Hétvége

2009.11.07. 09:24

Titkos III. világháborús emlék

Kincsesbánya - III. világháborús emlékérmek? Igen, nem félreértés. A 60-as években készültek, megrendelésük részleteit homály fedi. Egy nemzetközi botrány miatt bezúzták, de Török György gyűjtő őrzi a sorozat minden darabját.

Dunaújvárosi Hírlap

Magyar szokás szerint azonban néhányat megmentettek. Volt, amit külföldre adtak el, de maradt egy sorozat a Hadtörténeti Múzeum raktárában is. A gyűjtők tudják igazán megbecsülni a kusza történelmi idők maradványának értékét! Éremgyűjtőknél becslések szerint négy teljes sorozat van, és vannak, akiknek töredékek jutottak. Török György darabonként vásárolta gyűjteményét, zömmel az Ecserin, de egyet Németországban, egyet pedig barátja hozott neki Franciaországból.

- A katonaság a háborúra fegyverekkel, élelemmel, és bármily furcsa, a kitüntetésekkel is előre készül - kerestük az okot Török Györggyel, hogyan történhetett meg, hogy ezek az érmek elkészültek. Ezek ugyanis hivatalosan soha nem léteztek, most is homály fedi, melyik évben, hány példányban, kinek a megrendelésére készültek. Török György a Honvédelmi Minisztérium egyik ezredesétől bizalmas beszélgetés során hallotta, hogy a kitüntetések a kubai válság idején készültek, amikor volt reális esélye egy újabb háború kitörésének. -Én katona voltam akkor - mondta a kincsesbányai éremgyűjtő -, s emiatt egy évvel tovább szolgáltam. Valójában ez, a harmadik év inspirált, hogy elkezdjem a katonai kitüntetések gyűjtését.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Magyar szokás szerint azonban néhányat megmentettek. Volt, amit külföldre adtak el, de maradt egy sorozat a Hadtörténeti Múzeum raktárában is. A gyűjtők tudják igazán megbecsülni a kusza történelmi idők maradványának értékét! Éremgyűjtőknél becslések szerint négy teljes sorozat van, és vannak, akiknek töredékek jutottak. Török György darabonként vásárolta gyűjteményét, zömmel az Ecserin, de egyet Németországban, egyet pedig barátja hozott neki Franciaországból.

- A katonaság a háborúra fegyverekkel, élelemmel, és bármily furcsa, a kitüntetésekkel is előre készül - kerestük az okot Török Györggyel, hogyan történhetett meg, hogy ezek az érmek elkészültek. Ezek ugyanis hivatalosan soha nem léteztek, most is homály fedi, melyik évben, hány példányban, kinek a megrendelésére készültek. Török György a Honvédelmi Minisztérium egyik ezredesétől bizalmas beszélgetés során hallotta, hogy a kitüntetések a kubai válság idején készültek, amikor volt reális esélye egy újabb háború kitörésének. -Én katona voltam akkor - mondta a kincsesbányai éremgyűjtő -, s emiatt egy évvel tovább szolgáltam. Valójában ez, a harmadik év inspirált, hogy elkezdjem a katonai kitüntetések gyűjtését.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

- A katonaság a háborúra fegyverekkel, élelemmel, és bármily furcsa, a kitüntetésekkel is előre készül - kerestük az okot Török Györggyel, hogyan történhetett meg, hogy ezek az érmek elkészültek. Ezek ugyanis hivatalosan soha nem léteztek, most is homály fedi, melyik évben, hány példányban, kinek a megrendelésére készültek. Török György a Honvédelmi Minisztérium egyik ezredesétől bizalmas beszélgetés során hallotta, hogy a kitüntetések a kubai válság idején készültek, amikor volt reális esélye egy újabb háború kitörésének. -Én katona voltam akkor - mondta a kincsesbányai éremgyűjtő -, s emiatt egy évvel tovább szolgáltam. Valójában ez, a harmadik év inspirált, hogy elkezdjem a katonai kitüntetések gyűjtését.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

- A katonaság a háborúra fegyverekkel, élelemmel, és bármily furcsa, a kitüntetésekkel is előre készül - kerestük az okot Török Györggyel, hogyan történhetett meg, hogy ezek az érmek elkészültek. Ezek ugyanis hivatalosan soha nem léteztek, most is homály fedi, melyik évben, hány példányban, kinek a megrendelésére készültek. Török György a Honvédelmi Minisztérium egyik ezredesétől bizalmas beszélgetés során hallotta, hogy a kitüntetések a kubai válság idején készültek, amikor volt reális esélye egy újabb háború kitörésének. -Én katona voltam akkor - mondta a kincsesbányai éremgyűjtő -, s emiatt egy évvel tovább szolgáltam. Valójában ez, a harmadik év inspirált, hogy elkezdjem a katonai kitüntetések gyűjtését.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Egy gyűjtő hatalmas tárgyi tudással, titkos információk alapján, személyes kapcsolatok segítségével egyesével rakja össze a múlt igaz lenyomatát, amit Török úr lakásában is megcsodálhattunk.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

- Számomra mégiscsak furcsa, hogy a szigorúan titkos kitüntetések, amit ellenőrzés mellett meg kellett volna semmisíteni, kikerültek a minisztérium személyzeti osztályáról, ahol hét lakat alatt őrizték, majd megjelentek külföldön is - értetlenkedtem. Török úr persze ismeri az utat, amin az őrzött anyag egy része a gyűjtőkhöz jutott, hiszen neki volt közvetlen kapcsolata a pénzverde dolgozóihoz is, ahol ezek a kitüntetések készültek, bölcs ember lévén azonban hallgat róla, mint a sír: - Aki hozzájutott, itthon nem merte értékesíteni, ezért inkább külföldre vitte - mondta. - Se katalógusban, se szakirodalomban nem szerepel ez a kitüntetéssorozat, mind a mai napig. Ez egy zárolt anyag, csak az akkori legfelső katonai vezetők és a gyűjtők tudtak róla. A Bátorságért aranyfokozatot például az egyik német bizományi boltban szereztem be, éppen azt találtam meg, ami még hiányzott a teljes kollekcióhoz. A legénységi emlékérmet pedig Franciaországból egy orvos barátom hozta. Volt már belőle egy, de az az érdekessége, hogy a kettő nem telejesen egyforma.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

És valóban: nézzük a kiállított darabot. Anyaga mindkettőnek bronz, de a csiszolása más. A Franciaországból érkező darab jobban fénylik.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Török úr ekkor a szomszéd szobába hívott, ott volt a falon a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek teljes arzenálja. - Láttam olyan feldolgozást is, amiben benne van a Haza Szolgálatáért érdemérem, a Munka Vöröszászló érdemrend és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés, mert azt gondolták, háborúban az is adható. Érdekesség, hogy ez utóbbinak volt gazdája: 1980-ban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov kapta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!