Hétvége

2008.09.13. 02:28

Rágyújt, majd orvosért kiált

Öt évvel ezelőtt kapott feladata egy országosan elismert tüdőgyógyászati műhely kialakítása volt. Teljesítette. Lelkes szakembergárda mellett a Szent György Kórház is biztosította a feltételeket. Labor, röntgen, intenzív és sürgősségi háttér nélkül nem lehetne gyógyítani súlyos betegeket. Pápai-Székely Zsolt főorvossal beszélgettünk.

nincs nev

- Melyek a pulmonológia, a tüdőgyógyászat kihívásai a 21. században? Különböznek például a múlt századitól?

- Nem kell nagyon messzire visszanéznünk, húsz évvel ezelőtt, amikor a pályámat kezdtem, jelentősen különbözött a tüdőgyógyászat attól, amit ma végzünk. Szakmánk a tbc-gyógyászatból nőtt ki az elmúlt száz évben, manapság a tuberkulózis Magyarországon, és a nyugati világban már nagyságrenddel kisebb problémát jelent. A 80-as, 90-es évek, valamint ennek az évezrednek az eleje az asztma bronchiale, és a COPD kezelésében hozott átütő sikereket. 10-15 évvel ezelőtt az asztmás betegek sokkal többször szorultak kórházi kezelésre, a halálozás is gyakoribb volt. A korszerű, inhalációs terápiás lehetőségek jól kezelhető betegséggé tették ezt a kórt. Ebben az időszakban ismertük fel a COPD, azaz a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut jelentőségét. Mintegy ötszázezer ilyen beteg lehet Magyarországon. Manapság első helyen a tüdőgyógyászati ellátásban a tüdő rosszindulatú daganatai állnak. Sajnos, első helyen állunk ebben a betegségcsoportban a világon. Szinte valamennyi említett tüdőbetegségről elmondható, hogy kialakulásában a dohányzás, a környezetszennyezés egyaránt jelentős szerepet játszik.

- Azért a tbc sem tűnt el...

- A tbc-helyzet javulása mellett megjelentek olyan, a gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó törzsek, amelyek rendkívül veszélyes problémát jelentenek. Magyarországon egyelőre nem jelent ez még nagy gondot, de határainkon túlról, ahonnan bizony a turizmus növekedése és a bevándorlás miatt sokan érkeznek, sokkal rosszabb a helyzet. Ez konkrét veszélyhelyzetet jelent és kiemelt figyelmet igényel. Új gyógyszerek nem kerültek a palettára, az eddigi gyógyszerekkel gyógyítható betegségről van szó, feltéve, ha maga a beteg is együttműködik - mert ha nem, több kárt okoz magának és embertársainak azzal, ha nem szedi rendszeresen az orvosságait. A gyógyszerek rendszertelen szedése mellett ugyanis a tbc kórokozója rezisztenssé válik.

- Most mondanék hívószavakat : légszennyezés, allergia, dohányzás. E három közül - laikusként - azt gondolom, ténylegesen csak a dohányzás írható az ember rovására, ezért valóban felelőssé tehető a beteg. De a másik kettővel mit kezd a gyógyászat?

- Ezek valóban nehéz kérdések és szintén a nagy kihívások közé tartoznak. Az allergiás betegek száma évről évre nagy számban növekszik. Mutatják ezt a rendelkezésre álló statisztikák is, de ki-ki környezetében is észlelheti, egyre több a tüsszögő, könnyező beteg allergén szezonban. Alapvetően úgy tartják, hogy a szervezet, vagyis a saját immunrendszerünk aktuális állapota nagymértékben meghatározza, milyen allergiás reakciók alakulnak ki.

- Az aktuális állapot?

- Igen, előfordul, hogy egy allergiás beteg egyik évben tűrhetetlenül panaszos, például a parlagfűszezonban, a másik évben pedig ugyanolyan pollenkoncentrációt sokkal kevesebb tünettel vészel át.

