egy megállapodást, amelynek értelmében a rendőrség segítségével érvényt szerzünk az emblémát védő törvénynek. A használata szabálysértés, s 50 ezer forintos bírság járhat érte. A Vöröskeresztet a nemzetközi és a nemzeti szervezetek, s minden ország hadseregének egészségügyi alakulatai használhatják, senki más. A kampány során azt tapasztaltuk, hogy drasztikusan csökkent a jogtalan használók száma.

- A bicskei menekülttáborban erősítik a jelenlétet?

- Ennek érdekében a bevándorlási hivatallal és az ENSZ menekültügyi irodájával egy háromoldalú megállapodást írunk alá márciusban, erről már egy éve folynak a tárgyalások. Egyébként éppen a mai napon érkezik egy svájci vöröskeresztes önkéntes hat hónapos gyakorlatra, s a bicskei menekülttábort jelöltem ki a számára.

- Egy másfajta életet hagyott ott. Nem bánta meg?

- Egyáltalán nem, végtelenül élvezem ezt a sokrétű munkát, a nemzetközi kapcsolatrendszert, s azt is, hogy alkalmam van angolul és németül beszélni. Ez a szervezet olyan tartást ad, amelyért érdemes áldozatokat hozni.

- Hogyan lehet megőrizni egy ilyen hatalmas cég rugalmasságát?

- Szükség van az erős központi irányításra, amely decentralizált struktúrával egészül ki, így a könnyen átlátható egységek rugalmasan tudnak reagálni. A szociális jelzőrendszerünk pótolhatatlan: gyakorlatilag a Magyar Vöröskereszt minden utcában tudja, hogy ki a rászoruló.

- Csillagászati összegek mozdulnak meg a világban a segélyszervezeteken keresztül, s visszatérő a vád arról, hogy ez valójában egy jól működő segélybiznisz. Mit válaszol erre?

- Konkrétumokat. Öt éve a cunami kapcsán 750 millió forint adomány érkezett a számlánkra, ebből eddig két komoly projekt valósult meg. Az egyik a közösségi ház felépítése volt Srí Lankán, a másik Indonéziában egy kórház gyermekosztályának a megvalósítása. Idén orvostovábbképzést indítunk, s műszereket is szállítunk a helyszínre. Erre költöttünk s költünk.

- A támogatók azt várják, jó helyre kerüljön az adományuk.

- Ezért örülök ennek az interjúnak, mert így van módom elmondani, hol segítenek ezek az összegek. Hasonlóan számolok majd be a Haiti számára gyűjtött első tízmillió forint felhasználásáról is.

- A világ a legnagyobb vallások mentén több részre szakadt. Ennek a kihívásnak miként felel meg a Vöröskereszt?

- A Nemzetközi Vöröskereszt zászlaja alatt egyesültek a keresztény és a muzulmán segélyszervezetek, s ehhez csatlakozott 2007-ben Izrael a maga kristály szimbólumával. Így a világszervezetnek ma a Vörös Félholddal együtt három elfogadott jelképe van. Semmiféle feszültség nincs a társaságok között.

Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység és egyetemesség: ezek a Vöröskereszt alapelvei, melyek egy volt fehérvári gimnazista számára hitvallássá váltak. Selymes Erik a 280 ezer tagú Magyar Vöröskereszt főigazgatója bő egy esztendeje.

- Sokat és jó szívvel gondolok a telekis évekre, a régi viccekre, a diáknyelv hangzatos elnevezéseire, a tanárokra. Közülük Gál József tanár úrra is, aki rendkívül jóindulatú, jó humorú ember volt, az igazi pedagógusgeneráció egyik utolsó képviselője, aki legalább olyan fontosnak tartotta az ifjúság nevelését, mint a tananyag oktatását.

- Miként válik valaki humánus vezetővé egy hatalmas segélyszervezet élén?

- Édesanyám volt a vöröskeresztes tanár több mint húsz éven keresztül az akkori Schönherz Zoltán, ma Munkácsy Mihály Általános Iskolában Fehérváron. Részt vettem versenyeken is: akkor még bőven volt pénze a Vöröskeresztnek, ezért minden jó válaszért repült az ember felé egy csokoládé. Ez most már sajnos nincs így. Nagyon sokat kell talpalni, tanulni, a diákok egymást is okítják. Szeretném, ha az ifjúsági Vöröskereszt újra a régi létszámmal és aktivitással működne.

- Sokat hallani arról, hogy a cégek inkább nem adakoznak, mert adózniuk kell utána, a válság pedig önmagában is elvette az adományozók kedvét. Érzik a források hiányát?

