Levelek Nórinak

Itt van az ősz, és egyre gyakrabban köhögünk, fulladozunk a meggondolatlan szomszédok által okozott kellemetlenségektől. Igen! A környezetvédelem kérdésével kellene egy kicsit többet foglalkoznunk, erről szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmedet. Tudjuk, hogy az óvodában, iskolában sokat foglalkoznak vele, de ma még ennek kevés eredmény mutatkozik meg. A gyerekek kapnak ötleteket az újrahasznosítás érdekes módjairól, hogyan lehet üres palackokból, papírdobozokból, kupakokból játékokat, ajándéktárgyakat készíteni: a tojástartóból, spárgából egy pár csepp ragasztóval előállítható kütyükről, ami -valljuk be, újra csak szemét lesz, vagyis nem jelent végleges megoldást. Tojástartóként vagy spárgaként még használhatóbb lenne , de nem ez a lényege. Jó lenne már gyerekként másképp hozzáállni a dolgokhoz, ezeknek a játékoknak inkább a szemléletformálás, a kreativitás fejlesztése a szándéka, nem a környezet tényleges védelme. Néha a felnőttek körében is találhatók ilyenre fogékony agyúak: egy argentin férfi házat épített üres palackokból, egy Szibériában élő asszony 30 ezer kupakkal díszítette ki faházát,fel is kapta a világsajtó! Egy svájci vállalkozás azzal híreskedik, hogy milyen egyszerűen és főleg – olcsón készíthetünk hasznos tárgyakat az üres palackokból: újságtartót, homokórát, zacskózárat a molyok ellen. Egy amerikai férfi puffokat készít ugyanezekből: csak össze kell őket ragasztani, bevonni  kartonnal, rátenni egy párnát, és kész is! Ehhez képest a PET palackból előállított madáretető bagatell ötlet, bár nem árt tudni, hogy ha nem rögzítik, himbálódzik, ami elriasztja a leendő kosztosokat. Ezek a fantasztikus ötletek híressé teszik ugyan kitalálóikat, világhírnévre is szert tehetnek, közösségi hasznuk azonban vajmi kevés. Csak Magyarországon évente kb. másfél milliárd darab PET palack kerül forgalomba. Egyelőre mindössze húsz százalék újrahasznosítását sikerült megoldani. Elgondolkozhatsz rajta, hány madáretetőt, puffot vagy homokórát kellene készíteni, amíg a maradék több, mint egy milliárd palack eltűnik! De még ezzel csak egy évnyi hulladékot dolgoztál fel. Ezt minden éven meg kell majd ismételned

A többi hulladékkal sem jobb a helyzet! A százezer tonnányi üvegből nagyjából harmincötezer tonna hasznosul újra, a többit elássuk, bár tudvalévő, hogy az üveg nem bomlik le. Amióta divatba jöttek a PET palackok, jelentősen megnőtt az üveghulladék mennyisége. A háztartási hulladék majdnem 10 százalékát ez teszi ki. Korábban még visszaváltották az üvegeket, ma elvétve lehet ilyen helyet találni. A szelektíven összeszedettek közül a gyártókkizárólag a zöld, barna és a színtelen üvegpalackokat, öblösüvegeket igénylik. Szó sincs a poharak, tükrök, az ablaküveg, netán a képernyők, fényforrások, kerámiatárgyak hasznosításáról. Házilagos feldolgozása nehézkes és balesetveszélyes, nem is születtek olyan zseniális ötletek, mint a PET palackok esetében. Lehet, hogy ezért nem lehet visszatérni a PET palackrólaz üvegre, mert nem ad annyi lehetőséget a házi kreativitásra? Pedig az üveg valamennyi hulladék közül az egyetlen, amit számtalanszor újra lehet hasznosítani, bár kétségtelen, hogy sok természetes anyag felhasználásával. A visszaváltással történő  újrahasznosítás a legkézenfekvőbb és a legolcsóbb megoldás, csak szervezés és szándék kérdése. Ezen kívül használja az építőipar, alapozáshoz, díszítéshez, fémfelületek tisztítására, szigetelésre üveggyapot formájában. Az útépítésnél alkalmazott üvegaszfalt minősége, tartóssága vetekszik a hagyományos aszfaltéval. A cementhez vegyített üvegőrlemény növeli a hidaknál, gátaknál használt nagy tömegű betontestek szilárdságát. Ráadásul ehhez a felhasználási módhoz nem kell sem az üvegeket szétválogatni, sem a lakosságot azzal terhelni, hogy távolítsa el a címkét, mossa tisztára, ami a gyűjtést sokkal szimpatikusabbá tenné. Ezzel persze még nemért véget a környezetet terhelő problémák sora. Számtalan egyéb tényezővel kell számolni. Sokféle kezdeményezés van és még lesz is, rengeteg szervezet, akció, hivatal, hatóság foglalkozik a témával. Se szeri-se száma a kiváló, korszerűnek mondható megoldásoknak: a lakossági hulladék szelektív gyűjtése, a  komposztálási programok, a védnökségek, a TeSzedd országos akció, a képzések, pályázatok, a pozitív kommunikáció- soroljuk még? Törvényünk is van a környezet védelmének általános szabályairól. Az EU azt a konkrét elvárást fogalmazta meg, hogy „Magyarországon 2025-re ne legyen semmilyen, anyagában hasznosítható hulladék a hulladéklerakókban elhelyezve”. Olvassuk a környezettudatos ötletek tárházában, hogy csak Budapesten évente több, mint 300 ezer tonna olyan szerves hulladék kerül a kukákba, ami komposztálással újrahasznosítható lenne. Igaz, hogy kezdetben nagyon büdös van tőle, de ez megoldható jól záró edényekkel, és mindenért kárpótol, amikor a megunt pörköltödből, lecsódból, a krumpli héjából készült virágföldben az erkélyeden zöldségek, fűszernövények, virágok pompáznak. Elgondolkodtató, hogy az 300 ezer tonna, ami a cikk szerint egy 180 kilométernyi hosszú vasúti szerelvényt megtölt, komposztként hány erkélyládában fér el, de erre nézve nem ad útmutatást a cikk. A dolog ennél valószínűleg bonyolultabb, majd legközelebb.