- Máris felmerül egy másik tényező, a stressz. Igazolt, hogy a stressz az immunrendszert gyengíti, szerepet játszik egy sor betegség kialakulásában.

- Ez így van, a stressz és az allergia között az immunrendszeren keresztül van kölcsönhatás, de az első hívószóként említett légszennyezés szintén ide tartozik. Ez éppen úgy befolyásolja az immunrendszer működését, a védekezőképességét az egyes allergénnel szemben. Érdemes megemlíteni a különböző vegyi anyagokat, amelyeket a táplálkozás során veszünk magunkhoz. Megmondhatatlan, hogy közép- és hosszú távon milyen hatással lesznek szervezetünkre.

- Mennyi idő alatt alakul ki egy allergiából asztma?

- Nem feltétlenül alakul ki, de maga az allergiás válasz a légutakban rendszerint érintheti a tüdőt is. Azt már tudjuk, hogy a kezeletlen allergia később súlyosabb tünetekkel jelentkezik. Vagyis a korai tüneteket is érdemes kezelni. Az allergiás betegek vizsgálatakor - amikor például légzési panaszok még nem észlelhetőek a beteg által -, már kimutatható a tüdő kapacitásának csökkenése légzésfunkciós vizsgálattal.

- Folytassuk a dohányosok szidalmazását .

-Van is miért neheztelni rájuk. Sajnos, ahogy említettem, a tüdőrák-statisztikákban hazánk lakossága élen áll a világban. S ebben jelentős szerepe van dohányzási szokásoknak. Szomorú, hogy miközben a férfiak körében valamelyest csökkent a dohányzók száma, a nők körében meredeken emelkedik a görbe. Ennek az az oka, hogy régen a nők körében a cigarettázás stigmát jelentett. Titokban dohányoztak, ma viszont erről már szó sincs...

- Játsszunk el a gondolattal: ha most varázsütésre minden dohányos letenné a cigarettát, mennyi idő alatt javulna az egészségi állapota?

- Mondhatnám perceken belül. Azonnal érzékelhető lenne. De, sajnos azt kell mondjam, hogy naponta láthatjuk: a súlyos, fulladás határán lévő tüdőbeteg -oxigénterápia és két infúzió között - kiviteti magát az udvarra, hogy elszívjon egy-két cigarettát, majd visszatérve orvosért kiállt.

- Azért ezt talán mégsem kellene megengedni...

- A betegnek joga van hozzá. Kényszerrel senkit nem lehet gyógyítani. Ma tbc-s betegeket sem lehet, akaratuk ellenére kórházban tartani. Egyébiránt, az úgynevezett könnyű, hosszú elegáns kis cigaretták sokkal, de sokkal ártalmasabbak a hagyományosnál, hiszen az égő papírban van a legtöbb daganatkeltő anyag, ráadásul a kisebb dohánymennyiség miatt sokkal többet kell belőle szívni, ahhoz, hogy a kívánt nikotinmennyiség a szervezetbe kerüljön. S akár hiszi, akár nem, két-három cigaretta elszívása már függőséget alakíthat ki! Biztató viszont, hogy nagyon hatásos gyógyszerekkel a függőség megszüntethető.

- Nem kell nagyon messzire visszanéznünk, húsz évvel ezelőtt, amikor a pályámat kezdtem, jelentősen különbözött a tüdőgyógyászat attól, amit ma végzünk. Szakmánk a tbc-gyógyászatból nőtt ki az elmúlt száz évben, manapság a tuberkulózis Magyarországon, és a nyugati világban már nagyságrenddel kisebb problémát jelent. A 80-as, 90-es évek, valamint ennek az évezrednek az eleje az asztma bronchiale, és a COPD kezelésében hozott átütő sikereket. 10-15 évvel ezelőtt az asztmás betegek sokkal többször szorultak kórházi kezelésre, a halálozás is gyakoribb volt. A korszerű, inhalációs terápiás lehetőségek jól kezelhető betegséggé tették ezt a kórt. Ebben az időszakban ismertük fel a COPD, azaz a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut jelentőségét. Mintegy ötszázezer ilyen beteg lehet Magyarországon. Manapság első helyen a tüdőgyógyászati ellátásban a tüdő rosszindulatú daganatai állnak. Sajnos, első helyen állunk ebben a betegségcsoportban a világon. Szinte valamennyi említett tüdőbetegségről elmondható, hogy kialakulásában a dohányzás, a környezetszennyezés egyaránt jelentős szerepet játszik.

