Kézilabda

2025.06.22. 10:41

Emberileg is példát mutat, bejelentették a DKKA új vezetőedzőjét

Sokakat foglalkoztató kérdésre derült fény vasárnap reggel. A DKKA bejelentette az NB I-es csapat új vezetőedzőjét.

A Dunaújvárosi Kohásznál mindig kiemelten fontos volt, hogy a felnőtt csapatot olyan szakember vezesse, aki nemcsak szakmailag, de emberileg is példát mutat – írta a DKKA a Facebook-oldalán megjelent közleményben. Majd megnevezték, hogy a közös megegyezéssel távozott Gulyás Péter helyett a 2025/26-os szezontól Zubai Gábor irányítja a női NB I-es csapatot vezetőedzőként.

DKKA
Fotó: DKKA

Zubai gyerekként került Dunaújvárosba, és a Dunaferr férfi csapatában lett NB I-es játékos, ahol képességeit sokáig kamatoztatta – egészen a sérülésekig. Ma is úgy érzi: „a csarnok falai beszélnek hozzá”.

 Bár nem itt született, Dunaújváros az otthona, és a Kohász a szíve ügye. 

Az elmúlt idény tavaszán már asszisztensedzőként dolgozott a felnőtt csapat mellett, korábban pedig a 2005-ös utánpótlás-korosztállyal négyes döntőbe jutott az NB I ifjúsági bajnokságban. A közleményből kiderült a szakmai stáb is, e szerint Zubai munkáját Szabó Martin segíti, a kapusokkal a legendás Szathmári János foglalkozik, Horváth Tibor a vezető erőnléti edző, Sipos Lajos pedig a masszőr. A munkát Bulath Anita szakmai vezető felügyeli.

A Dunaferrtől a DKKA-ig, buktatókkal és példás önerővel

Zubai Gáborral pont két éve készítettünk egy nagy interjút, miután másodszor tért vissza a klubhoz és akkor az utánpótlásban dolgozott. 

Abban felidéztük pályafuátását is: a Dunaferr SE legendás férficsapatában már szerepelt egy Zubai, Szabolcs, aki után Mezőkövesdről megérkezett a szintén nagy ígéretnek és tehetségnek tartott, 1989-es születésű Gábor is. 

Az utánpótlás-csapatok mellett az irányító 2007 márciusában, 18 évesen debütálhatott az élvonalban, többek között testvére oldalán, olyan játékosok mellett, mint Iváncsik Tamás, Császár Gábor, Grebenár Gábor, Törő Szabolcs, Rosta Miklós, Kemény József, Nagy Kornél, Richard Stochl, Mikler Roland.

Ebben a szezonban 41 mérkőzésen 250 gólt termelt az ifi bajnokságban és kupában, az NB I/B-s felnőtt sorozatban, és kétszer volt eredményes az NB I-ben. A szép jövő előtt álló karriert a sorozatos térdsérülések árnyékolták be, volt, hogy egy éven belül kétszer is elszakadt a szalag a bal lábában, így húszévesen be kellett fejeznie a játékot, mindössze három élvonalbeli szezonnal a háta mögött.

Sajnos egyáltalán nem tudtam kiteljesedni a pályán, vannak olyanok a korosztályomból, akik még mindig játszanak. Én azonban úgy voltam vele, ha nem tudok a legmagasabb szinten kézilabdázni, akkor nincs értelme az egésznek.

– Ugyan próbálkoztam még pár meccsen az NB II-ben a DAC-nál, de az volt a baj, hozzá voltam szokva, miket és milyen gyorsan tudtam megcsinálni, azonban ez már nem ment, és így ebben nem találtam örömömet – mondta az akkor megjelent cikkben. 

Fotó: Dunaújvárosi Hírlap archív

Utána nagyjából semmiben sem, mint fogalmazott, nem igazán érdekelte más a bulikon, a haverokon kívül, illetve évekig tartó önsajnálat következett, hogy nem sikerült megvalósítani az álmait. 

