Teltházas hokimeccs a kanadaiakkal - galériával

Hétfőn lehetőségünk volt a kanadai válogatott edzésén részt venni, és az Arizona Coyotes egyik játékosával, az NHL-ben játszó huszonhárom éves Jack McBainnal interjút készíteni. És miért pont vele? Mert némi áttételekkel “érintett” a dunaújvárosi jégkoronggal. McBain ugyanis abban a torontói csapatban, a Don Mills Flyersben nevelkedett, amelynek egykoron a Dunaferr SE utánpótlás csapatával, az1986-88-as születésűek generációjával “testvérkapcsolata” volt.

Az MVM Dome-ban való találkozásunkkor persze egyből nem ezzel bombáztuk, hanem azzal hogyan is került ez a srác Torontóból a sivatagba, mert Arizona bizony a sivatag kellős közepén van. 

- Még 2018-ban a Minnesota Wild draftolt, vagyis választott ki magának az úgynevezett játékosbörzén. A draftot követően a Boston College Eagelsban játszottam négy szezont. Az egyetemi évek után úgy döntöttem, nem akarok Minnesotában jégkorongozni. Ezért 2022-ben a játékjogomat a Minnesota elcserélte az Arizona Coyotesre. Így kerültem a sivatagba. Az talán érdekes lehet, hogy 2022. december 29-én két gólt lőttem szülővárosom csapatának, a Toronto Maple Leafsnek, akkor  6-3-ra nyertünk.

- A lényeg: Arizonába került. Milyen a hoki népszerűsége a sivatagban?

- Lehet, hogy ott nem a jégkorong jelenleg a legnépszerűbb sportág, de a szurkolótábora egyre növekszik. Ezt köszönhetjük annak, hogy a csapat egyre jobb meccseket játszik. És ez természetesen tetszik a szurkolóknak.

- Magyarországról, a magyar hokiról milyen információi voltak, mielőtt megtudta, hogy idejönnek a finnországi vébé előtt?

- Nem sok. Nem igazán ismertem Magyarországot, most megismertem ezt a csodaszép Budapestet. Most vagyok itt életemben először. Nagyon sok jó élmény ért itt, amióta itt vagyunk Budapesten. Volt egy kis időnk körülnézni. Megnéztük a fentről a budapesti panorámát és nagyon gyönyörűnek találom. Remélem lesz még alkalmam visszatérni ide.

- Tud-e arról, hogy egy kanadai újságíró, Kevin Pratt, a TSN sportcsatornától áradozott a magyarokról egy hosszú méltató cikkben és arról a szurkolói érzésről, ami a magyar válogatott híveit átjárta a 2016-os oroszországi világbajnokságon. Sőt, a kanadai válogatott tagjai egyöntetűen állították, szívesen hazavinnék magukkal a magyar drukkereket.

- Nem, nem láttam ezt a cikket, nem hallottam róla ezelőtt. Fantasztikus ezt hallani, hogy a magyar csapatnak ilyen jó szurkolótábora van.

- Ön a Don Mills Flyersben nevelkedett. Ismert-e számára az, hogy egy magyar csapattal a Dunaferr-rel sportkapcsolatban voltak. Az 1988-as születésű játékosokból álló dunaújvárosi csapat többször is legyőzte a Flyerst, közülük Pozsgai Tamás még ott van a magyar válogatottban.

- Ezt igazán érdekesnek találom. Igen, tudom ki Pozsgai és nagyszerű dolog ez, amit az imént említett.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy alig van torontói vagy ontáriói nevelés a Leafsben, és hogy a Leafs 1967-ben nyert utoljára Stanley Kupát, sőt, kanadai csapat is legutóbb 1993-ban a Montreal Canadiens révén.

- Torontói gyerekként hogyne szurkolnék nekik. Tényleg jó ideje annak, hogy megnyerték a kupát, ahogy a Montreal is. De azt hiszem ennek a “sikertelenségnek” az okát nem nekem  kell kutatni. Bízom benne, hogy azért hamarosan kupát nyernek. De most azt remélem, az Arizona hamarabb jut a csúcsra.

- A héten kezdődik a jégkorong világbajnokság Finnországban. Mire számít a világbajnokságon, Kanada ezúttal is aranyesélyes?

- Igen, azt remélem. Itt az egész csapat, jók a srácok. Úgy gondolom, megnyerhetjük a világbajnokságot. De minden udvariasság nélkül mondom, jobban a örülnénk, ha itt lenne a vébé, és nem kellene Finnországba utaznunk.

Ami érdekes volt az interjú kapcsán, hogy milyen szerények ezek a több tízmillió dollárt kereső, hazájukban hihetetlen népszerűségnek örvendő emberek. Egy példa: tisztában vannak azzal, hogy mennyi ember segítsége szükséges ahhoz, hogy ők azon a szinten jégkorongozhassanak, mint amilyenen vannak. Az edzésük után odamentek a jégkészítő mesterhez, és megköszönték, hogy milyen jó minőségű jégen gyakorolhattak az MVM Dome-ban. Talán ez a jelenet is érzékelteti, hogy kanadai jégkorong miért van évtizedek óta a világ tetején.