- Azért a tbc sem tűnt el...

- A tbc-helyzet javulása mellett megjelentek olyan, a gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó törzsek, amelyek rendkívül veszélyes problémát jelentenek. Magyarországon egyelőre nem jelent ez még nagy gondot, de határainkon túlról, ahonnan bizony a turizmus növekedése és a bevándorlás miatt sokan érkeznek, sokkal rosszabb a helyzet. Ez konkrét veszélyhelyzetet jelent és kiemelt figyelmet igényel. Új gyógyszerek nem kerültek a palettára, az eddigi gyógyszerekkel gyógyítható betegségről van szó, feltéve, ha maga a beteg is együttműködik - mert ha nem, több kárt okoz magának és embertársainak azzal, ha nem szedi rendszeresen az orvosságait. A gyógyszerek rendszertelen szedése mellett ugyanis a tbc kórokozója rezisztenssé válik.

- Most mondanék hívószavakat : légszennyezés, allergia, dohányzás. E három közül - laikusként - azt gondolom, ténylegesen csak a dohányzás írható az ember rovására, ezért valóban felelőssé tehető a beteg. De a másik kettővel mit kezd a gyógyászat?

- Ezek valóban nehéz kérdések és szintén a nagy kihívások közé tartoznak. Az allergiás betegek száma évről évre nagy számban növekszik. Mutatják ezt a rendelkezésre álló statisztikák is, de ki-ki környezetében is észlelheti, egyre több a tüsszögő, könnyező beteg allergén szezonban. Alapvetően úgy tartják, hogy a szervezet, vagyis a saját immunrendszerünk aktuális állapota nagymértékben meghatározza, milyen allergiás reakciók alakulnak ki.

- Az aktuális állapot?

- Igen, előfordul, hogy egy allergiás beteg egyik évben tűrhetetlenül panaszos, például a parlagfűszezonban, a másik évben pedig ugyanolyan pollenkoncentrációt sokkal kevesebb tünettel vészel át.

- Máris felmerül egy másik tényező, a stressz. Igazolt, hogy a stressz az immunrendszert gyengíti, szerepet játszik egy sor betegség kialakulásában.

- Ez így van, a stressz és az allergia között az immunrendszeren keresztül van kölcsönhatás, de az első hívószóként említett légszennyezés szintén ide tartozik. Ez éppen úgy befolyásolja az immunrendszer működését, a védekezőképességét az egyes allergénnel szemben. Érdemes megemlíteni a különböző vegyi anyagokat, amelyeket a táplálkozás során veszünk magunkhoz. Megmondhatatlan, hogy közép- és hosszú távon milyen hatással lesznek szervezetünkre.

- Mennyi idő alatt alakul ki egy allergiából asztma?

- Nem feltétlenül alakul ki, de maga az allergiás válasz a légutakban rendszerint érintheti a tüdőt is. Azt már tudjuk, hogy a kezeletlen allergia később súlyosabb tünetekkel jelentkezik. Vagyis a korai tüneteket is érdemes kezelni. Az allergiás betegek vizsgálatakor - amikor például légzési panaszok még nem észlelhetőek a beteg által -, már kimutatható a tüdő kapacitásának csökkenése légzésfunkciós vizsgálattal.

- Folytassuk a dohányosok szidalmazását .

