Mozaikok a világbajnokságról

2018.04.25. 21:39

Beszélgettünk csapatról, helyzetekről, találatokról, szurkolókról és reményekről

A magyar jégkorong-válogatott csatáinak szünetében, a most zajló budapesti divízió I/A jégkorong-világbajnokságon, a Papp László Budapest Sportarénában egy különleges sprintversenyt rendeznek, mint kiderült, mindenféle korú autogram- és szelfivadászoknak.

Balogh Tamás

Nem dől össze a világ egy rossz rajt után!

Bartalis István sérülése miatt nem vehet részt a most zajló budapesti divízió I/A jégkorong-világbajnokságon. A show-ból azonban mégsem hiányzott, hiszen mégis a közönség elé állt. Autogramot osztott, szelfiket vállalt mindenkivel, aki ezt szerette volna tőle.

A kiváló játékosra, aki a német Schwenninger Wild Wings csatára, mindenképpen szüksége lett volna a nemzeti válogatottnak, de ő már korábban derűsen nyilatkozta, hogy két éve sem tudott a vb-n szerepelni, mégis feljutottak a fiúk, akiktől első helyen ezt várja az idén is.

Bartalis István

A találkozásra érkezők az első pillantásra meglepően sok erdélyi zászlót és egyéb relikviát hoztak elé. Egy pillanatnyi töprengés után persze megvan a megoldás: Bartalis István Csíkszeredán született, 1990. szeptember 7-én.

A magyar válogatottban 2010-ben mutatkozott be, a Magyar Jégkorong Szövetség az év jégkorongozójának választotta 2013-ban és 2016-ban. Az A csoportos 2016-os jégkorong-világbajnokságon a magyar férfi jégkorong-válogatott legjobb három játékosa közé is beválasztotta az IIHF.

Ezúttal az MJSZ standján állva is megszámlálhatatlan gratuláció, jókívánság, pacsi és öklözés, rengeteg ölelés volt a része. A sort mellette állva is embert próbáló teljesítmény volt kivárni, hogy néhány szót beszélgethessünk.

– Lehet, hogy ehhez a szerepléshez több energia kellett, mint ha kétszer becseréltek volna, de azért „egy kicsit más”, mint a jégkorongmérkőzés… (mondta nevetve). Ezt is örömmel csináltam, de sokkal szívesebben lettem volna a jégen, ahol kiadtam volna a szívem-lelkem a sikerért. Nagyon jó volt személyesen is megtapasztalni, hogy ennyien szeretik a magyar jégkorongot.

Ebben a szezonban már biztosan nem fogok játszani. Talán augusztusban léphetek jégre, mert akkorra szeretnék teljesen felépülni. Egy izom­problémám volt, szakadás, ami már hegesedett és így jelentős bajt hozott. Most már jól haladok a gyógyulás irányában.

Az első délutánra a britek mindenkinek egy nagy meglepetést okoztak. Neked is?

– Teljes mértékben. Több szlovén játékossal is beszélgettem előtte este, akik azt mondták, úgy érzik, hogy ez egy gyenge kis meccs lesz. Utólag, az eredmény ismeretében (Nagy-Britannia–Szlovénia 3–1 (1–1, 1–0, 1–0) ) azt gondolom, hogy az elején egy kicsit félvállról vehették, ami megbosszulta magát. Nagy tanulság: a most felkerülő is sikeres lehet egy erősebbnek mondott, de elbizakodott ellenféllel szemben. Nem dől össze a világ így sem, hiszen, ha valaki rossz rajtot vesz, az általában összekapja magát, és utána jól fog teljesíteni.

Azt nem tudom, hogy mi, magyarok dobáljuk-e a kalapunkat a hét végén, de az biztos, hogy meccsről meccsre kell haladni, és keményen helyt kell állnunk. Ez egy olyan csoport, ahol reális a feljutás és a kiesés esélye is! Én hiszek a jó szereplésükben és azért is szurkolok!

