Hétvége

2007.03.24. 03:27

A Tamburás Öregúr

Százkilencven évvel ezelőtt március 2-án született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, Arany János. Ő volt az, aki sikerei csúcsán is megmara ...

Szabó Szabolcs

Százkilencven évvel ezelőtt március 2-án született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, Arany János. Ő volt az, aki sikerei csúcsán is megmaradt szorongó vidéki embernek . Mindemellett korának egyik legműveltebb személyisége volt, kinek tanácsaira és bölcs kritikájára kortársai bizton számíthattak.

Nagyszalontán családja tizedik gyermekeként hamuban tanult meg írni apjától, aki úgy döntött, a legkisebbik gyermeke tanuljon s legyen jegyző. Életének fontos állomása volt, hogy amikor elvégezte a nagyszalontai iskolát Debrecenbe került. Volt segédtanító Kisújszálláson, mert a szülei nem tudták támogatni. Egy év múltán sok-sok olvasmány birtokában tért vissza Debrecenbe, de már nehezen tudott alkalmazkodni a szigorú iskolai élethez. Miként sok kortársa, ő is színésznek állt, majd visszatért Szalontára, ahol öreg szülei várták. Apja már megvakult, és édesanyját is hamarosan el kellett temetnie. Községi írnok, majd segédjegyző lett. Élte a békés vidéki életet, ám megjelent egy volt iskolatárs, Szilágyi Sándor, aki rektorként avanzsált az iskolában. Arany az 1867-ben megjelent Összes költemények előszavában erről az időszakról így írt: Ki egyes dolgozataim évszámára pillant, látni fogja, 1848-ig három év alatt négy nagyobb dolgozatot fejeztem be, több-kevesebb sikerrel. E korból nincsenek töredékeim; és ha szomorú katasztrófa közbe nem jő, később is alig hagytam volna valamit befejezetlen... Keserűsége a teljesség hiányának érzéséből fakadt, de azt mindig átfedte valami összekacsintó humor. A magyart a leggazdagabb szókinccsel művelő poéta több nyelven is beszélt.

Pályája, érdekes módon éppen a születésnapján indult 1845-ben, amikor a Kisfaludy-Társaság gyűlésén, Vörösmarty Mihály kritikájával és ellenvéleményével együtt Az elveszett alkotmány című szatírikus eposza nyerte el a pályadíjat. A költő ezzel lépett a felfedezettek sorába és két évvel később már megjelentethette a Toldit, amely később, mint trilógia, élete egyik főműve lett.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Nagyszalontán családja tizedik gyermekeként hamuban tanult meg írni apjától, aki úgy döntött, a legkisebbik gyermeke tanuljon s legyen jegyző. Életének fontos állomása volt, hogy amikor elvégezte a nagyszalontai iskolát Debrecenbe került. Volt segédtanító Kisújszálláson, mert a szülei nem tudták támogatni. Egy év múltán sok-sok olvasmány birtokában tért vissza Debrecenbe, de már nehezen tudott alkalmazkodni a szigorú iskolai élethez. Miként sok kortársa, ő is színésznek állt, majd visszatért Szalontára, ahol öreg szülei várták. Apja már megvakult, és édesanyját is hamarosan el kellett temetnie. Községi írnok, majd segédjegyző lett. Élte a békés vidéki életet, ám megjelent egy volt iskolatárs, Szilágyi Sándor, aki rektorként avanzsált az iskolában. Arany az 1867-ben megjelent Összes költemények előszavában erről az időszakról így írt: Ki egyes dolgozataim évszámára pillant, látni fogja, 1848-ig három év alatt négy nagyobb dolgozatot fejeztem be, több-kevesebb sikerrel. E korból nincsenek töredékeim; és ha szomorú katasztrófa közbe nem jő, később is alig hagytam volna valamit befejezetlen... Keserűsége a teljesség hiányának érzéséből fakadt, de azt mindig átfedte valami összekacsintó humor. A magyart a leggazdagabb szókinccsel művelő poéta több nyelven is beszélt.