- Az ezredfordulón még 500 millió forint volt a Vöröskereszt támogatása, ami mai értéken egymilliárd forint lenne. Ehhez képest az Országgyűlés által 2010-ben jóváhagyott támogatás 173 millió forint, ami a 4,5 milliárdos éves költségvetésünknek csupán a töredéke. Ez már olyan küszöb alá esik, ami után már az is csoda, hogy a Vöröskereszt egyáltalán túléli. Nagy szükségünk van szponzorokra és egy sokkal komolyabb kormányzati és önkormányzati támogatásra. Székesfehérváron a városi és a megyei iroda egy palotavárosi lakótelep pincéjében található, ezen a jövőben változtatnunk kell. Olyan helyiségre lesz szükség, ahol megfelelő számú hajléktalant, vagy üldözött asszonyt a gyermekével be tudunk fogadni, ahol lesz drogambulancia és tanácsadó alkoholistáknak is.

- A média figyelme általában a nagy világkatasztrófák felé fordul, s aki ott jelen van, sokat szerepel. Ezen a területen nem tervez erősítést?

- A Magyar Vöröskereszt jövőre lesz 130 éves, s mint ilyen, nem média-humanitárius szervezet. Száznyolcvanhét országban létezik vöröskeresztes társaság, a központ továbbra is Genfben van. Habsburg György elnök úrnak köszönhető, hogy miután létrehozták három éve földrajzi alapon a zónairodákat, a Bretagne-félszigettől Kamcsatkáig terjedő, úgynevezett európai, 52 országot felölelő zóna központja Budapestre került. Ez mindenképpen emeli az ország presztízsét. Miután ilyen hálózattal rendelkezünk, nem kell azonnal orvosokkal Haitire utaznunk, mert az első perctől kezdve az ottani Vöröskereszt tagjai, már akik túlélték a rengést, elkezdték a mentést és az ivóvíz osztását. Hazánk kis ország, ilyenkor elsősorban pénzgyűjtést kap feladatul, s máig nyolc és fél millió forint gyűlt össze a számlánkon.

- A vállalkozók életét hagyta ott tizenöt hónapja, ideje a számvetésnek. Egy célt említek a közelmúltból, a jelkép védelmét. Ez ügyben meddig jutott?

- Aláírtunk az országos főkapitánnyal egy megállapodást, amelynek értelmében a rendőrség segítségével érvényt szerzünk az emblémát védő törvénynek. A használata szabálysértés, s 50 ezer forintos bírság járhat érte. A Vöröskeresztet a nemzetközi és a nemzeti szervezetek, s minden ország hadseregének egészségügyi alakulatai használhatják, senki más. A kampány során azt tapasztaltuk, hogy drasztikusan csökkent a jogtalan használók száma.

- A bicskei menekülttáborban erősítik a jelenlétet?

- Ennek érdekében a bevándorlási hivatallal és az ENSZ menekültügyi irodájával egy háromoldalú megállapodást írunk alá márciusban, erről már egy éve folynak a tárgyalások. Egyébként éppen a mai napon érkezik egy svájci vöröskeresztes önkéntes hat hónapos gyakorlatra, s a bicskei menekülttábort jelöltem ki a számára.

- Egy másfajta életet hagyott ott. Nem bánta meg?

- Egyáltalán nem, végtelenül élvezem ezt a sokrétű munkát, a nemzetközi kapcsolatrendszert, s azt is, hogy alkalmam van angolul és németül beszélni. Ez a szervezet olyan tartást ad, amelyért érdemes áldozatokat hozni.

- Hogyan lehet megőrizni egy ilyen hatalmas cég rugalmasságát?

- Szükség van az erős központi irányításra, amely decentralizált struktúrával egészül ki, így a könnyen átlátható egységek rugalmasan tudnak reagálni. A szociális jelzőrendszerünk pótolhatatlan: gyakorlatilag a Magyar Vöröskereszt minden utcában tudja, hogy ki a rászoruló.

- Csillagászati összegek mozdulnak meg a világban a segélyszervezeteken keresztül, s visszatérő a vád arról, hogy ez valójában egy jól működő segélybiznisz. Mit válaszol erre?

- Konkrétumokat. Öt éve a cunami kapcsán 750 millió forint adomány érkezett a számlánkra, ebből eddig két komoly projekt valósult meg. Az egyik a közösségi ház felépítése volt Srí Lankán, a másik Indonéziában egy kórház gyermekosztályának a megvalósítása. Idén orvostovábbképzést indítunk, s műszereket is szállítunk a helyszínre. Erre költöttünk s költünk.

- A támogatók azt várják, jó helyre kerüljön az adományuk.

- Ezért örülök ennek az interjúnak, mert így van módom elmondani, hol segítenek ezek az összegek. Hasonlóan számolok majd be a Haiti számára gyűjtött első tízmillió forint felhasználásáról is.