Ezt a terhet cipelte magán és magában hosszú ideig, igaz, elvégzett edzői képzéseket, mert nem akart elszakadni a sportágtól, de bizony hiába jöttek az eredmények, látszott az előrelépés különböző állomáshelyein, jöttek a vargabetűk is a fent említettek miatt. Sajnos sokszor nyúlt a pohár után, ami miatt már kimaradozott a munkából is, ezért idő előtt távozott állomáshelyeiről.

– Aztán eljött az a pillanat, amikor azt mondtam magamnak, elég volt ebből! Amikor elküldtek Diósgyőrből, utána megint az italba menekültem, aztán rá második nap reggel felkeltem, elsírtam magam, hogy nem, ezt nem akarom csinálni és így élni! Totálisan magam alatt voltam.

Gábor lelki erejét mutatja – ami ebben a helyzetben óriási dolog –, hogy a felismerés mellett önkéntesen vállalt egy rehabilitációs terápiát, mert meg szerette volna változtatni a jövőjét.

– Amikor egy ilyen helyre bekerülsz, ott bizony megtörnek, és jó mélyre leásnak téged. Aztán elsőként be kell ismerni, hogy a függőség, ami lehet nagyon sokfajta és -féle, legyőzött. Utána pedig neked kell saját magaddal és esetleg a démonjaiddal megküzdeni, hogy felülkerekedj rajtuk.

Ez nekem sikerült, mert akartam a változást, küzdöttem, mint egykoron a pályán.

Aztán az élet úgy hozta, hogy a feleségének – akivel Rácalmáson élnek gyermekükkel – volt egy kiadó lakása Dunaújvárosban, ezért megkereste Horváth Tibort, a DKKA ügyvezetőjét, hogy nincs-e rá szükségük. Aztán pár nap múlva hívta, és érdeklődött felőle, Zubai pedig őszintén elmondott mindent, szóba került a munka is, így jelezte, ha kap a klubtól egy újabb esélyt – évekkel korábban dolgozott már a Kohásznál –, akkor szeretne és fog is bizonyítani. Elsősorban magának, mert ha korábban fél gőzzel, linken is voltak eredményei, akkor teljes erőbedobással ez csak még jobb lehet. A fiatal edző ezért nagyon hálás volt Horváth Tibornak, Bulath Anitának és Vertig Csabának.

Fotó: Dunaújvárosi Hírlap archív
  • Arról is beszélt a 2023-as interjúban, hogy a lelki dolgokkal is többet kell törődni egy női csapatnál. Ő volt, hogy összeverekedett edzésen a testvérével, vagy Nagy Kornéllal, de másnap leültek, megbeszélték, majd minden ment tovább. Ezzel szemben úgy látja, a lányok hordozzák magukban a sérelmeket.

– Az sem mindegy, kihez miként szólok, vagy megtalálni az egyensúlyt, hogy adott esetben kieresztem a hangom, de közben tudják, az ő érdekükben teszem. Én azt gondolom erről a szakmáról, hogy meg kell tanítani a gyerekeknek azt: amikor dolgozunk, akkor én vagyok a főnök, máskor lehet bohóckodni, beszélgetni bármiről, úgy, mint egy barát. 

Abból indulok ki mindig, én mit szerettem játékosként, hogy tudtam teljesíteni, és miként éreztem magam jól a pályán. Mindenkinek megvan a maga stílusa és az, amiben hisz, de az eredmény szempontjából mindegy, ha jönnek a sikerek. Viszont abból nem, hogy a játékosok örülnek-e közben.

– Azt vallom, az tud igazán eredményeket elérni, aki szereti a sportot. Amennyiben szereti, akkor dolgozni fog, ami pedig magával hozza az újabb sikereket, ezáltal pedig még jobban szereti majd, amit csinál. Kicsit hiányzik a fanatizmus is, de valamennyire ez is a mi feladatunk. S miként tudok fanatizálni? Megint visszautalok arra, amit az előbb mondtam, akkor, ha sikeres valaki. Akkor, ha szereti amit csinál, ezt pedig nekem kell elérnem, megpróbálok mindent megtenni ennek érdekében.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában