Megszakíthatatlan fejlődéstörténet

A magyar utánpótlás-sport legnagyobb szponzora a szülő - fogalmazott lényeglátón egy szerkesztőségi értekezleten egyik kollégám. A pontos megfogalmazást ezen kis írásban annyiban módosítanám, hogy: művészutánpótlás terén is érvényes e megállapítás. Bővítve annyi lábjegyzettel, hogy mindez nem jöhetne létre, ha nem lennének megrögzött és fanatikus művésztanárok, akik ezt az ügyet képviselik. Minden tiszteletünk a színpadon teljesítő csemetéké, de egyszer egy külön lapszámot a szülők is megérdemelnének. Igérjük: dolgozunk rajta!

A Da-Capo gálán összesen harminckilenc produkciónak tapsolhatott a közönség. A műsorfolyamatot a zenészpalánták nyitották. Megszólalt gitár, zongora, klarinét, cselló, furulya, néhol döcögősen, néhol kiválón, de a lényeg - teljes lelkesedéssel. A nagyérdemű is hibátlanul teljesített, a biztató tapsot minden produkció bezsebelhette.

Csókás Levente, az országos gitárverseny döntőjében bravúrosan teljesítő diák (Iványi Gáspár tanítványa) a Bartókban is bizonyította tehetségét, ám nem sok idő volt az élményeken rágodni, mivel a muzsikosok után rögtön a táncosok lepték el a színpadot. Elsőként egy mezőföldi kecskekeresést csodálhattunk, majd a modern társastáncok uralták a gála végét. Bécsi keringő, tangó, rumba, cha-cha-cha, quick step váltotta egymást. A pörgős finálét egy látványos örök klasszikus, a kánkán zárta. A fejlődés töretlen, a diákok tehetsége állandó: folytatás jövőre!