a legendás négykerekű

2018.10.07. 09:00

A modell forradalmasította az autóiparban a tömeggyártást

Rengeteg találmány fűződik magyar tudósok és feltalálók neveihez. Ezek közül az egyik a világ egyik legsikeresebb, legismertebb autója, az amerikai Ford T-modell. Egyik megalkotója a makói születésű Galamb József volt.

Agárdy Csaba

Budapest, 2007. január 25. Egy 1922-ben gyártott, üzemképes Ford T-modellel gazdagodott a Budapesti Mûszaki Fõiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar technikatörténeti gyûjteménye. A modell megalkotásában elévülhetetlen érdemeket szerzett típuskonstruktõre, Galamb József, aki tanulmányait a fõiskola jogelõdjében végezte. MTI Fotó: Soós Lajos

1908. október 1-jén került piacra a detroiti Ford Motor Company világhírű autója, a híres Ford T-modell, amelyet ettől a naptól kezdve 825 amerikai dollárért lehetett megvásárolni. A „Bádog Böske” (Tin Lizzy) becenevet viselő jármű – alacsony előállítási költségei és hasonlóan kedvező ára folytán – néhány év alatt a világ legelső népautójává vált, amelyből 1927-ig összesen 15 millió darabot adtak el. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít az első megfizethető autónak is, ami a többi között a Galamb József által bevezetett futószalagos termelésnek volt köszönhető.

1927 májusában az utolsó darab is legurult a gyártósorról, sok még ma is működik
Fotók: mti

Amikor Henry Ford 1903-ban megalapította a Ford Motor Companyt, a világ útjain alig több mint 200 000 gépkocsi közlekedett, mivel ez a jármű még igen ritka luxuscikknek számított. Az autókat ebben az időben egyéni kívánságra, egyedi alkatrészekből szerelték össze, vagyis javításuk szintén nehézkes és költséges dolog volt. Ford aztán – a T-modellnek köszönhetően – néhány éven belül gondoskodott arról, hogy ezek a körülmények gyökeresen megváltozzanak. A gyártulajdonos 1904-ben alkalmazta a makói születésű Galamb Józsefet, aki – Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Willsszel együtt – kulcsszerepet játszott a következő években megalkotott Ford-típusok és prototípusok megtervezésében.

Az egyik debreceni virágkarneválon is szembeköszönt a jármű, az alkotó előtt tisztelegve

Tervezéskor egy mindenki számára olcsó, megbízható, könnyen vezethető és javítható autó létrehozása volt a cél. Az első autók 1908-ban 850 (ami ma körülbelül 18 ezer dollárnak felel meg: forintra átszámolva ez egy középkategóriás gépkocsi ára), 1925-ben már csak 250 dollárba kerültek. Olcsóságát jól jelzi, hogy 1914-ben egy átlagos Ford-gyári munkás négyhavi keresetéből megvehetett egy Ford T-modellt.

Egy gyári munkás négyhavi keresetéből megvehette

A gyártás darabszáma 1913-tól ugrásszerűen megnőtt, mikor is szintén Galamb József tervei alapján elindult a futószalagos gyártósor. A szalagszerű termelést a húsiparból lesték el, ezzel a módszerrel egy kocsi elkészítése 12,5 óráról alig 1,5 órára csökkent. Kezdetben egy percenként, a csúcson 10 másodpercenként készült el egy T-modell. Henry Ford az új, monoton munkát végző embereinek a bérét az addigi duplájára, napi 5 dollárra emelte.

1914-ben a Ford több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A gyártókapacitás csúcsát 1925 jelentette, amikor napi 9-10 ezer autó gördült le a gyártósorról, és ez éves szinten már a kétmilliót is meghaladta. A gyártott darabszám tekintetében más autótípus egészen 1972-ig nem tudta ezt felülmúlni, akkor a Volkswagen Bogár volt képes megelőzni. 1927-ben befejeződött a gyártása, összesen 15 millió darabot adtak el a T-modellből. Gyártása során a faváz karosszéria helyett később acélt alkalmaztak, de ezenkívül semmilyen lényeges szerkezeti változtatáson nem esett át a húsz év alatt.

Az autóból rengeteget megőriztek múzeumok és magánszemélyek is. Megbízhatóságát pedig mi sem bizonyíthatná jobban, hogy 2000-ben több mint 100 ezer üzemképes darab volt belőle világszerte. 1999-ben Las Vegasban egy nemzetközi zsűriből álló bizottság és a közönség egyöntetűen választotta a Ford T-modellt az évszázad autójának, amely forradalmasította az autóiparban a tömeggyártását.