-Van is miért neheztelni rájuk. Sajnos, ahogy említettem, a tüdőrák-statisztikákban hazánk lakossága élen áll a világban. S ebben jelentős szerepe van dohányzási szokásoknak. Szomorú, hogy miközben a férfiak körében valamelyest csökkent a dohányzók száma, a nők körében meredeken emelkedik a görbe. Ennek az az oka, hogy régen a nők körében a cigarettázás stigmát jelentett. Titokban dohányoztak, ma viszont erről már szó sincs...

- Játsszunk el a gondolattal: ha most varázsütésre minden dohányos letenné a cigarettát, mennyi idő alatt javulna az egészségi állapota?

- Mondhatnám perceken belül. Azonnal érzékelhető lenne. De, sajnos azt kell mondjam, hogy naponta láthatjuk: a súlyos, fulladás határán lévő tüdőbeteg -oxigénterápia és két infúzió között - kiviteti magát az udvarra, hogy elszívjon egy-két cigarettát, majd visszatérve orvosért kiállt.

- Azért ezt talán mégsem kellene megengedni...

- A betegnek joga van hozzá. Kényszerrel senkit nem lehet gyógyítani. Ma tbc-s betegeket sem lehet, akaratuk ellenére kórházban tartani. Egyébiránt, az úgynevezett könnyű, hosszú elegáns kis cigaretták sokkal, de sokkal ártalmasabbak a hagyományosnál, hiszen az égő papírban van a legtöbb daganatkeltő anyag, ráadásul a kisebb dohánymennyiség miatt sokkal többet kell belőle szívni, ahhoz, hogy a kívánt nikotinmennyiség a szervezetbe kerüljön. S akár hiszi, akár nem, két-három cigaretta elszívása már függőséget alakíthat ki! Biztató viszont, hogy nagyon hatásos gyógyszerekkel a függőség megszüntethető.

- Nem kell nagyon messzire visszanéznünk, húsz évvel ezelőtt, amikor a pályámat kezdtem, jelentősen különbözött a tüdőgyógyászat attól, amit ma végzünk. Szakmánk a tbc-gyógyászatból nőtt ki az elmúlt száz évben, manapság a tuberkulózis Magyarországon, és a nyugati világban már nagyságrenddel kisebb problémát jelent. A 80-as, 90-es évek, valamint ennek az évezrednek az eleje az asztma bronchiale, és a COPD kezelésében hozott átütő sikereket. 10-15 évvel ezelőtt az asztmás betegek sokkal többször szorultak kórházi kezelésre, a halálozás is gyakoribb volt. A korszerű, inhalációs terápiás lehetőségek jól kezelhető betegséggé tették ezt a kórt. Ebben az időszakban ismertük fel a COPD, azaz a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut jelentőségét. Mintegy ötszázezer ilyen beteg lehet Magyarországon. Manapság első helyen a tüdőgyógyászati ellátásban a tüdő rosszindulatú daganatai állnak. Sajnos, első helyen állunk ebben a betegségcsoportban a világon. Szinte valamennyi említett tüdőbetegségről elmondható, hogy kialakulásában a dohányzás, a környezetszennyezés egyaránt jelentős szerepet játszik.

- Azért a tbc sem tűnt el...

- A tbc-helyzet javulása mellett megjelentek olyan, a gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó törzsek, amelyek rendkívül veszélyes problémát jelentenek. Magyarországon egyelőre nem jelent ez még nagy gondot, de határainkon túlról, ahonnan bizony a turizmus növekedése és a bevándorlás miatt sokan érkeznek, sokkal rosszabb a helyzet. Ez konkrét veszélyhelyzetet jelent és kiemelt figyelmet igényel. Új gyógyszerek nem kerültek a palettára, az eddigi gyógyszerekkel gyógyítható betegségről van szó, feltéve, ha maga a beteg is együttműködik - mert ha nem, több kárt okoz magának és embertársainak azzal, ha nem szedi rendszeresen az orvosságait. A gyógyszerek rendszertelen szedése mellett ugyanis a tbc kórokozója rezisztenssé válik.

