Magyarország és Csehszlovákia tette a legtöbbet a Varsói Szerződés megszüntetéséért

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. Ezzel egy időben a Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a második világháború idején kötött segítségnyújtási szerződését. A szerződés létrejöttének kiváltó okai, az NSZK NATO-hoz történő csatlakozása, illetve az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírása volt.

Ez valószínűleg így is igaz, de talán nem véletlen a dátum. Ugyanis 1955. május 15-én a Szovjetunió beleegyezésével jött létre az osztrák államszerződés. Ausztria ugyanúgy négy nagyhatalmi megszállás alatt volt, mint Németország a második világháború után. Az államszerződéssel azonban Ausztria semleges ország lett, ebbe a szovjetek úgy mentek bele, hogy Ausztria nem lehet a NATO tagja. Viszont Magyarországot nem kapták meg a potsdami konferencia után hűbérként a szovjetek, Magyarországon azért tartózkodhattak a csapataik, mert hazánkon keresztül tudták ellátni az Ausztriában lévő katonáikat. Az osztrák államszerződés után viszont ki kellett vonulniuk Ausztriából, értelemszerűn Magyarországról is. Viszont egy nappal az osztrák államszerződés aláírása előtt létrehozták a Varsói Szerződést, és ez feljogosította őket arra, hogy továbbra is csapatokat állomásoztassanak Magyarországon. Az oroszoknak bármilyen kis ország vagyunk, fontosak voltunk, ütköző zónának tekintettek minket (mint Ukrajnát), arról nem is beszélve, hogy a déli hadseregcsoportjuk Olaszország felé innen tudott volna támadást indítani a NATO ellen, egy esetleges újabb nagy háborúban.

A Szovjetunió által létrehozott Varsói Szerződésbe a szocialista tömb országainak kötelező volt a belépés. Tagjai voltak: a Szovjetunió, Albánia (1962-től nem vett részt az üléseken, 1968-ban kilépett), Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia (a hatvanas évektől ritkán vett részt a VSZ munkájában), az NDK (1956-ban csatlakozott a Nemzeti Néphadsereg megalakulása után, tagsága megszűnt 1990-ben, Németország újraegyesítésével), Magyarország (1956-ban ideiglenesen kilépett). A szervezethez nem csatlakozott sem Jugoszlávia, sem Kína, bár utóbbi magas szinten képviseltette magát a május 14-i aláíráson, és feltétlen támogatásáról biztosította a VSZ-t.

1991-ig tartotta magát a Varsói Szerződés, a Szovjetunió felbomlása véget vetett ennek a szervezetnek is. A VSZ megszüntetésében Csehszlovákia és Magyarország járt az élen: 1991. január 16-án a csehszlovák parlament határozatban szólította fel a kormányt, hogy gyorsítsa meg a tárgyalásokat a Varsói Szerződés katonai szervezetének azonnali felszámolásáról, illetve a Varsói Szerződés felmondásáról. A hónap közepén a visegrádi együttműködés tagállamai, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminiszterei közös nyilatkozatban szögezték le: érdekeltek abban, hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján, a dolgok természetes alakulásához igazodva építsék le a Varsói Szerződést. Ha azonban Moszkva továbbra is halogatja a már novemberre tervezett csúcstalálkozó összehívását, akkor Prága, Varsó és Budapest júniusig lezárják a paktum katonai részét.

A Varsói Szerződéssel kapcsolatban érdemes elővenni Nagy Imre romániai Snagovban – fogságban – írt Gondolatok, emlékezések című naplóját. „A Varsói Szerződés nem más, mint a szovjet nagyhatalmi soviniszta törekvések eszköze, (…) a szovjet katonai diktatúra ráerőszakolása a részt vevő országokra.” – írta az 1956-os forradalom után kivégzett egykori magyar miniszterelnök.

A Varsói Szerződés megszűnése igazi magyar diplomáciai siker, elsősorban Antall József érdeme. Budapesten 1991. február 25-én egyeztek meg a Varsói Szerződés tagjai a szerződés katonai szervezetének feloszlatásáról. Ennek értelmében 1991. március 31-én a katonai szervezet megszűnt. 1991 júniusában Magyarország és Csehszlovákia területét elhagyta az utolsó szovjet katona is.

A Varsói Szerződés „békés önfelszámolási” folyamata 1991. július 1-jén, a tagállamok prágai csúcstalálkozóján ért véget: a Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülése a tömböt hivatalosan is megszűntnek nyilvánította. A delegációk többségét államfők vezették, ám a szovjet küldöttség élén Mihail Gorbacsov államfő helyett Gennagyij Janajev alelnök állt, az okmányt magyar részről Antall József miniszterelnök látta el kézjegyével. A politikai szervezet 1991. július 1-jén vált a múlt részévé. Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott a NATO-hoz, 2004. május 1-jén teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak.

Forrás: rubicon.hu, honvedelem.hu, hu.wikipedia.org