Hétvége

2015.08.18. 14:15

Az államot Géza és István alapította - de annak területét valakinek el is kellett foglalnia, hazának!

Államalapításunk ünnepén Horváth Béla tanár urat, történelmünk szenvedélyes kutatóját kértük meg, hogy foglalja össze mindazt, amit feltétlenül tudnunk kell államalapításunk körülményeiről, még inkább előzményeiről. Nem szokványos történelemóra következik!

Pekarek János

– Kinek az érdeme az államalapítás?

– A Turul-legenda által megjósoltakat az Árpád-dinasztia két legtehetségesebb személyisége, Gyeücsa-Gejza fejedelem (s tán király is!), és fia, I. Szent István király valósította meg. A 11. század elejére kiépítették a magyar királyság államszervezetét. és – két nagy hullámban (immáron másodszor!) – latin rítusú római katolikussá tették népüket. Ezt a történelmi léptékben is nagyhatású eseményt ünnepeljük mi magyarok minden esztendő augusztus 20-án. Kétségtelen, hogy ez hatalmas tett volt, de volt egy meghatározó feltétele (mint Szörényi Levente írta): kellett hozzá egy ország! Amelynek megszerzése nem az ő érdemük, hanem dicső elődjüké, a párduckacagányos Árpád türk fejedelemé és harcosaié.

Horváth Béla történelemtanár lenyűgözően izgalmas előadásait sokan ismerik. Legutóbb Baracson, Baracs nemzetségfő szobrának avatásakor foglalta össze a honfoglalás körülményeit a rendelkezésre álló adatok, kutatások alapján

– Árpád, mint türk?

– 892-től 907-ig Árpád fejedelem onogur törzsszövetsége a csatlakozott kavarokkal és a helyben talált, szövetségesül ajánlkozott népekkel elfoglalta a várkony-onogur rokonok (a kései-avar Attila király!) örökségét, a Kárpát-medencét. Megteremtették azt az önálló és virágzó középhatalmi Magyarországot, amely az Árpádok és utódaik alatt 6 évszázadig fennállt, s ma még létezik. A máig is élő, hamis és ósdi akadémiai felfogástól alapjában eltérő dr. Makkay János régész professzor elmélete és bizonyítékai a magyarok honfoglalásairól. Makkay szerint az Árpádiak honszerzői biztosan törökül beszélő türk nép, illetve hivatásos lovasíjász hadsereg voltak! Viszonylag kevesen érkeztek (talán 70-80 ezren), s 895 után magyar nyelvű népesség nem érkezett ide. László Gyula régész professzor ezen elméletet „egy igazabb magyar őstörténet megalapozásának” tartotta, s én is ezt vallom.

– Hogyan lettek Árpád türkjeiből magyarok?

– Igen: miért beszélünk mi magyarul, s nem törökül vagy valamelyik szláv nyelven? Azért, mert a magyar nyelvű köznép korábban érkezett ide. Az Urál nyugati oldaláról, az erdős vidéki őshazából két hullámban, először az 560-as években a türk-török nyelvű avar-hun, majd másodszorra a 670-es években szintén török nyelvű onogur-bolgár uraik sodorták őket ide a Kárpát-medencébe. Itt a türk-török nyelvű onogur főemberek-nemesek csatlakoztak a korai avar uralkodó osztályhoz. Anonymus is megemlíti (de nem Árpád népét kell értenünk alatta!), hogy a Volga és a Káma találkozásától sodorták-hajtották el a szövetséges népeknek megszámlálhatatlanul nagy sokaságát. A velük jött ősmagyar nyelvű közemberek pedig a szolganépek számát növelték. A beköltöző magyarság és helyenként a társult szlávok a várkony-onogur harcosok védelmében nemcsak az Alföldön szálltak meg, hanem a domb-vidékeken és a hegyek közötti folyóvölgyekben, továbbá minden stratégiailag fontos ponton.

