Hétvége

2016.01.08. 19:00

Levelek Nórinak

Kedves Nóri!

Menyhártné dr. Zsiros Mária

Új évet kezdtünk! Ilyenkor mindannyian elképzelésekkel ,tervekkel tele, reménykedve indulunk. A tervek valóra váltásához sok erőre, kitartásra és főleg jó egészségre lesz szükség, amit nagy szeretettel kívánunk Neked, és minden olvasónknak! Ne legyenek illúzióid! Minden új év a régi folytatása! Igazán nem sok olyan dolog van, amiben az ember gyökeresen megváltozik csak azért, mert eggyel nőtt az évek száma. A gondolkodásunk,a szemléletünk a tavalyi marad, legfeljebb szeretnénk, ha más lenne. A számodra új ismereteket tartalmazó leveleinket a gondolkodás, a szemléletváltozás elősegítésének szándékával írjuk. Három héttel ez előtt egy nagy témához, a liberalizmus nyúltunk, amit, mint annyi mást, nem fejeztünk be az előző évben. Még sok olyan ága-boga van, amiről eddig nem esett szó. Ilyen a vezetés liberalizmusa, alassiezfaire vezetés is. A német származású, de amerikaiként ismertté vált pszichológus, Kurt Lewin, még 1938-ban végzett egy nagyon érdekes kísérletet, először óvodás gyerekek között. Három csoportban,három különböző formában próbálta elérni, hogy végrehajtsanak egy bizonyos feladatot. A feladat álarcok készítése volt. Az első csoportban a vezető, a feladat elvégzéséhez szükséges szigorú utasításokkal és ellenőrzéssel irányította a munkát. A második csoportnak a fontosabb szabályok ismertetése után önállóan kellett megoldania a feladatot, a vezető segítő, ösztönző odafigyelése mellett. A harmadiknak csak a feladatot mondta el a vezető ,és a csoporttagokat magukra hagyta, csinálják, ahogy nekik teszik. Mit ad isten? A legtöbb álarcot a szigorú irányítás alatt dolgozó csoport készítette! Ők voltak a legeredményesebbek, bár a csoport hangulatát, a tagok együttműködését feszültségek jellemezték. A második csoport, bár barátságos légkörben, alkotó módon végezte a feladatot, de teljesítménye az előzőnél gyengébb volt. A legrosszabbul a harmadik csapat szerepelt: a gyerekek jól érezték magukat, játszadoztak, tettek-vettek, de itt született a legkevesebb produktum. Ezután még sok hasonló kísérlet eredményét feldolgozva írta le Lewin a háromféle vezetési stílus jellemzőit. A határozott, tekintélyelvű vezetőt autokratikusnak,a feladatot kiadó, folyamatosan ellenőrző, de az önállóságnak is teret engedőt demokratikusnak, míg a gyeplőt a lovak közé bedobó, mindent a csoportra bízó módszert lassiezfaire stílusú vezetésnek nevezte el. Ma is ezt a kategorizálást használjuk a vezetéselméletben. Lewin összegzése szerint a legeredményesebb az autokratikus, a legkedveltebb a demokratikus, és a legkevésbé hatékony, a legeredménytelenebb a szabadkezet adó, vagyis a liberális vezetési stílus. Míg a demokratikus vezető konzultál, bevonja, ösztönzi a beosztottakat, addig a liberális csak formálisan vezetője a csoportnak. Nem irányít, inkább átengedi a vezetést a beosztottaknak, hagyja szabadon dolgozni az embereit, nem ad útmutatást a munkájukhoz, így gyakorlatilag nem több, mint egy a csoporttagok közül. A szakemberek szerint ez főleg olyan személyiségeknél fordul elő, akik jó adottságokkal, kommunikációs készséggel, talán még komoly szakmai felkészültséggel is rendelkeznek,de nem akarnak vezetők lenni. Idővel az ilyen csoportok teljesítménye a képességei alá kerül, az emberek megutálják egymást, nem dolgoznak együtt, nem érdekli őket sem a saját, sem a közös teljesítmény, a jobbak pedig lassan elszivárognak a szervezetből. Mi ennek az oka, mikor senki sem macerálja őket? Éppen ez, vagyis, hogy nincs visszajelzés, nincs, aki értékelje a jókat, figyelmeztesse a gyengén muzsikálókat, ami pedig nagyon fontos az embernek. A megengedő, ráhagyó vezető rossz hatású, gyengíti a szervezetet. Mögötte széthúz a csapat, egymással verseng, vitatkozik, csapatjáték, helyett egyénieskedés, önállóság helyett önállósdi a jellemző. A feladatát egymástól függetlenül, mindenki a maga elképzelése szerint oldja meg. Nem véletlen,hogy az ilyen csoportok hozzák a legkisebb teljesítményt, bármilyen jó fejek alkotják! A liberális felfogás szerint az emberek alkotókedvét az serkenti, ha hagyják őket szabadon tevékenykedni, de ez csak nagyon ritkán igaz. Ilyen a művészi munka, az író, a szobrász esete, vagy a start up vállalkozások az induláskor, esetleg teret engedhetnek az alkotói szabadságnak. Termelő, értékesítő cégek, vagy mondjuk egy önkormányzat esetében azonban nincs helye a lassiezfaire vezetésnek. Ennek ellenére gyakori a magát demokratikusnak képzelő vezető, aki nem mer, nem tud, nem akar beavatkozni a többiek feladatvégzésébe. Nagy tévedés áldozata az ilyen ember! A lassiezfaire vezetés nem demokratikus, csak kusza. A liberális alapjaiban különbözik a demokratikustól! A demokratikus vezető hagyja az embereket önállóan dolgozni, nem töri le a lelkesedésüket, ha új ötletekkel állnak elő, de nem tér ki a döntés elől, nem ad mindenkinek igazat, és nem úgy akarja elfogadtatni magát, hogy engedékeny, nem ütközik senkivel. A talicska addig megy,ameddig tolják, meg a szervezetek is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!