Pályája, érdekes módon éppen a születésnapján indult 1845-ben, amikor a Kisfaludy-Társaság gyűlésén, Vörösmarty Mihály kritikájával és ellenvéleményével együtt Az elveszett alkotmány című szatírikus eposza nyerte el a pályadíjat. A költő ezzel lépett a felfedezettek sorába és két évvel később már megjelentethette a Toldit, amely később, mint trilógia, élete egyik főműve lett.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Nagyszalontán családja tizedik gyermekeként hamuban tanult meg írni apjától, aki úgy döntött, a legkisebbik gyermeke tanuljon s legyen jegyző. Életének fontos állomása volt, hogy amikor elvégezte a nagyszalontai iskolát Debrecenbe került. Volt segédtanító Kisújszálláson, mert a szülei nem tudták támogatni. Egy év múltán sok-sok olvasmány birtokában tért vissza Debrecenbe, de már nehezen tudott alkalmazkodni a szigorú iskolai élethez. Miként sok kortársa, ő is színésznek állt, majd visszatért Szalontára, ahol öreg szülei várták. Apja már megvakult, és édesanyját is hamarosan el kellett temetnie. Községi írnok, majd segédjegyző lett. Élte a békés vidéki életet, ám megjelent egy volt iskolatárs, Szilágyi Sándor, aki rektorként avanzsált az iskolában. Arany az 1867-ben megjelent Összes költemények előszavában erről az időszakról így írt: Ki egyes dolgozataim évszámára pillant, látni fogja, 1848-ig három év alatt négy nagyobb dolgozatot fejeztem be, több-kevesebb sikerrel. E korból nincsenek töredékeim; és ha szomorú katasztrófa közbe nem jő, később is alig hagytam volna valamit befejezetlen... Keserűsége a teljesség hiányának érzéséből fakadt, de azt mindig átfedte valami összekacsintó humor. A magyart a leggazdagabb szókinccsel művelő poéta több nyelven is beszélt.

Pályája, érdekes módon éppen a születésnapján indult 1845-ben, amikor a Kisfaludy-Társaság gyűlésén, Vörösmarty Mihály kritikájával és ellenvéleményével együtt Az elveszett alkotmány című szatírikus eposza nyerte el a pályadíjat. A költő ezzel lépett a felfedezettek sorába és két évvel később már megjelentethette a Toldit, amely később, mint trilógia, élete egyik főműve lett.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Pályája, érdekes módon éppen a születésnapján indult 1845-ben, amikor a Kisfaludy-Társaság gyűlésén, Vörösmarty Mihály kritikájával és ellenvéleményével együtt Az elveszett alkotmány című szatírikus eposza nyerte el a pályadíjat. A költő ezzel lépett a felfedezettek sorába és két évvel később már megjelentethette a Toldit, amely később, mint trilógia, élete egyik főműve lett.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Pályája, érdekes módon éppen a születésnapján indult 1845-ben, amikor a Kisfaludy-Társaság gyűlésén, Vörösmarty Mihály kritikájával és ellenvéleményével együtt Az elveszett alkotmány című szatírikus eposza nyerte el a pályadíjat. A költő ezzel lépett a felfedezettek sorába és két évvel később már megjelentethette a Toldit, amely később, mint trilógia, élete egyik főműve lett.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Ekkor ismerkedett meg Petőfivel is. Egyre fokozódó munkakedvvel dolgozott, ekkor írta a Murány ostroma című művét. Megindult a dicsőség útján, ámde az 1848-as események őt is pályamódosításra kényszerítették. Rövid ideig nemzetőr volt, itt született a híres Nemzetőr dal. A szabadságharc bukása után maga is várta a megtorlást, de nála húzta meg magát Petőfi neje és gyermeke, valamint Vörösmarty és Bajza is. A zavaros időkben barátok és kenyér nélkül maradt ezért elvállalta a nagykőrösi főgimnáziumi tanárságot, ahol kilenc évig tevékenykedett. Közben könnyűnek is mondható, jó humorral megírt versei is születtek, de olyan is, mint a zsarnokság ellen tiltakozó Szondi két apródja és a leghíresebb, A walesi bárdok. E korszakára azért mélységes pesszimizmus is jellemző, amelyet a Letészem a lantot című verse fejez ki.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Az 1860-as évek közepén költözött fel Pestre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia titkárának választották meg. Majd 12 év után szólalt meg újra és akkor jelent meg a Toldi trilógia középső műve a Toldi szerelme. A leánya halálát gyászoló korosodó költő, ahogyan magát nevezte A tamburás öregúr a Margit-szigeten sétálgatva, a kapcsos könyvébe jegyezgette az újabb verseit, az Őszikéket. Súlyos mondanivalója ekkor már nem a Buda halál című hatalmas elbeszélő költeményének sodrását követi 1863-tól, hanem kifejeződik lírájában a korán öregedő szelíd ember leszámolását az élettel. A versei önmagukért beszélnek: A tölgyek alatt, az Öreg pincér, vagy a Régi panasz...

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

A vidéki életet állandóan hiányoló költő e korszakából származnak nagy tudatossággal, a stílus és a nyelv minden drámai lehetőségét kihasználó balladái, a Vörös Rébék, a Híd-avatás vagy a Tengerihántás. Képes volt magát is gúnyolni a Tamburás öregúrban, amikor észrevette, hogy nem az igényei szerint születnek a dalok: Mindezt öregúr, nem mintha kihozná / Kopogójábul - csak képzeli hozzá; / S ha nem sikerül kivitelben a dal: / Két öreg szerszám egymásra utal .

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Az 1882-ben elhunyt költő összes műveit 8 kötetben a fia, Arany László rendezte sajtó alá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!