Galamb, Wills és Farkas munkája nyomán a Ford T éppen olyan lett, mint amilyennek a cég tulajdonosa a „népautót” egykor megálmodta: a gépkocsi mindössze 540 kilogrammot nyomott, köszönhetően annak, hogy a benne rejlő 22 lóerős, négyhengeres motort egy nemrég feltalált, sokkal könnyebb – ám tartósabb – acélötvözetből készítették el. Az autó kétsebességes váltóval, valamint egy – Galamb József által megtervezett – mechanikus kuplunggal működött, és képes volt akár az óránkénti 60 kilométeres sebesség elérésére is. Ford – az autó árának alacsonyan tartása érdekében – a T-modell megalkotása után leállította az újabb típusok tervezését, és inkább a világ minden szegletét meghódító gépkocsi fejlesztésébe fogott.

Más márkákhoz hasonlóan azonban egyszer a Ford T-modell csillaga is leáldozott. Körülbelül húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg Henry Ford fejlesztése saját sikerének áldozatává vált, azaz a gépkocsi olyannyira hétköznapi termék lett, hogy a luxusigények az egyszerű vásárlók körében is megjelentek. A húszas évek elején már ezt a változást jelezte a kék, sárga és szürke T-modellek forgalomba kerülése, ám a vevők hamarosan még ennél is többre vágytak (addig csak feketében volt kapható): új formákat, nagyobb sebességet akartak, az igényeket pedig a Ford T különféle variánsai már nem elégítették ki.

Miután az autó fokozatosan elvesztette piacát, a T-modellből mind kevesebbet gyártottak, mígnem 1927 májusában az utolsó darab is legurult a gyártósorról.

Galamb József (Joseph A. Galamb) Makón született 1881. február 3-án, Detroitban halt meg 1955. december 4-én. Legelső munkahelye a diósgyőri vasgyár volt, ahol rövid ideig dolgozott; műszaki rajzolóként tevékenykedett üzemmérnöki diplomával. A későbbiekben Galamb József rengeteget utazott Európában, majd az Egyesült Államokban. 1905 nyarán meglátogatta egyik detroiti barátját. A város – az autógyártás korabeli központja – annyira megtetszett Galambnak, hogy itt is telepedett le. Detroitban találkozott Henry Forddal is. 20 dolláros állást keresett, de a Cadillac-gyár csak tizennyolcat ígért neki. Hogy megbizonyosodjanak gépészmérnöki tudásáról, lehetőséget adtak neki próbatervezésre. A bemutatkozás előtt szerencsét próbált Ford gyárában, ahol azonnal megkapta az igényelt heti fizetést, és tíz nap múlva munkába is állhatott. A próbatervezésen egy speciális fúrót tervezett, amelyet egy hátsó fékdob gyártásához lehetett használni. A két óra alatt elvégzett munkát a Cadillac állásajánlattal díjazta volna, de Galamb közölte a gyárral, hogy már a Fordhoz szerződött.

1921-ben Galamb József hat darab Fordson traktort küldött Makóra, hogy beindítsa testvérei vállalkozását, és 100 ezer koronás ösztöndíjat alapított a Felső Ipariskola makói tanulói támogatására. 1926-os magyarországi látogatásakor Horthy Miklós kormányzóval, egykori parancsnokával a budai várban találkozott – a Ford Művek akkor már világhírű főmérnöke. Makói látogatásakor ajándékozta egyik rokonának ezüst colstokját, amelybe nevét Joe Galambként gravírozták be. Galamb József 1944-ben kérte vezető állásából nyugdíjazását. 1955. december 4-én hunyt el Detroitban.

Forrás: muzeum.mako.hu, hippokrampusz.blog.hu, rubicon.hu, hu.wikipedia. org.

A T-modellt egy időben a Zastavához hasonlították

Ellentmondás is kialakult a híres autó körül, hiszen a T-modellt egy nemzetközi szakzsűri szavazása során a 20. század autójává választották. Ugyanakkor szerepel a világ ötven legrosszabb autójának listáján is, ahol az egyszerű karosszéria és belső tere miatt a Zastavához hasonlították, holott éppen ez volt az előnye, mivel így alacsonyan lehetett tartani az árát. Az autó mindenesetre legendássá vált, amelyből magánszemélyek és múzeumok is sokat megőriztek. Magyarországon a Közlekedési Múzeumban, valamint a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (ahol Galamb József tanult) épületében egy-egy tökéletes állapotú, a makói Galamb József Szakközépiskolában pedig egy felújításra váró T-modell látható.

Egyidejűleg különböző országokban

A T-modell volt a világ legelső autója, amit egyidejűleg gyártottak különböző országokban, így Kanadában, Angliában, Németországban, Argentínában, Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Norvégiában, Belgiumban, Brazíliában, Mexikóban, Japánban és Amerikában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!