Aranyból van a szíve

Sille Tamás a szünetet jelző dudaszó és a közönség lelkes hangorkánja miatt félreértette a műsorvezető bejelentését a rajongók nagy örömére, és két félidőt is teljesített a kedvelt dedikáló pultnál. Az elsőt Kovács Csabát kiegészítve, a másodikat már szólóban, de mindkettőt parádés, jó hangulatban.

Csak egy kis emlékeztető. A Szlovákiában 1969-ben született kiváló sportember 2000-ben igazolt Székesfehérvárra, és ott nyolc sikeres szezont teljesített, majd utána több csapatban is eredményesen szerepelt. Egyike a szapporói hősöknek.

Amint az a kézfogásából is kiderült, ma is kemény tréningben van, és így ránézésre, megfiatalodva (!) kiváló kondíciójával, akár pályára is léphetne. Most viszont a dedikálóasztalnál egy eddig nem ismert erényét, a hozzá érkezőket, főleg a gyerekeket, kiváló stílusban, villámgyorsan, szellemesen és barátságosan kérdező személyiségét villantotta meg. Talán mondani sem kell, teljesen elvarázsolt vele mindenkit.

Te újabban riporterkedni is szoktál?

– Vicces kérdés, de nem. Főleg a gyerekeket, akik idejöttek hozzám, szórakoztatni is kell. Nekem is van egy nagyobb és egy kisebb is, aki még igényli, hogy így bánjak vele is. Egy pillanat alatt rájönnek és szeretik, ha barátságos partnerként kezeljük őket. Az a csillogás, amit ilyenkor a szemükben látni, az nagyon jó dolog.

Milyen viselet kívülről nézni a világbajnokságot?

– Tegnap is itt voltam. Így a lelátóról nézni egy „kicsit” más… Innét fentről soha nem láttam még ilyen tétmérkőzést. Játékosként a cserepadról, vagy edzőként kellemesebb. Nem mondanám, hogy fájdalmas, az időt nem lehet megállítani, az múlik magától. Úgy érzem, hogy jókor hagytam abba a profi játékot. Most is jó csapatunk van egy sor kiváló fiatal játékossal.

Senki nem várta, hogy a britek sikerével kezdődik ez a széria. Különleges volt a találkozó, mert ők tavaly jutottak föl, amikor a szlovének kiestek az élmezőnyből. Az utóbbiak rangját emelte, hogy az olimpián is szerepeltek. A második vereségük talán még nagyobb meglepetésnek számított. Mindig a jelenlegi forma számít. Vannak játékosok, akik valamiért nem tudtak jönni, most ennyire képesek. A sport ilyen, de ezért is szeretjük.

Nagy Gergő

Még a vb elején vagyunk és nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Ilyenkor még hasonlók az esélyek, de minden tornán vannak nagy meglepetések is. Várhatóan nagyon izgalmas lesz a végjáték. Bízok a magyar csapat sikerében!

Nagyon nagy három pontot szereztünk

Szakács Ferenc tanár úr, aki korábban az Acélbikák edzője is volt, a szokásos lelkesedésével nyugtázta az olaszok elleni 3–2-es sikert.

– Ez a győzelem, most nagyon nagy három pontot ér. Az első mérkőzésen is az első két harmadig nagyon jól játszott a csapat. Úgy éreztem, hogy a kazahok ellen egy kicsit elfáradtunk a harmadik harmadra, de nem voltunk rosszak.

