2006.08.07. 02:29
Működőképes rendőrséget!
Javában zajlik a tervezett rendőrségi reform előkészítése. A mindannyiunk életét befolyásoló intézkedésről Pongó Gézát, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkárát kérdeztük arról, hogy hogyan integrálják a határőrséget a létszámcsökkentéssel egyidőben, milyen feltételek között működhet a testület, s milyen a rendőrök hangulata?
- Mit szólnak a legújabb, ismét létszámcsökkentéssel összekapcsolt rendőrségi átszervezéshez?
- Nem vagyunk a haladás ellenségei, nem gátoljuk a reformokat, azonban vannak feltételeink. Olyan sarokkövek, amelyekből nem tudunk engedni. Nem értünk egyet például azzal, hogy a rendőrség hivatásból közfeladatot ellátó szervezetté válna. A rendőrtisztek, tiszthelyettesek ugyanis sokszor a családjuktól távol, az átlagos dolgozóknál lényegesen nagyobb erőbedobással végzik munkájukat, amit az is mutat, hogy míg az erre fordítható költségvetési források egyre kisebbek, addig az ismertté vált bűncselekmények felderítési mutatói javulnak. Vagyis úgy vélem, jogos a kollégáknak az az elvárása, hogy az eddig megszerzett jogokat ne csorbíthassa az átszervezés!
- Ismerik már a rendőrségi reform részleteit?
- Minden részletet még nem, a munkaanyag egyelőre nem jutott el hozzánk, de a reform főbb lépéseivel tisztában vagyunk. A kormány elvárása, hogy a rendőrséget regionális szervezetté alakítsák, a határőrség integrálásával, és az eddigieknél kevesebb költségvetési pénzből működtessék. Ez utóbbi az, ami mellett nem mehetünk el szó mélkül. Már eddig is igen kiélezett helyzetben volt a rendőrség, a szükségesnél lényegesen kevesebb pénzből működött. Ami viszont jó a reformban, az az, hogy valóban szükség van rá: ez a szervezet már ötven éve gyakorlatilag változatlanul működött, régen megérett az idő az átformálására. S most először nem politikusok döntik el, hogy milyen legyen, hanem kormányzati megrendelésre a rendőrség szakemberei dolgozzák ki a részleteket.
- Melyek a legfontosabb változtatások?
- Elsősorban az, hogy a rendőrségi szervezet másképp lesz háromszintű, mint eddig. Megszűnik a merev hierarchia, más lesz a kapcsolatrendszer az egyes irányítási szintek között. A végrehajtandó feladatokkal csak a rendőrkapitányságokon foglalkoznak majd: itt nyomoznak, itt lesz a közlekedésrendészet, minden közbiztonsági feladat, minden munka. A szakszervezet kérdése ezzel kapcsolatban, hogy hogyan biztosítják az elvégzendő feladatokhoz a megfelelő létszámot és pénzt? A második szint a régiós főkapitányságoké lesz, megszűnnek az eddigi megyei főkapitányságok. Az ország nyugati és keleti felében egyaránt három-három régiós főkapitányság alakulna, azonban Pest megye és Budapest átszervezése még bizonytalan. Nem tudni, hogy megszüntetik-e a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, vagy összevonják a Pest megyeivel egy központi régiós főkapitánysággá? Nehéz kérdés, mivel ma egyetlen megyei főkapitányság létszáma nagyjából ezer ember, míg Budapesten legalább nyolcezer rendőr dolgozik. Mindenesetre a régióknál lennének az irányító és a logisztikai szerepkörök, viszonylag kis létszámmal. A harmadik szintet az országos rendőr-főkapitányság jelentené a szakfeladatokkal, a nem direkt szakmai irányítással és némely további logosztikai feladattal. Mindennek részleteit augusztus 31-ig kell kidolgozni, ezután dönt róla a kormány, s 2007-ben állna fel az új szervezet.
- Mondta, hogy a szakszervezet nem reformellenes: hogyan közelítenek akkor ehhez a nagyarányú átszervezéshez?
- Az biztos, hogy a reform nem lesz fájdalommentes: különösen vezetői szinteken járhatnak rosszul emberek, ha mondjuk megyei szintről városi kapitányságokra kerülnek. A mi legfőbb célkitűzésünk, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amelyek között a tapasztalt rendőrök megmaradhatnak a testület kötelékében, nem kényszerülnek nyugdíjba vonulni.
- Bár egyes részletek még nem ismertek, de biztos, hogy a kapitányságokon már beszélnek a reformról. Milyen a hangulat?
- Nagyon feszült, főleg a lehetséges érintettek között: kérdés, hogy a több munka mellett a végrehajtói állománynak meglesz-e a megfelelő beosztása, pénze, továbblépési lehetősége a jövőben? Meglesznek-e a megfelelő munkafeltételek? Megnyirbálják-e az eddigi, törvényadta jogokat, béreket, szociális juttatásokat, nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást? Mi lesz az oktatással? Az FRSZ a kormánytól akar határozott állásfoglalást arról, hogy az eddig megszerzett jogok nem sérülhetnek, kiszámítható lesz az életpálya! Különben tömeges elvándorlás következhet be a testületnél.
- Egészségügyi ellátást, oktatást is említett: ezeken a területeken mi várható?
- Kórházösszevonás keretében az eddigi Belügyminisztériumi Kórházból már Központi Kórház lett. A tervek szerint több kórház összevonására kerülne sor. De átalakulna az oktatás is: a Rendőrtiszti Főiskolát összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel. Ott minden évben túljelentkezés volt. S ezek után kérdés, hogy hogyan lehet megoldani a rendőrséghez kerülő korábbi határőrség állományának szükséges átképzését?
- Apropó, határőrség: ezt a szervezetet integrálni kell a rendőrségbe, tehát az eddig határokon szolgálókkal nőne a rendőrség állománya. A reform célja viszont a létszámcsökkentés is. Hogy jön ez a kettő össze?
- A határőrséggel együtt felálló rendőrségnek a mai rendőri létszámnál kevesebbel kell működnie. Ez úgy oldható meg, hogy sok beosztást leépítenek a rendőrség logisztikai szervezeteinél, valamint tény, hogy nem minden határőrből lesz rendőr: csak a legjobbakat veszik fel.
- Összességében hogyan látja a helyzetet?
- Szükséges az átszervezés, de nagyon fontos tétel, hogy alultervezett költségvetéssel az amúgy is túlterhelt állományra nem lehet pluszfeladatokat hárítani, különben az új szervezet működőképtelen lesz!
- Nem vagyunk a haladás ellenségei, nem gátoljuk a reformokat, azonban vannak feltételeink. Olyan sarokkövek, amelyekből nem tudunk engedni. Nem értünk egyet például azzal, hogy a rendőrség hivatásból közfeladatot ellátó szervezetté válna. A rendőrtisztek, tiszthelyettesek ugyanis sokszor a családjuktól távol, az átlagos dolgozóknál lényegesen nagyobb erőbedobással végzik munkájukat, amit az is mutat, hogy míg az erre fordítható költségvetési források egyre kisebbek, addig az ismertté vált bűncselekmények felderítési mutatói javulnak. Vagyis úgy vélem, jogos a kollégáknak az az elvárása, hogy az eddig megszerzett jogokat ne csorbíthassa az átszervezés!
- Ismerik már a rendőrségi reform részleteit?
- Minden részletet még nem, a munkaanyag egyelőre nem jutott el hozzánk, de a reform főbb lépéseivel tisztában vagyunk. A kormány elvárása, hogy a rendőrséget regionális szervezetté alakítsák, a határőrség integrálásával, és az eddigieknél kevesebb költségvetési pénzből működtessék. Ez utóbbi az, ami mellett nem mehetünk el szó mélkül. Már eddig is igen kiélezett helyzetben volt a rendőrség, a szükségesnél lényegesen kevesebb pénzből működött. Ami viszont jó a reformban, az az, hogy valóban szükség van rá: ez a szervezet már ötven éve gyakorlatilag változatlanul működött, régen megérett az idő az átformálására. S most először nem politikusok döntik el, hogy milyen legyen, hanem kormányzati megrendelésre a rendőrség szakemberei dolgozzák ki a részleteket.
- Melyek a legfontosabb változtatások?