- A világ a legnagyobb vallások mentén több részre szakadt. Ennek a kihívásnak miként felel meg a Vöröskereszt?

- A Nemzetközi Vöröskereszt zászlaja alatt egyesültek a keresztény és a muzulmán segélyszervezetek, s ehhez csatlakozott 2007-ben Izrael a maga kristály szimbólumával. Így a világszervezetnek ma a Vörös Félholddal együtt három elfogadott jelképe van. Semmiféle feszültség nincs a társaságok között.

Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység és egyetemesség: ezek a Vöröskereszt alapelvei, melyek egy volt fehérvári gimnazista számára hitvallássá váltak. Selymes Erik a 280 ezer tagú Magyar Vöröskereszt főigazgatója bő egy esztendeje.

- Sokat és jó szívvel gondolok a telekis évekre, a régi viccekre, a diáknyelv hangzatos elnevezéseire, a tanárokra. Közülük Gál József tanár úrra is, aki rendkívül jóindulatú, jó humorú ember volt, az igazi pedagógusgeneráció egyik utolsó képviselője, aki legalább olyan fontosnak tartotta az ifjúság nevelését, mint a tananyag oktatását.

- Miként válik valaki humánus vezetővé egy hatalmas segélyszervezet élén?

- Édesanyám volt a vöröskeresztes tanár több mint húsz éven keresztül az akkori Schönherz Zoltán, ma Munkácsy Mihály Általános Iskolában Fehérváron. Részt vettem versenyeken is: akkor még bőven volt pénze a Vöröskeresztnek, ezért minden jó válaszért repült az ember felé egy csokoládé. Ez most már sajnos nincs így. Nagyon sokat kell talpalni, tanulni, a diákok egymást is okítják. Szeretném, ha az ifjúsági Vöröskereszt újra a régi létszámmal és aktivitással működne.

- Sokat hallani arról, hogy a cégek inkább nem adakoznak, mert adózniuk kell utána, a válság pedig önmagában is elvette az adományozók kedvét. Érzik a források hiányát?

- Az ezredfordulón még 500 millió forint volt a Vöröskereszt támogatása, ami mai értéken egymilliárd forint lenne. Ehhez képest az Országgyűlés által 2010-ben jóváhagyott támogatás 173 millió forint, ami a 4,5 milliárdos éves költségvetésünknek csupán a töredéke. Ez már olyan küszöb alá esik, ami után már az is csoda, hogy a Vöröskereszt egyáltalán túléli. Nagy szükségünk van szponzorokra és egy sokkal komolyabb kormányzati és önkormányzati támogatásra. Székesfehérváron a városi és a megyei iroda egy palotavárosi lakótelep pincéjében található, ezen a jövőben változtatnunk kell. Olyan helyiségre lesz szükség, ahol megfelelő számú hajléktalant, vagy üldözött asszonyt a gyermekével be tudunk fogadni, ahol lesz drogambulancia és tanácsadó alkoholistáknak is.

- A média figyelme általában a nagy világkatasztrófák felé fordul, s aki ott jelen van, sokat szerepel. Ezen a területen nem tervez erősítést?

- A Magyar Vöröskereszt jövőre lesz 130 éves, s mint ilyen, nem média-humanitárius szervezet. Száznyolcvanhét országban létezik vöröskeresztes társaság, a központ továbbra is Genfben van. Habsburg György elnök úrnak köszönhető, hogy miután létrehozták három éve földrajzi alapon a zónairodákat, a Bretagne-félszigettől Kamcsatkáig terjedő, úgynevezett európai, 52 országot felölelő zóna központja Budapestre került. Ez mindenképpen emeli az ország presztízsét. Miután ilyen hálózattal rendelkezünk, nem kell azonnal orvosokkal Haitire utaznunk, mert az első perctől kezdve az ottani Vöröskereszt tagjai, már akik túlélték a rengést, elkezdték a mentést és az ivóvíz osztását. Hazánk kis ország, ilyenkor elsősorban pénzgyűjtést kap feladatul, s máig nyolc és fél millió forint gyűlt össze a számlánkon.

- A vállalkozók életét hagyta ott tizenöt hónapja, ideje a számvetésnek. Egy célt említek a közelmúltból, a jelkép védelmét. Ez ügyben meddig jutott?

- Aláírtunk az országos főkapitánnyal egy megállapodást, amelynek értelmében a rendőrség segítségével érvényt szerzünk az emblémát védő törvénynek. A használata szabálysértés, s 50 ezer forintos bírság járhat érte. A Vöröskeresztet a nemzetközi és a nemzeti szervezetek, s minden ország hadseregének egészségügyi alakulatai használhatják, senki más. A kampány során azt tapasztaltuk, hogy drasztikusan csökkent a jogtalan használók száma.

