Jónyer–Szeri páros Las Vegasban

Hórihorgas, 190 centis termet, jellegzetes arc (szinte semmit sem változott), kissé görnyedt derékmozdulat (a múló idő, meg azután a műtét, sérülések maradványai, nyomai), hatalmas tenyerében elveszik az ütő, s várja már edzőpartnerét a Móricz iskola tornatermében. Szeri Attila hatvanöt éves, és most fiatalkora szentélyében adogat megállás nélkül társának, aki hibátlanul vágja vissza a labdát. Ennek a taktusa gépies, szinte már robotmunka bemelegítés gyanánt, mégpedig percekig. Már-már felüdülés a nézőnek, ha egyszer leesik a labda a parkettára. De partnerével, Ambrus Gézával komolyan veszik ezeket a bevezető mozdulatokat is.

Szeri Attila a dunaújvárosi asztalitenisz kiváló alakja, aki a hatvanas évektől hetvenhétig játszott a Kohász csapatában. – Újvárosban váltam ismert asztaliteniszezővé, a vidékbajnokságon a legjobb ifjúsági játékos lettem. Azután az NB I-es Kaposvár, a Veszprém következett, majd abbahagytam a pingpongot. Kilenc évig nem játszottam. Ezt követően jött a Linde korszaka: NB II, NB I és 2002-ben Németországban kezdtem el légióskodni.

(Török József, a dunaújvárosi pingpong doyenje mondta róla: „Az itteni asztalitenisz három nagy alakja Kovács István, Kristóf Attila és Szeri Attila. Szerinek már akkor is csodálatos, erős tenyeresei voltak. Hosszú karjával mindent elért az asztal fölött. Ráadásul remekül szervált.”)

De térjünk vissza főszereplőnk pályafutásához.

– Stuttgartban dolgoztam  egy festőcégnél csoportvezetőként és közben pingpongoztam. Az első csapatban háromszor lettem bajnok, a második és a harmadik csapatnál pedig kétszer-kétszer. Abban az együttesben játszottam, ahol szükség volt rám. Majd 2008-ban hazajöttem.

De azért a német „turné” még nem ért véget tudomásom szerint. Szeri Attiláról nem mondtak le olyan könnyen a német asztalitenisz-vezérek…

– Mivel már nem lakom a párommal kint, így a hétvégéken  utazom ki Németor­szágba. Szálloda, teljes ellátás vár, majd jöhetnek a mérkőzések az ottani második csapatban, a TB Untertürkheim együttesben. És utána máris utazom haza. De Németországban a seniorbajnokságban is játszottam. Az a csapat az országban a hatodik helyen végzett.

Attila, meddig lehet ezt csinálni? Hiszen ez a pingpong már nem olyan, mint a régi. Iszonyatosan gyors, és rendkívüli energiákat kell mozgósitani…

– Hát igaz: itt is fáj, ott is fáj. De játék közben minden nyűgösséget elfelejt az ember. Addig csinálom, amíg az egészségem bírja. Tény, hogy a mai asztalitenisz nagyon felgyorsult. Csak vegyük a szervákat: már sokan használják a dugott szervákat, a test melletti szinte követhetetlen mozdulattal. És általában ezt engedik a bírók. Az ázsiaiak pedig lábbal verik meg az ellenfeleket. Ma úgy kell falsot, nyesést beletenni a szervába, hogy ne tudjon az ellenfél indítani, és azután agyon kell ütni a labdát.

Ahogy a régi idők focija, kézilabdája is furcsa lenne a mai mérkőzéseken. Muszáj tehát alkalmazkodni a mai stílushoz…

(És most elérkeztünk írásom lényegéhez: a jelenleg Kulcson lakó, Stuttgart külvárosában pingpongozó Szeri Attila nem véletlenül gyakorol Dunaújvárosban és Budapesten. Készül valamire, de nem is akármire!)

– Ha minden sikerül, június 18-ától 24-éig Las Vegasban indulunk Jónyer Istvánnal a Masters-világbajnokságon. Ez fantasztikus lehetőség, nagy kaland lesz. Egyébként Jónyer István Calcuttában egyéni ­világbajnok volt, kétszeres páros világbajnok Klampár Tiborral, Gergely Gáborral, és 1979-ben csapatban is ­világbajnok lett Göteborgban a Jónyer–Klampár–Gergely trió. És most a napokban egy gyönyörű kitüntetést kapott István, az Emberi méltóság díjat. A sportolók között eddig egyedül  Buzánszky Jenő kapta meg ezt a kitüntetést. ­Tehát most keményen készülünk a veteránok vébéjére. Negyvenéves kortól öt évenkénti korcsoportokban ren­dezik meg ezt a versenyt, akár a kilencvenéves korig női és férfi csoportban. Úgy tudom, ötezren nevezhetnek a versenyre, és már közel négyezren jelentkeztek. Óriási megtiszteltetés nekem, hogy István párja lettem, mert Jónyer István biztosan a Las Vegas-i világbajnokság „húzóemberének” számít hatalmas tekintélyével. Becsülettel felkészülünk erre a szenzációs viadalra.

Hát persze, a Jónyer–Szeri páros természetesen nyerni megy Amerikába!

Jónyer előkészít, Attila nagyot üt

A hatvanhét éves Jónyer Istvánt eredetileg a szerb világbajnok, Zoran Kalanics kereste meg, hogy legyen a párja a Las Ve­gas-i veterán-világbajnokságon, de később Kalanics cserbenhagyta Jónyert, így a magyar világbajnok Klampár Tibort, régi kollégáját, barátját kérte fel a szereplésre. Ám Klampár egészségi okokra hivatkozva nem vállalta a szereplést. Így jutott el Jónyer a dunaújvárosi Szeri Attilához, aki minden bizonnyal társa lesz a többszörös világbajnoknak a páros csatában Las Vegasban. – Ismerem Szeri Attila játékát, többször is láttam őt pingpongozni Németországban. Örülök, hogy ő lesz a párom. Nemcsak tudása miatt, hanem azért is, mert jó barátom, és nálam ez sokat számít. Úgy tervezzük, hogy a gyakorlások eredményeképpen jó lesz majd a játékban köztünk az össz­hang. Én jó előkészítő leszek, Attila pedig fonákkal, befejező tenyeressel szerzi a pontokat. Jól kiegészítjük majd egymást. Fejest ugrunk a veterán műfajba! – nyilatkozta Jónyer István, akit utazás közben sikerült elérnünk.