- Elsősorban az, hogy a rendőrségi szervezet másképp lesz háromszintű, mint eddig. Megszűnik a merev hierarchia, más lesz a kapcsolatrendszer az egyes irányítási szintek között. A végrehajtandó feladatokkal csak a rendőrkapitányságokon foglalkoznak majd: itt nyomoznak, itt lesz a közlekedésrendészet, minden közbiztonsági feladat, minden munka. A szakszervezet kérdése ezzel kapcsolatban, hogy hogyan biztosítják az elvégzendő feladatokhoz a megfelelő létszámot és pénzt? A második szint a régiós főkapitányságoké lesz, megszűnnek az eddigi megyei főkapitányságok. Az ország nyugati és keleti felében egyaránt három-három régiós főkapitányság alakulna, azonban Pest megye és Budapest átszervezése még bizonytalan. Nem tudni, hogy megszüntetik-e a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, vagy összevonják a Pest megyeivel egy központi régiós főkapitánysággá? Nehéz kérdés, mivel ma egyetlen megyei főkapitányság létszáma nagyjából ezer ember, míg Budapesten legalább nyolcezer rendőr dolgozik. Mindenesetre a régióknál lennének az irányító és a logisztikai szerepkörök, viszonylag kis létszámmal. A harmadik szintet az országos rendőr-főkapitányság jelentené a szakfeladatokkal, a nem direkt szakmai irányítással és némely további logosztikai feladattal. Mindennek részleteit augusztus 31-ig kell kidolgozni, ezután dönt róla a kormány, s 2007-ben állna fel az új szervezet.
- Mondta, hogy a szakszervezet nem reformellenes: hogyan közelítenek akkor ehhez a nagyarányú átszervezéshez?
- Az biztos, hogy a reform nem lesz fájdalommentes: különösen vezetői szinteken járhatnak rosszul emberek, ha mondjuk megyei szintről városi kapitányságokra kerülnek. A mi legfőbb célkitűzésünk, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amelyek között a tapasztalt rendőrök megmaradhatnak a testület kötelékében, nem kényszerülnek nyugdíjba vonulni.
- Bár egyes részletek még nem ismertek, de biztos, hogy a kapitányságokon már beszélnek a reformról. Milyen a hangulat?
- Nagyon feszült, főleg a lehetséges érintettek között: kérdés, hogy a több munka mellett a végrehajtói állománynak meglesz-e a megfelelő beosztása, pénze, továbblépési lehetősége a jövőben? Meglesznek-e a megfelelő munkafeltételek? Megnyirbálják-e az eddigi, törvényadta jogokat, béreket, szociális juttatásokat, nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást? Mi lesz az oktatással? Az FRSZ a kormánytól akar határozott állásfoglalást arról, hogy az eddig megszerzett jogok nem sérülhetnek, kiszámítható lesz az életpálya! Különben tömeges elvándorlás következhet be a testületnél.
- Egészségügyi ellátást, oktatást is említett: ezeken a területeken mi várható?
- Kórházösszevonás keretében az eddigi Belügyminisztériumi Kórházból már Központi Kórház lett. A tervek szerint több kórház összevonására kerülne sor. De átalakulna az oktatás is: a Rendőrtiszti Főiskolát összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel. Ott minden évben túljelentkezés volt. S ezek után kérdés, hogy hogyan lehet megoldani a rendőrséghez kerülő korábbi határőrség állományának szükséges átképzését?
- Apropó, határőrség: ezt a szervezetet integrálni kell a rendőrségbe, tehát az eddig határokon szolgálókkal nőne a rendőrség állománya. A reform célja viszont a létszámcsökkentés is. Hogy jön ez a kettő össze?
- A határőrséggel együtt felálló rendőrségnek a mai rendőri létszámnál kevesebbel kell működnie. Ez úgy oldható meg, hogy sok beosztást leépítenek a rendőrség logisztikai szervezeteinél, valamint tény, hogy nem minden határőrből lesz rendőr: csak a legjobbakat veszik fel.
- Összességében hogyan látja a helyzetet?
- Szükséges az átszervezés, de nagyon fontos tétel, hogy alultervezett költségvetéssel az amúgy is túlterhelt állományra nem lehet pluszfeladatokat hárítani, különben az új szervezet működőképtelen lesz!
- Nem vagyunk a haladás ellenségei, nem gátoljuk a reformokat, azonban vannak feltételeink. Olyan sarokkövek, amelyekből nem tudunk engedni. Nem értünk egyet például azzal, hogy a rendőrség hivatásból közfeladatot ellátó szervezetté válna. A rendőrtisztek, tiszthelyettesek ugyanis sokszor a családjuktól távol, az átlagos dolgozóknál lényegesen nagyobb erőbedobással végzik munkájukat, amit az is mutat, hogy míg az erre fordítható költségvetési források egyre kisebbek, addig az ismertté vált bűncselekmények felderítési mutatói javulnak. Vagyis úgy vélem, jogos a kollégáknak az az elvárása, hogy az eddig megszerzett jogokat ne csorbíthassa az átszervezés!
- Ismerik már a rendőrségi reform részleteit?