- Most mondanék hívószavakat : légszennyezés, allergia, dohányzás. E három közül - laikusként - azt gondolom, ténylegesen csak a dohányzás írható az ember rovására, ezért valóban felelőssé tehető a beteg. De a másik kettővel mit kezd a gyógyászat?

- Ezek valóban nehéz kérdések és szintén a nagy kihívások közé tartoznak. Az allergiás betegek száma évről évre nagy számban növekszik. Mutatják ezt a rendelkezésre álló statisztikák is, de ki-ki környezetében is észlelheti, egyre több a tüsszögő, könnyező beteg allergén szezonban. Alapvetően úgy tartják, hogy a szervezet, vagyis a saját immunrendszerünk aktuális állapota nagymértékben meghatározza, milyen allergiás reakciók alakulnak ki.

- Az aktuális állapot?

- Igen, előfordul, hogy egy allergiás beteg egyik évben tűrhetetlenül panaszos, például a parlagfűszezonban, a másik évben pedig ugyanolyan pollenkoncentrációt sokkal kevesebb tünettel vészel át.

- Máris felmerül egy másik tényező, a stressz. Igazolt, hogy a stressz az immunrendszert gyengíti, szerepet játszik egy sor betegség kialakulásában.

- Ez így van, a stressz és az allergia között az immunrendszeren keresztül van kölcsönhatás, de az első hívószóként említett légszennyezés szintén ide tartozik. Ez éppen úgy befolyásolja az immunrendszer működését, a védekezőképességét az egyes allergénnel szemben. Érdemes megemlíteni a különböző vegyi anyagokat, amelyeket a táplálkozás során veszünk magunkhoz. Megmondhatatlan, hogy közép- és hosszú távon milyen hatással lesznek szervezetünkre.

- Mennyi idő alatt alakul ki egy allergiából asztma?

- Nem feltétlenül alakul ki, de maga az allergiás válasz a légutakban rendszerint érintheti a tüdőt is. Azt már tudjuk, hogy a kezeletlen allergia később súlyosabb tünetekkel jelentkezik. Vagyis a korai tüneteket is érdemes kezelni. Az allergiás betegek vizsgálatakor - amikor például légzési panaszok még nem észlelhetőek a beteg által -, már kimutatható a tüdő kapacitásának csökkenése légzésfunkciós vizsgálattal.

- Folytassuk a dohányosok szidalmazását .

-Van is miért neheztelni rájuk. Sajnos, ahogy említettem, a tüdőrák-statisztikákban hazánk lakossága élen áll a világban. S ebben jelentős szerepe van dohányzási szokásoknak. Szomorú, hogy miközben a férfiak körében valamelyest csökkent a dohányzók száma, a nők körében meredeken emelkedik a görbe. Ennek az az oka, hogy régen a nők körében a cigarettázás stigmát jelentett. Titokban dohányoztak, ma viszont erről már szó sincs...

- Játsszunk el a gondolattal: ha most varázsütésre minden dohányos letenné a cigarettát, mennyi idő alatt javulna az egészségi állapota?

- Mondhatnám perceken belül. Azonnal érzékelhető lenne. De, sajnos azt kell mondjam, hogy naponta láthatjuk: a súlyos, fulladás határán lévő tüdőbeteg -oxigénterápia és két infúzió között - kiviteti magát az udvarra, hogy elszívjon egy-két cigarettát, majd visszatérve orvosért kiállt.

- Azért ezt talán mégsem kellene megengedni...