– Megvan tehát a Kárpát-medence. Hogyan lett ebből magyar hon?

– A 8. századra az avarok és onogurok harcias nemeseiből és szolgáiból a jól kiépített gyepűk mögött békében élő, földművelő, állattartó, lélekszámában gyarapodó, erős hadsereget fegyverben tartó Avar-ország, Hungária lett. Biztos, hogy a várkonyok-onogurok uralma alatt élő ősmagyar nyelvű köznépre ekkoriban került a fölöttük uralkodó katonai réteg neve, az onogur (Tíz törzs). A közöttük, s főként körülöttük élő szlávok ugrinak ejtették már biztosan a 7. századtól. Ebből a szóból alakult ki a régi németek száján az Ungar. Hungária azt jelenti, az onogurok alattvalója. Ezzel szemben az önelnevezésünk, a magyar értelmezése és megfejtése ma még nincs megnyugtató módon tisztázva.

– Hogyan lett a két nyelvű, kétféle társadalmi helyzetű halmazból egy nemzet?

– A két különböző nyelvet beszélők közötti akkori kapcsolatról alig tudunk valami biztosat. De a későbbi korok meggyőzően bizonyítják, hogy nemcsak az akár idegen földesúr tudott különböző nyelvű alattvalóinak nyelvein, hanem a köznép is értette urát. Azaz kétnyelvűek voltak valamilyen csekély mértékben, a magyar nyelvű köznép tudhatott valamilyen türk dialektust. Kr. sz. u. 800 körül a frankok és a bolgárok megdöntötték ugyan a várkony-onogur hatalmat a Kárpát-medencében, de a nagy létszámú (talán félmilliónyi) földművelő, állattartó népesség, amely zömében magyarul beszélő köznép volt, megmaradt. Az élet a Dunántúlon is folyamatos volt a 6-10. században, nem pusztultak ki itt az emberek a frank-bolgár hódításkor sem.

Árpád ősapánk kiváló hadserege az itt lévő baráti ősmagyar népességgel összefogva, nemcsak meghódította e hatalmas és csodás Kárpát-medencét, hanem megmentette a zömében magyar nyelvű köznépet a frank és szláv beolvadástól is. A kis létszámú Árpádi onogur-türk hódító elit nagy lélekszámú, már földművelésből élő lakosság térségét hódította meg. Nem a saját nyelvét terjesztette el közöttük, hanem a dolgok természetes rendjének megfelelően nyelvileg beléjük olvadt. Kultúrájának számos vonását azonban az új nyelvén – magyarul – is megőrizte, sőt áthagyományozta az alaplakosságnak. Az Árpádi honfoglalás utáni egy évszázad viszonylagos zártsága, a külföldön elért harci sikerekből következő belső biztonság elősegítette ezt a nyelvi stabilizációt, amellyel párhuzamosan elkezdődött és előrehaladt a korábbi, valamint az új türk nyelvű uralkodó réteg nyelvi beolvadása, gyors elmagyarosodása. Ennek eredményeként a 11. század elején a Kárpát-medence egészének lakossága – a helynevek és a személynevek alapján ítélve – feltűnően magyar. Egyetlen évszázad alatt ez nem történhetett volna meg, az 568-tól eltelt 3-4 évszázad viszont elegendőnek bizonyult.

– Mi is akkor a mi dolgunk legnagyobb állami ünnepünkkor?

– Hinni Isten létezésében, és bízni az isteni igazságszogáltatásban, hogy megbűnhődnek azok, akik ártottak-ártanak embertársainknak és kicsiny hazánknak. Tudni, hogy őseink már itt élnek 1447 éve, Árpád fejedelem 1100 éve fegyverrel meghódította e földet, első nagy királyaink pedig 1000 éve nyugati jellegű államot hoztak létre, amellyel befogadást nyertek Európába. Ezekre pedig merjünk büszkék lenni ma és mindörökké!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!