Az élet SAVA-BORSA

2018.05.05. 13:00

Kettős könyvbemutató prof. dr. Horváth János tiszteletére

Április 26. napján a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Buda Béla dísztermében, a L’Harmattan Könyvkiadó és a Cvikker Média közös programján, prof. dr. Horváth János életét és munkásságát bemutató két kötetet ismerhetett meg a közönség.

Szente Tünde

A Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Horváth János megmaradt a haza és a haladás emberének: – Bennünket, képviselőtársait a gondviselés az ő személyével, tudásával és barátságával ajándékozott meg Fotók: Szente Tünde/DH

A rendezvényen beszédet mondott Bogárdi Szabó István, a Duna melléki Református Egyházkerület püspöke, Kövér László, az országgyűlés elnöke, Varga Gábor országgyűlési képviselő, valamint Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A közönség soraiból szót kért Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter.

Zsiros Mária – Menyhárt Ferenc: Az élet sava-borsa, valamint Csúri Ákos: Két pogány közt – törhetetlenül kötetek megjelenése alkalmat teremtett a kilencvenhetedik esztendejében járó Horváth János professzor személye és munkássága előtti főhajtásra.

Az ünnepség moderátora, Kovács Zoltán kormányszóvivő elsőként felkérte Bogárdi Szabó Istvánt, méltassa a professzor református szellemiségét: – Régóta ismerjük egymást, mind az egyetemnek, mind pedig a szülőföldünknek hála, több alkalommal módunkban állt találkozni – vezette fel beszédét a püspök úr, majd megosztotta személyes élményeit hallgatóságával. Mondandója befejezéseként áldását adta arra a „hazatérőre”, aki a szülőföldre visszahozta tudását, készségeit, és nem utolsósorban, a régiek tiszteletét.

A haza és a haladás embere

Kövér László köszöntő beszéde a történelmen átívelő személyes sorsra fókuszált: – A huszonhárom esztendősen a Gestapo által elfogott és a nyilasok által halálra ítélt, ám a börtönből megszökött Horváth János huszonhat esztendősen, 1947-ben a kommunisták börtönébe került, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc során tanúsított szerepvállalása után, harmincöt évesen vált száműzötté. Horváth János megmaradt a haza és haladás emberének, 1997-ben történt végleges hazatérése után pedig a gondviselés elégtételt nyújtott neki azáltal, hogy 1998-ban ismét tagjává válhatott a demokratikus Magyarország szabadon választott országgyűlésének. A haza és haladás eszméjének a XXI. századi közjogi kereteit megteremtő Alaptörvényünk elfogadása napján, 2011. április 25-én Horváth János az országgyűlés korelnökeként személyesen is beteljesíthette mindazok vágyát és akaratát, akik 1947-ben és 1956-ban legyőzetve is győztesnek bizonyultak – gondolatokkal méltatta a professzor személyét az országgyűlés elnöke.

Varga Gábor országgyűlési képviselő Horváth János cecei kötődéséről, parlamenti tevékenységéről, és a közös élményekről beszélt: – Igazán jó atyám fia János bátyám, akivel a 2010-es országgyűlési képviselővé választásommal vált szorosabbá a kapcsolatunk. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy négy évig egymás mellett ülhettünk a parlamentben, ez idő alatt annyi mindent tanultam tőle. Erre a mai eseményre magammal hoztam a ceceiek üdvözletét.

A Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Horváth János megmaradt a haza és a haladás emberének:
– Bennünket, képviselőtársait a gondviselés az ő személyével, tudásával és barátságával ajándékozott meg Fotók: Szente Tünde/DH

 

„Horváth János üzenete valahogy így maradt meg bennem: ha egyszer majd a magyar nemzetgazdaság tartósan fenntartható fejlődési pályára áll, anélkül, hogy erre hivalkodóan segítségül hívnánk a legmagasabb szintű paragrafusok jóléti ígéreteit, kötelezéseit, az természetes alap lesz az emberekről való gondoskodás lényegi javulásához, a jóllét megvalósulásához” – mondattal idézte a közgazdaságtan professzorát prof. dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, akinek „A magyar gazdaság utóbbi évtizedeinek süllyedő és emelkedő szakaszairól” készült tanulmánya zárja a Zsiros-Menyhárt szerzőpáros által jegyzett kötetet.

