A Monstor Butibulus építése

Hasonlóképpen vélekedik a tudomány is, és azonos álláspontot képviselnek a kutató régészek. Nem velük kívánok vitába szállni, csak néhány szempontot említenék, amelyek ezen álláspontot kétségessé tehetik, illetve Intercisa kettős tábora mellett bizonyítanak.

Dr. Bóna István megállapította, hogy Intercisa létesítményeibe a rómaiak százötvenezer köbméter követ építettek be. Hatalmas mennyiség ez, még akkor is, ha nemcsak követ, hanem egyéb anyagot így például téglát is tartalmaz. Ha útépítésre használnánk, ebből a mennyisébgől ötven kilométer hosszú, hat méter széles 50 centiméter vastag burkolattal ellátott utat lehetne építeni.

Ezt a hatalmas kőmennyiséget Dunapentele környékén nem bányászatták ki, egyszerűen azért, mert a legközelebbi kőbányák Sábogárd közelében, vagy a Velencei-tó mellett, illetve Sóskút, Érd, Nagytétény, Budakalász, Acuincum mellett találhatók. Az első két bánya nem jöhet számításba, mivel tengelyen kellett volna a szállításnak történnie, marad a további esetekre a hajó, mint rendelkezésre álló dunai vizi szállítóeszköz.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Dr. Bóna István megállapította, hogy Intercisa létesítményeibe a rómaiak százötvenezer köbméter követ építettek be. Hatalmas mennyiség ez, még akkor is, ha nemcsak követ, hanem egyéb anyagot így például téglát is tartalmaz. Ha útépítésre használnánk, ebből a mennyisébgől ötven kilométer hosszú, hat méter széles 50 centiméter vastag burkolattal ellátott utat lehetne építeni.

Ezt a hatalmas kőmennyiséget Dunapentele környékén nem bányászatták ki, egyszerűen azért, mert a legközelebbi kőbányák Sábogárd közelében, vagy a Velencei-tó mellett, illetve Sóskút, Érd, Nagytétény, Budakalász, Acuincum mellett találhatók. Az első két bánya nem jöhet számításba, mivel tengelyen kellett volna a szállításnak történnie, marad a további esetekre a hajó, mint rendelkezésre álló dunai vizi szállítóeszköz.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Dr. Bóna István megállapította, hogy Intercisa létesítményeibe a rómaiak százötvenezer köbméter követ építettek be. Hatalmas mennyiség ez, még akkor is, ha nemcsak követ, hanem egyéb anyagot így például téglát is tartalmaz. Ha útépítésre használnánk, ebből a mennyisébgől ötven kilométer hosszú, hat méter széles 50 centiméter vastag burkolattal ellátott utat lehetne építeni.

Ezt a hatalmas kőmennyiséget Dunapentele környékén nem bányászatták ki, egyszerűen azért, mert a legközelebbi kőbányák Sábogárd közelében, vagy a Velencei-tó mellett, illetve Sóskút, Érd, Nagytétény, Budakalász, Acuincum mellett találhatók. Az első két bánya nem jöhet számításba, mivel tengelyen kellett volna a szállításnak történnie, marad a további esetekre a hajó, mint rendelkezésre álló dunai vizi szállítóeszköz.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Ezt a hatalmas kőmennyiséget Dunapentele környékén nem bányászatták ki, egyszerűen azért, mert a legközelebbi kőbányák Sábogárd közelében, vagy a Velencei-tó mellett, illetve Sóskút, Érd, Nagytétény, Budakalász, Acuincum mellett találhatók. Az első két bánya nem jöhet számításba, mivel tengelyen kellett volna a szállításnak történnie, marad a további esetekre a hajó, mint rendelkezésre álló dunai vizi szállítóeszköz.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Ezt a hatalmas kőmennyiséget Dunapentele környékén nem bányászatták ki, egyszerűen azért, mert a legközelebbi kőbányák Sábogárd közelében, vagy a Velencei-tó mellett, illetve Sóskút, Érd, Nagytétény, Budakalász, Acuincum mellett találhatók. Az első két bánya nem jöhet számításba, mivel tengelyen kellett volna a szállításnak történnie, marad a további esetekre a hajó, mint rendelkezésre álló dunai vizi szállítóeszköz.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

A római kereskeskedelmi hajók 300 tonna befogadó képesek, csak a mély merülés miatt - amely meghaladja a 14 métert is - a Dunán nem használhatók. Marad a dereglye, amely egy-két méter mély vízben is képes közlekedni. Egy 60 tonna teherbírású dereglyével körülbelül 5250 fordulót kellett tennünk, hogy a mintegy 315 ezer tonna építőanyag a bányákból Intercisába kerüljön.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Természetesen erre az anyagmennyiségre hoszú évek alatt volt szükség. A legnagyobb feladat Intercisa föld-fa erődjének átépítése, kapukkal és sarokbástyákkal való bővítése volt, mégpedig olyképpen, hogy az építés ideje alatt a régi, megmaradó erőd védőképes legyen. Megvalósítására csak néhány év állott rendelkezésre.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Visy Zsolt írja, hogy Intercisa szegényebb lakói a hajók ár elleni vontatásából tartották el magukat. A létszám kiegészítésére korlátlan számban álltak rendelkezésre rabszolgák. Így tehát a szállítást megoldottnak tekinthetjük.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Ha az építkezés organizációját próbáljuk elképzelni, akkor az érkező szállítmányok részére fogadó, tároló és rakodó helyet kellett biztosítani, meg kellett oldani a vontató személyzet pihentetését, étkezését, még akkor is, ha rabszolgákról van szó. A védelmi készültség miatt az erődben erre nyilván nem volt lehetőség. Maradt a másik megoldás: egy ideiglenesebb tábor létesítése megfelelő katonai őrizet mellett, mert hiszen az ellenség támadására bármikor lehetett számítani.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Szabó Antal, a Duna-szabályozás irányító mérnöke meg is említi jelentésében, hogy a kolostor romterülete 140x160 méter területű volt. Innen kellett a maradványokat eltávolítaniuk. Ezen méret egy kisebb katonai tábornak felel meg.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Az 1700-as évek vége felé, midőn még csak római leírásokból lehetett tudni arról, hogy a limes védelmére több erőd is készült, amelyeknek valahol a föld alatt meg kell lenniük, próbálták beazonosítani ezek földrajzi helyzetét. Schőnwieser István és Balla Antal csaknem ugyanarra az eredményre jutottak Intercisa esetében: mindketten úgy vélték, hogy valahol Dunapentele előtt létezhet. Ami még érdekesebb: szerintük Intercisa egy szigeten van!

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.

Sorolhatnám tovább is azokat a bizonyítékokat, melyek Intercisa Duna-parti táborának létezése mellett szólnak. Célom tulajdonképpen csak az volt, hogy bemutathassam ezen tábor romjainak lehetséges felhasználását Pentele monostor épületének megépítéséhez. Természetes, hogy a hiányzó építőanyagot elődeink az akkor még létező Intercisa erőd falaiból is pótolhatták.Pentele monostor épületének keletkezése körül ma is meglehetős bizonytalanság uralkodik. A Dunaújvárosi Hírlap szeptember 23-i számában megjelent leírás határozottan állítja, hogy a kolostor teljes egészében az Öreghegyen lévő római erődnek azon kőanyagából épült, amelyet onnan hordtak le elődeink a Duna mellé.