Hétvége

2015.01.23. 20:40

Induljunk el a kályhától!

Mondják, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum babaszobái leginkább a nőket nyűgözik le, ám többször voltam magam is tanúja annak, hogy az apró enteriőrök míves kidolgozású tárgyai láttán a férfiembereknek is leesik az álluk.

Gábor Gina

A Moskovszky-gyűjtemény ugyanis a legkülönfélébb mesterségek képviselőiről is rengeteget elárul. A míves intarziás szekrénykék alighanem a bútorkészítők mintadarabjai is lehettek egykor. S ha már a kastély vagy polgárház ura rendelt ilyet az apró mintadarab láttán, a kicsiny, míves darab a babaházba került, amely a felnőttek világának kicsinyített mása volt hajdanán. (Elvégre, ami a nevelést illeti, egykor a gyerekre is úgy tekintettek, mint valami mini felnőttre: eszerint öltöztették...) Nos, alighanem a Moskovszky-gyűjtemény apró kályharemekei is a mesteremberek mintadarabjaként, afféle makettekként szolgálhattak. Sejteti ezt az is, hogy olykor még a tüzelőjáratokat is gondosan kialakították az apró kis csempekályhákon. Tény: a gyűjteményben szereplő, míves kidolgozású darabjai megdöbbentően valósághűek.

Ez a hófehér kicsi kályha az egyik babaszoba fontos éke lett.

A játékszalon legutóbbi vendégétől, Tanai Péter néprajzkutatótól, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársától rengeteget megtudtunk a kályhásmesterségről. Kiderült, a kályha kialakulásának, fejlődésének históriája egyaránt érinti a régészetet, a néprajzot, az ipartörténetet, sőt az iparművészetet is. Tanai Péter főként a csempekályhákról beszélt, s megállapította: a kályhások bölcsőjét a fazekasok ringatták – elvégre mindkettő az agyagos mesterségnek egy-egy vállfaja. Hallottunk a tüzelőberendezések kialakulásának históriájáról, a nyílt, illetve zárt berendezés közötti különbségről. (A kettő közötti átmenetet képviseli a kandalló.)

Ez a kályha viszont a győri múzeum egyik büszkesége.

Megtudtuk, hogy Nyugat-Európában a sárfalú kemencékbe már a 10-11. században befelé mélyedő csuprokat építettek be, amelyek keskeny vége a tűztérbe ért, és jobban megtartotta meleget. A fejlődés folyamatos volt, a 13-14. századi ábrázolások szerint akkoriban már kerámiával borították a tüzelőberendezéseket. A kályhás mesterség sokáig a fazekassághoz tartozott. Az úgynevezett bögreszemes kályhák már Mátyás visegrádi palotájában is megjelentek – kívülről fűtötték őket, ezzel füstmentessé tették a lakóhelyiséget. Ekkor kezdődött a kályhák díszítése is, hiszen a minta a füstmentes térben szépen érvényesülhetett... Hallottunk arról, miként változott a gyártási technológia, mi a különbség a bögreszemes és a táblás kályha között, no és milyen a svédrendszerű kályha.

Ám az előadás legérdekesebb pontjának a győri kályhamúzeum kialakulása, históriája bizonyult. Győrben neves kályhás dinasztiák működtek, maga a múzeum is a kályhás Fruhmann család egykori épületében kapott helyet. A dinasztia utolsó tagja, Fruhmann Ferenc Antal elismert szakember volt: ő összegyűjtötte a régi, gyönyörű cserépkályhákat, megvásárolta, ha lebontásra ítélték, és megmentette az utókornak. Egy nagyszerű fekete-fehér film is születetett róla, amint bemutatta, miként lehet sorozatban kályhacsempét gyártani...

Győr azóta is őrzi a szebbnél szebb, különböző stílusú kályhákat, amelyek fajtáiból – vetített képek jóvoltából – kaptunk némi ízelítőt... Némelyik klasszicista kályha ma is egy-egy polgári otthon dísze lehetne. Egyik-másik épp olyan, akár a babagyűjtemény finom, kicsi darabjai. Apropó, tudják-e hogy a klasszicista stílusú kályha miért fehér? Tanai Péter előadásából ez is kiderült. Azért, mert hajdanán a magas minőséget a tiszta porcelán képviselte. Ám ezt nem mindenki engedhette meg magának, ezért legalább az illúzió kedvéért fehér maradt a kályha színe. A különbség persze megmutatkozott: a porcelánon ugyanis nem keletkeztek apró hajszálrepedések...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!