- Minden részletet még nem, a munkaanyag egyelőre nem jutott el hozzánk, de a reform főbb lépéseivel tisztában vagyunk. A kormány elvárása, hogy a rendőrséget regionális szervezetté alakítsák, a határőrség integrálásával, és az eddigieknél kevesebb költségvetési pénzből működtessék. Ez utóbbi az, ami mellett nem mehetünk el szó mélkül. Már eddig is igen kiélezett helyzetben volt a rendőrség, a szükségesnél lényegesen kevesebb pénzből működött. Ami viszont jó a reformban, az az, hogy valóban szükség van rá: ez a szervezet már ötven éve gyakorlatilag változatlanul működött, régen megérett az idő az átformálására. S most először nem politikusok döntik el, hogy milyen legyen, hanem kormányzati megrendelésre a rendőrség szakemberei dolgozzák ki a részleteket.
- Melyek a legfontosabb változtatások?
- Elsősorban az, hogy a rendőrségi szervezet másképp lesz háromszintű, mint eddig. Megszűnik a merev hierarchia, más lesz a kapcsolatrendszer az egyes irányítási szintek között. A végrehajtandó feladatokkal csak a rendőrkapitányságokon foglalkoznak majd: itt nyomoznak, itt lesz a közlekedésrendészet, minden közbiztonsági feladat, minden munka. A szakszervezet kérdése ezzel kapcsolatban, hogy hogyan biztosítják az elvégzendő feladatokhoz a megfelelő létszámot és pénzt? A második szint a régiós főkapitányságoké lesz, megszűnnek az eddigi megyei főkapitányságok. Az ország nyugati és keleti felében egyaránt három-három régiós főkapitányság alakulna, azonban Pest megye és Budapest átszervezése még bizonytalan. Nem tudni, hogy megszüntetik-e a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, vagy összevonják a Pest megyeivel egy központi régiós főkapitánysággá? Nehéz kérdés, mivel ma egyetlen megyei főkapitányság létszáma nagyjából ezer ember, míg Budapesten legalább nyolcezer rendőr dolgozik. Mindenesetre a régióknál lennének az irányító és a logisztikai szerepkörök, viszonylag kis létszámmal. A harmadik szintet az országos rendőr-főkapitányság jelentené a szakfeladatokkal, a nem direkt szakmai irányítással és némely további logosztikai feladattal. Mindennek részleteit augusztus 31-ig kell kidolgozni, ezután dönt róla a kormány, s 2007-ben állna fel az új szervezet.
- Mondta, hogy a szakszervezet nem reformellenes: hogyan közelítenek akkor ehhez a nagyarányú átszervezéshez?
- Az biztos, hogy a reform nem lesz fájdalommentes: különösen vezetői szinteken járhatnak rosszul emberek, ha mondjuk megyei szintről városi kapitányságokra kerülnek. A mi legfőbb célkitűzésünk, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amelyek között a tapasztalt rendőrök megmaradhatnak a testület kötelékében, nem kényszerülnek nyugdíjba vonulni.
- Bár egyes részletek még nem ismertek, de biztos, hogy a kapitányságokon már beszélnek a reformról. Milyen a hangulat?
- Nagyon feszült, főleg a lehetséges érintettek között: kérdés, hogy a több munka mellett a végrehajtói állománynak meglesz-e a megfelelő beosztása, pénze, továbblépési lehetősége a jövőben? Meglesznek-e a megfelelő munkafeltételek? Megnyirbálják-e az eddigi, törvényadta jogokat, béreket, szociális juttatásokat, nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást? Mi lesz az oktatással? Az FRSZ a kormánytól akar határozott állásfoglalást arról, hogy az eddig megszerzett jogok nem sérülhetnek, kiszámítható lesz az életpálya! Különben tömeges elvándorlás következhet be a testületnél.
- Egészségügyi ellátást, oktatást is említett: ezeken a területeken mi várható?
- Kórházösszevonás keretében az eddigi Belügyminisztériumi Kórházból már Központi Kórház lett. A tervek szerint több kórház összevonására kerülne sor. De átalakulna az oktatás is: a Rendőrtiszti Főiskolát összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel. Ott minden évben túljelentkezés volt. S ezek után kérdés, hogy hogyan lehet megoldani a rendőrséghez kerülő korábbi határőrség állományának szükséges átképzését?
- Apropó, határőrség: ezt a szervezetet integrálni kell a rendőrségbe, tehát az eddig határokon szolgálókkal nőne a rendőrség állománya. A reform célja viszont a létszámcsökkentés is. Hogy jön ez a kettő össze?
- A határőrséggel együtt felálló rendőrségnek a mai rendőri létszámnál kevesebbel kell működnie. Ez úgy oldható meg, hogy sok beosztást leépítenek a rendőrség logisztikai szervezeteinél, valamint tény, hogy nem minden határőrből lesz rendőr: csak a legjobbakat veszik fel.
- Összességében hogyan látja a helyzetet?
- Szükséges az átszervezés, de nagyon fontos tétel, hogy alultervezett költségvetéssel az amúgy is túlterhelt állományra nem lehet pluszfeladatokat hárítani, különben az új szervezet működőképtelen lesz!
- Nem vagyunk a haladás ellenségei, nem gátoljuk a reformokat, azonban vannak feltételeink. Olyan sarokkövek, amelyekből nem tudunk engedni. Nem értünk egyet például azzal, hogy a rendőrség hivatásból közfeladatot ellátó szervezetté válna. A rendőrtisztek, tiszthelyettesek ugyanis sokszor a családjuktól távol, az átlagos dolgozóknál lényegesen nagyobb erőbedobással végzik munkájukat, amit az is mutat, hogy míg az erre fordítható költségvetési források egyre kisebbek, addig az ismertté vált bűncselekmények felderítési mutatói javulnak. Vagyis úgy vélem, jogos a kollégáknak az az elvárása, hogy az eddig megszerzett jogokat ne csorbíthassa az átszervezés!
- Ismerik már a rendőrségi reform részleteit?
- Minden részletet még nem, a munkaanyag egyelőre nem jutott el hozzánk, de a reform főbb lépéseivel tisztában vagyunk. A kormány elvárása, hogy a rendőrséget regionális szervezetté alakítsák, a határőrség integrálásával, és az eddigieknél kevesebb költségvetési pénzből működtessék. Ez utóbbi az, ami mellett nem mehetünk el szó mélkül. Már eddig is igen kiélezett helyzetben volt a rendőrség, a szükségesnél lényegesen kevesebb pénzből működött. Ami viszont jó a reformban, az az, hogy valóban szükség van rá: ez a szervezet már ötven éve gyakorlatilag változatlanul működött, régen megérett az idő az átformálására. S most először nem politikusok döntik el, hogy milyen legyen, hanem kormányzati megrendelésre a rendőrség szakemberei dolgozzák ki a részleteket.
- Melyek a legfontosabb változtatások?
- Elsősorban az, hogy a rendőrségi szervezet másképp lesz háromszintű, mint eddig. Megszűnik a merev hierarchia, más lesz a kapcsolatrendszer az egyes irányítási szintek között. A végrehajtandó feladatokkal csak a rendőrkapitányságokon foglalkoznak majd: itt nyomoznak, itt lesz a közlekedésrendészet, minden közbiztonsági feladat, minden munka. A szakszervezet kérdése ezzel kapcsolatban, hogy hogyan biztosítják az elvégzendő feladatokhoz a megfelelő létszámot és pénzt? A második szint a régiós főkapitányságoké lesz, megszűnnek az eddigi megyei főkapitányságok. Az ország nyugati és keleti felében egyaránt három-három régiós főkapitányság alakulna, azonban Pest megye és Budapest átszervezése még bizonytalan. Nem tudni, hogy megszüntetik-e a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, vagy összevonják a Pest megyeivel egy központi régiós főkapitánysággá? Nehéz kérdés, mivel ma egyetlen megyei főkapitányság létszáma nagyjából ezer ember, míg Budapesten legalább nyolcezer rendőr dolgozik. Mindenesetre a régióknál lennének az irányító és a logisztikai szerepkörök, viszonylag kis létszámmal. A harmadik szintet az országos rendőr-főkapitányság jelentené a szakfeladatokkal, a nem direkt szakmai irányítással és némely további logosztikai feladattal. Mindennek részleteit augusztus 31-ig kell kidolgozni, ezután dönt róla a kormány, s 2007-ben állna fel az új szervezet.
- Mondta, hogy a szakszervezet nem reformellenes: hogyan közelítenek akkor ehhez a nagyarányú átszervezéshez?
- Az biztos, hogy a reform nem lesz fájdalommentes: különösen vezetői szinteken járhatnak rosszul emberek, ha mondjuk megyei szintről városi kapitányságokra kerülnek. A mi legfőbb célkitűzésünk, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amelyek között a tapasztalt rendőrök megmaradhatnak a testület kötelékében, nem kényszerülnek nyugdíjba vonulni.
- Bár egyes részletek még nem ismertek, de biztos, hogy a kapitányságokon már beszélnek a reformról. Milyen a hangulat?
- Nagyon feszült, főleg a lehetséges érintettek között: kérd