Az első harmadban a sokkal jobban játszó olaszoktól kaptunk egy buta gólt, majd védekeztünk. Egy kicsit meg voltam lepődve, mert másra számítottam. a másodikban nagyon időben lőttük a gólt, amit egy emberelőnyben bekapottal folytattunk. Erre rögtön jött a Vas Jankóé, és ettől az ellenfél is megtorpant. Innét nagyon okosan játszottunk. Jó volt a kapusteljesítményünk és végül lőttünk egy szerencsésnek mondott, de tudatos gólt két ember takarásából. Nagyon nehéz csoportban vagyunk. Öt csapat áll három ponttal, egyedül a szlovénoknak nem jutott egy sem. A kazahok egy kicsit kilógnak, a lengyelek egy nagyon komplett kis zömök csapat, a britek pedig kanadai hokit játszanak, a szlovénok pedig erősen megfiatalítva, a sztárjaik nélkül jöttek el. Bármi lehet. Az utolsó percekben fog eldőlni a feljutás kérdése. A közönség parádés, nagyon jól támogatja a csapatunkat, amely meg is szolgálta a segítséget.

Vay Ádám

Az első győzelem után

Vay Ádám a jégkorong-válogatott első számú kapusa érthető örömmel nyilatkozott:

– Az első napi vereség után is bebizonyosodott, hogy pozitívan kell hozzáállni a dolgokhoz, és meg lesz az eredménye. Ez a mai győzelmünkön is látszott. Kemény munkával sikerült ezt a tegyük hozzá, hogy nagyon jó olasz csapatot megvernünk. A nyitó meccs után különösebben nagy változások nem történtek körülöttünk. Az edzőink fölhívták a figyelmünket arra, hogy próbáljunk meg okosabban játszani, és ne essünk pánikba. Nálunk nagy divat az, hogy ha valami nem úgy jön, ahogy mi szeretnénk, akkor jön ez a betegség és vele a kapkodás. Szerencsére ezt most valamilyen normális szinten tartottuk.

Pozsgai Tamás a válogatott csapatkapitánya, így összegezte az olaszok elleni diadalt:

– Nagyon nagy meló volt! Az első meccs után azt mondtam, hogy nem nézegetünk visszafelé, hanem előre tekintünk, mert győzni akarunk. Ezt tesszük a jövőben is. Az olaszok elleni meccsünk sokkal nehezebb volt, mint az első. Keményen letámadtak bennünket, és úgy érezem, a tempó is nagyobb volt, mint amit föl tudtunk venni. Mindenképpen elég szoros, kiélezett mérkőzés volt. Ezt a stílust szeretnénk folytatni.

Szakács Ferenc

Úgy érzem, most mindenki kitette a szívét-lelkét, aminek ez lett az eredménye. Az ellenfelünk kétszer is vezetett, de föl tudtunk állni és fordítani tudtunk. Lelki erőből jobban vizsgáztunk, mint ők.

Hári János csatárként tett meg mindent a sikerért. – Az első gólt leszámítva azért úgy éreztem, hogy jól játszottunk. Nem volt benne a meccsben, hogy el tudnak menni, de az a megpattant korong bement, és futhattunk az eredmény után. Az erősségünk az volt, hogy nem adtuk föl, nem vesztettük el a fókuszt, és egy csapatként küzdöttünk, aminek a végén meglett az eredménye. Az első meccsen vétett hibáinkat megbeszéltük, igyekeztünk elkerülni azokat, és erősítettük a jó dolgainkat. Sokkal kevesebb emberhátrányunk volt, és a korongra is jobban vigyáztunk. A hajtást pedig megőriztük.

Türelmes szurkolók lesik az alkalmat, hogy autogramot, szelfit kérjenek a világbajnokság sztárjaitól Fotók: BAT

A már sok vihart látott Nagy Gergőt is magával ragadta a csapat lelkesedése

– Két jó harmaddal kezdtük a vb-t, aztán jött az emlékezetes, néhány perces kihagyásunk. Az első nap nem, de az olaszok ellen már fel tudtunk állni a bekapott gólok után. Folytatjuk a munkát, mert komoly terveink vannak.

Az egyenlítő gól mindig nagyon jól jön. Már kezdett érződni rajtunk az a teher, hogy nagyon sok helyzet után sem tudunk betalálni. Utána már mindenki elhitte, hogy menni fog a dolog. kaptunk ugyan kettőt, de megdolgoztunk a győzelemért és nagyon boldogok vagyunk miatta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában