A csöndben felszabadulunk

Hagyomány, hogy minden év tavaszán elmegyünk Bach Máté passiójának előadására. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb koncertekben volt részünk! Észrevettem valami közöset a legszebb előadásokban: a darab végén a döbbent, fölemelő csöndet A legtöbb hangverseny után a karmester várt. Akár egy percig sem fordult meg jelezvén szándékát, hogy ez még a műhöz tartozik. Néha a közönségből néhányan nem értették - talán kínos volt nekik a csönd? Megszokták, hogy elméjüknek egyfolytában kell valami inger, valami zaj? Elkezdtek tapsolni. Ilyenkor odalett a varázs Laikusként csak intuitívan éreztem: milyen hatalmas szerepe van a csöndnek a zenében!Barátnőm, aki karnagy, hallván, hogy a csöndről írok cikket (már a harmadikat - sose gondoltam volna, ilyen kimeríthetetlen téma! Bár meditációban, magamban otthon megéltem végtelen mélységét ), elküldött egy sokatmondó mondattöredéket:„Keresve a hangzást, mely a csöndet erősíti”Rögtön hozzátette muzsikusként: „Ha zenélsz, s játszol egy darabot, vagy énekelsz, a szünetek megtelhetnek a bennünk búvó csönddel - ha az előadó nem tolakodik közéd és a zene közé...Ezt megélheted még tudatosabban, ha ugyanazt a darabot hallgatod különböző előadásban, más-más zenésszel: az egyik hallhatóvá teszi számodra a zenébe komponált csendet. Úgy tudja a hangok sorozatát előadni, olyan belső logikával (intuícióval), hogy azok a csend felé (önmagad lényege felé) vihetnek. A másik előadó a technikai bravúrra, önmaga kiteljesedésére használja a mű idejét és akkor mindenki bámulva és lelkesen tapsolva áll fel! Az előadás után róla ámuldoznak ”Tehát a zenemű hű előadásához fontos a zenész alázata  A csönd lényeges: egyensúly tart a világ és a transzcendens (megnyilvánult és megnyilvánulatlan) között mind bennünk, mind körülöttünk, mind a zenében és művészetekben! A meditációnak pedig a csönd, a belső csönd a lényege (amiből akár cselekedhetsz is). Osho szavaival:„Az első muzsikusok főként nem a zenére fókuszáltak, hanem, hogy átadják azt a szépséget, nyugalmat és felszabadulást, amit meditáció alatt éreztek Eredetileg minden művészet a meditációban gyökerezik, de a zene áll hozzá a legközelebb, hiszen a hangok és a csönd összjátéka. Egy átlagzenésznek a hang a fontos. A mesterzenésznek a csönd: a hangokat a csönd megteremtésére használja. ”(Molnár Éva Zsófia a „Kiút a korlátok közül” című könyv szerzője)