- A bicskei menekülttáborban erősítik a jelenlétet?

- Ennek érdekében a bevándorlási hivatallal és az ENSZ menekültügyi irodájával egy háromoldalú megállapodást írunk alá márciusban, erről már egy éve folynak a tárgyalások. Egyébként éppen a mai napon érkezik egy svájci vöröskeresztes önkéntes hat hónapos gyakorlatra, s a bicskei menekülttábort jelöltem ki a számára.

- Egy másfajta életet hagyott ott. Nem bánta meg?

- Egyáltalán nem, végtelenül élvezem ezt a sokrétű munkát, a nemzetközi kapcsolatrendszert, s azt is, hogy alkalmam van angolul és németül beszélni. Ez a szervezet olyan tartást ad, amelyért érdemes áldozatokat hozni.

- Hogyan lehet megőrizni egy ilyen hatalmas cég rugalmasságát?

- Szükség van az erős központi irányításra, amely decentralizált struktúrával egészül ki, így a könnyen átlátható egységek rugalmasan tudnak reagálni. A szociális jelzőrendszerünk pótolhatatlan: gyakorlatilag a Magyar Vöröskereszt minden utcában tudja, hogy ki a rászoruló.

- Csillagászati összegek mozdulnak meg a világban a segélyszervezeteken keresztül, s visszatérő a vád arról, hogy ez valójában egy jól működő segélybiznisz. Mit válaszol erre?

- Konkrétumokat. Öt éve a cunami kapcsán 750 millió forint adomány érkezett a számlánkra, ebből eddig két komoly projekt valósult meg. Az egyik a közösségi ház felépítése volt Srí Lankán, a másik Indonéziában egy kórház gyermekosztályának a megvalósítása. Idén orvostovábbképzést indítunk, s műszereket is szállítunk a helyszínre. Erre költöttünk s költünk.

- A támogatók azt várják, jó helyre kerüljön az adományuk.

- Ezért örülök ennek az interjúnak, mert így van módom elmondani, hol segítenek ezek az összegek. Hasonlóan számolok majd be a Haiti számára gyűjtött első tízmillió forint felhasználásáról is.

- A világ a legnagyobb vallások mentén több részre szakadt. Ennek a kihívásnak miként felel meg a Vöröskereszt?

- A Nemzetközi Vöröskereszt zászlaja alatt egyesültek a keresztény és a muzulmán segélyszervezetek, s ehhez csatlakozott 2007-ben Izrael a maga kristály szimbólumával. Így a világszervezetnek ma a Vörös Félholddal együtt három elfogadott jelképe van. Semmiféle feszültség nincs a társaságok között.

Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység és egyetemesség: ezek a Vöröskereszt alapelvei, melyek egy volt fehérvári gimnazista számára hitvallássá váltak. Selymes Erik a 280 ezer tagú Magyar Vöröskereszt főigazgatója bő egy esztendeje.

- Sokat és jó szívvel gondolok a telekis évekre, a régi viccekre, a diáknyelv hangzatos elnevezéseire, a tanárokra. Közülük Gál József tanár úrra is, aki rendkívül jóindulatú, jó humorú ember volt, az igazi pedagógusgeneráció egyik utolsó képviselője, aki legalább olyan fontosnak tartotta az ifjúság nevelését, mint a tananyag oktatását.

- Miként válik valaki humánus vezetővé egy hatalmas segélyszervezet élén?

- Édesanyám volt a vöröskeresztes tanár több mint húsz éven keresztül az akkori Schönherz Zoltán, ma Munkácsy Mihály Általános Iskolában Fehérváron. Részt vettem versenyeken is: akkor még bőven volt pénze a Vöröskeresztnek, ezért minden jó válaszért repült az ember felé egy csokoládé. Ez most már sajnos nincs így. Nagyon sokat kell talpalni, tanulni, a diákok egymást is okítják. Szeretném, ha az ifjúsági Vöröskereszt újra a régi létszámmal és aktivitással működne.

- Sokat hallani arról, hogy a cégek inkább nem adakoznak, mert adózniuk kell utána, a válság pedig önmagában is elvette az adományozók kedvét. Érzik a források hiányát?

- Az ezredfordulón még 500 millió forint volt a Vöröskereszt támogatása, ami mai értéken egymilliárd forint lenne. Ehhez képest az Országgyűlés által 2010-ben jóváhagyott támogatás 173 millió forint, ami a 4,5 milliárdos éves költségvetésünknek csupán a töredéke. Ez már olyan küszöb alá esik, ami után már az is csoda, hogy a Vöröskereszt egyáltalán túléli. Nagy szükségünk van szponzorokra és egy sokkal komolyabb kormányzati és önkormányzati támogatásra. Székesfehérváron