A köszöntők sorát kerekasztal-beszélgetés követte, amelyből kiderült, hogy Horváth János professzor úr, házelnök úr, megtiszteltetésnek vette a közös munkát, azt a folyamatot, amelynek során az embert szembesítik önmagával, és közben újrafogalmaz dolgokat. Reménykedik, hogy a kötetek elolvasása esetenként viták elindítójává válik. A cecei születésű dr. Menyhárt Ferenc elmesélte, hogy a terület szociográfiájának („Atyafiságos üdvözlettel Cecének és minden magyar falunak” címmel – a szerk.) megírásakor kerültek közelebb egymáshoz. A most kiadott életrajztörténet elkészültéhez nyolc hónapon keresztül dolgoztak, dokumentumkutatásokat végeztek, és rengeteget beszélgettek. A professzor úr logikusan magyarázta el a környék, az ország, a világ összefüggéseit. Ez a könyv tanulható! Tanítható tananyagot tartalmaz, könnyen érthető és tele van igazsággal. Menyhártné dr. Zsiros Mária hozzáfűzte, hogy a történészek az összes forrás közül leghátrébb sorolják az „élőforrást”, ők mégis e mellett tették le a voksukat, s ezzel a munkával járulnak hozzá a korszak megértéséhez. Horváth Jánosban olyan embert ismertek meg, akiben a munka szeretete, és a köz szolgálata egy személyben van jelen. Csúri Ákosnak átadva a szót, ő elárulta, soha ilyen könnyen nem kapott interjút magas pozíciót betöltő személyektől, mint a jelen kötet kapcsán, ehhez elegendő volt Horváth János professzor úrra való hivatkozás: – Tanultam, tanultam, tanultam tőle. Köszönet érte! – fogalmazott tömören a másik kötet szerzője.

Százévnyi gazdag életút

Horváth Jánost 1944-ben a diák ellenállási mozgalom tagjaként bebörtönzi a Gestapo, később papnak öltözve menekül Budapest utcáin át a nyilasok elől. Az 1945-ös választásokon – Angyalföldön – a Kisgazdapárt jelöltjeként legyőzi Kádár Jánost, de 1947-ben, mint a Magyar Testvéri Közösség tagját, koholt vádak alapján, a Mistéth-perben három és fél év börtönre ítélik. 1956 októberében a Magyar Forradalmi Gazdasági Tanács tagjaként vesz részt a gazdasági kormányzat felállításában, de a szovjetek visszatérését követően, előbb Bécsbe menekül, majd tovább az Egyesült Államokba. Itt végleg a tudomány mellé szegődik, és egyetemi tanárként megkezdi sok évtizedes tudományos pályáját. Életregényét olvasva, ezt a csaknem százévnyi, gazdag életutat, vele együtt járhatjuk végig.

– Mint minden sors, az enyém is érdekes, tele van fordulatokkal és tanulságokkal, de úgy hiszem, annyiban több, amennyiben a magyar történelemmel összefonódva, az elmúlt száz év markáns leképezése is. De mégis csak akkor érdemes másokkal is megosztani, akkor ér valamit, ha abból profitál az, aki kíváncsi rá. Nincsenek receptjeim, nem tudok holtbiztos tippeket, az viszont tény, hogy sok mindent láttam és átéltem, amiről, talán másokkal ellentétben, megvan a magam tudatosan kialakított véleménye, értékítélete. Voltak dolgok, amiket előre láttam, sokszor meglepően jól, és voltak olyanok, amikről álmodni sem gondoltam volna, hogy lehetségesek. Tévedtem is – vallja Horváth János.

Horváth János professzor Cecén született 1921. november 7-én.
Földijével, Illyés Gyulával egyetértésben úgy gondolja, hogy az
ember ne azzal igazolja magát, hogy honnan jött, hanem azzal,
hogy hová megy

 

Zsiros Mária és Menyhárt Ferenc könyvéből az alábbi részlet esszenciája mindannak, amit közösen kibontanak a kemény borítású, közel háromszáz oldalas műben: „Gyermek- és ifjúkoromat meghatározta a származásom, a cecei lét, a család sorsának alakulása. Ez a trianoni pszichózis, a bethleni konszolidáció, az 1929–33-as nagy gazdasági világválság korszaka. Egy útkereső ország hatalmas szellemi erőket megmozgató törekvése a becsület visszaszerzésére és az új feltételek közötti küzdelme a talpra állásáért.”

Csúri Ákos kötete szorosan kapcsolódik az életregényhez. Következzen ebből is egy részlet: „Hogy én mennyiben vagyok hatásos tükör föltartó vagy megvilágító vagy rákényszerítő vagy pusztító és jutalmazó?… Ahogy mi most végig beszélgettünk leltárszerűen, számadásszerűen az életemet, a politikai pályámat, akkor talán kiderül az, hogy a magyar népnek milyen parlamentet szeretnék, és a magyar nép milyen parlamentet szeretne…”

Az élőzenével, zenekari kísérettel, Hetényi Milán furulya játékával, népdaléneklésével, könyvvásárlási és dedikálási lehetőséggel összekötött díszbemutató kötetlen beszélgetéssel ért véget.

A kötetekről folyó kerekasztal-beszélgetést Kovács Zoltán kormányszóvivő vezette. Balról mellette
Csúri Ákos, középen prof. Horváth János, mellette Menyhártné dr. Zsiros Mária és dr. Menyhárt Ferenc

További könyvbemutatók

Nagyon sok helyről érkezett kérés „Az élet sava-borsa” kötet szerzőpárosához: Szeretnék megismerni Horváth János életét és világlátását. A szerzők ígéretet tettek arra, hogy igyekeznek mindenhová eljuttatni és bemutatni ezt a különlegesen gazdag életutat. Lapunk tájékoztatni fogja olvasóit a könyvbemutatók időpontjairól.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!