- A betegnek joga van hozzá. Kényszerrel senkit nem lehet gyógyítani. Ma tbc-s betegeket sem lehet, akaratuk ellenére kórházban tartani. Egyébiránt, az úgynevezett könnyű, hosszú elegáns kis cigaretták sokkal, de sokkal ártalmasabbak a hagyományosnál, hiszen az égő papírban van a legtöbb daganatkeltő anyag, ráadásul a kisebb dohánymennyiség miatt sokkal többet kell belőle szívni, ahhoz, hogy a kívánt nikotinmennyiség a szervezetbe kerüljön. S akár hiszi, akár nem, két-három cigaretta elszívása már függőséget alakíthat ki! Biztató viszont, hogy nagyon hatásos gyógyszerekkel a függőség megszüntethető.

- Nem kell nagyon messzire visszanéznünk, húsz évvel ezelőtt, amikor a pályámat kezdtem, jelentősen különbözött a tüdőgyógyászat attól, amit ma végzünk. Szakmánk a tbc-gyógyászatból nőtt ki az elmúlt száz évben, manapság a tuberkulózis Magyarországon, és a nyugati világban már nagyságrenddel kisebb problémát jelent. A 80-as, 90-es évek, valamint ennek az évezrednek az eleje az asztma bronchiale, és a COPD kezelésében hozott átütő sikereket. 10-15 évvel ezelőtt az asztmás betegek sokkal többször szorultak kórházi kezelésre, a halálozás is gyakoribb volt. A korszerű, inhalációs terápiás lehetőségek jól kezelhető betegséggé tették ezt a kórt. Ebben az időszakban ismertük fel a COPD, azaz a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut jelentőségét. Mintegy ötszázezer ilyen beteg lehet Magyarországon. Manapság első helyen a tüdőgyógyászati ellátásban a tüdő rosszindulatú daganatai állnak. Sajnos, első helyen állunk ebben a betegségcsoportban a világon. Szinte valamennyi említett tüdőbetegségről elmondható, hogy kialakulásában a dohányzás, a környezetszennyezés egyaránt jelentős szerepet játszik.

- Azért a tbc sem tűnt el...

- A tbc-helyzet javulása mellett megjelentek olyan, a gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó törzsek, amelyek rendkívül veszélyes problémát jelentenek. Magyarországon egyelőre nem jelent ez még nagy gondot, de határainkon túlról, ahonnan bizony a turizmus növekedése és a bevándorlás miatt sokan érkeznek, sokkal rosszabb a helyzet. Ez konkrét veszélyhelyzetet jelent és kiemelt figyelmet igényel. Új gyógyszerek nem kerültek a palettára, az eddigi gyógyszerekkel gyógyítható betegségről van szó, feltéve, ha maga a beteg is együttműködik - mert ha nem, több kárt okoz magának és embertársainak azzal, ha nem szedi rendszeresen az orvosságait. A gyógyszerek rendszertelen szedése mellett ugyanis a tbc kórokozója rezisztenssé válik.

- Most mondanék hívószavakat : légszennyezés, allergia, dohányzás. E három közül - laikusként - azt gondolom, ténylegesen csak a dohányzás írható az ember rovására, ezért valóban felelőssé tehető a beteg. De a másik kettővel mit kezd a gyógyászat?

- Ezek valóban nehéz kérdések és szintén a nagy kihívások közé tartoznak. Az allergiás betegek száma évről évre nagy számban növekszik. Mutatják ezt a rendelkezésre álló statisztikák is, de ki-ki környezetében is észlelheti, egyre több a tüsszögő, könnyező beteg allergén szezonban. Alapvetően úgy tartják, hogy a szervezet, vagyis a saját immunrendszerünk aktuális állapota nagymértékben meghatározza, milyen allergiás reakciók alakulnak ki.

- Az aktuális állapot?

- Igen, előfordul, hogy egy allergiás beteg egyik évben tűrhetetlenül panaszos, például a parlagfűszezonban, a másik évben pedig ugyanolyan pollenkoncentrációt sokkal kevesebb tünettel vészel át.

- Máris felmerül egy másik tényező, a stressz. Igazolt, hogy a stressz az immunrendszert gyengíti, szerepet játszik egy sor betegség kialakulásában.

- Ez így van, a stressz

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!