A csoda megszületett, bajnoki döntőben a Dunaújváros! - képgalériával

Miután az első felvonást csütörtökön óriási küzdelemben büntetőkkel a Dunaújváros nyerte meg, így Mihók Attila csapata vasárnap azzal a tudattal ugrott medencébe itthon, ha ismét győzni tud, akkor lezárja a párharcot és bejut a fináléba.

DFVE-UVSE 10-8 (2-2, 3-2, 2-3, 3-1)

DFVE: Aarts – Sümegi 1, Horváth 1, Garda 2, Mahieu, Dobi 6, Szabó. Csere: Mucsy, Sajben N., Pál, Somogyvári, Pál, Kardos D., Jonkl. Vezetőedző: Mihók Attila.

UVSE: Magyari – Aubéli, Szücs, Baksa 1, Peresztegi Nagy 1, Faragó, Szegedi. Csere: Rybanska 1, Hajdú 3, Mácsai 2, Varró, Golopencza N., Irmes. Vezetőedző: Benczur Márton.

Gól emberelőnyből: 3/14, illetve 5/21.

Gól ötméteresből: 3/4, illetve 1/1.

Kipontozódott: Szabó (26. p.), Pál (27. p.), Somogyvári (28. p.), Hajdú (29. p), Garda (32. p.), Mahieu (32. p.), Rybanska (32. p.).
Kiállítva (végleg, cserével): Horváth B. (25. p.), Szegedi (30. p.).

Az első közel négy perc úgy pörgött lett, hogy Magyarinak nem kellett védenie, mert vagy a blokk hárított, vagy mellé ment a hazai kísérlet. Ellenben az UVSE első két támadására két emberelőnyt kapott, amiből a másodikat ki is használták, az elsőnél a lövés a kapufáról a gólvonal elé pattant. Aztán Dobi élt egy hazai emberelőnnyel és egyenlített. Nagy volt a csata, az UVSE támadásánál például kettős kiállítást ítéltek, aztán Mácsai szerzett gólt úgy, hogy Aarts beleért, de a bírók szerint túljutott a képzeletbeli vonalon a labda, amire a Mahieu által kibrusztolt ötméteressel felelt Dobi, 2-2.

A második negyedben is potyogtak a kiállítások, Aarts védett előnyből, majd Horváth bombázta szét a kapufát, egy nagyszerű védekezés után ismét a vezetésért támadhatott a DFVE, de Somogyvári távoli löketét leszedte Magyari, kolléganője viszont egy remek kimozdulással megszerezte a labdát a kontratámadás során. Aztán a megítélt hazai előnyel élve Sümegi az előző helyről már nem hibázott, 3-2. Nem sok támadás ment egyenlő létszámban, a nyolcadik újvárosi kiállítást – az ellenfél hétnél tartott ekkor - Hajdú használta ki és egyenlített. Bezzeg a saját kapufa egymás után kétszer védett Magyari helyett egy akció alatt, szerencsére a vendégek is elrontották a támadásaikat. Somogyvári parádés labdaszerzését nem tudta lövéssel befejezni a DFVE, a kontrából meg ötméterest harcoltak ki, amit Hajdú bevágott, ezzel fordult a meccs, megint az ellenfél vezetett, 3-4. A nagy napot kifogó Dobi azonban a blokkoló kezek erdeje alatt laposan a hálóba suhintotta a labdát, aztán Somogyvári pillanatai jöttek, megint remekül szerelt, aztán a támadás során büntetőt harcolt ki, amit Dobi magabiztosan lőtt be, egy perc alatt megint fordult az állás, 5-4. A „szokásos” emberhátrányt nem tudta góllal lezárni az Újpest, Aarts bravúrral védett, majd egy ide, egy oda kontrafault után a plusz kettőért mehetett a csapat, de Sümegi utolsó másodperces kísérletét Magyari kiszedte a léc alól.

A harmadik negyedre nagyon összekapta a védekezését Mihók Attila csapata, sorra maradtak ki az újpesti lehetőségek. Aztán az egyik vendég akció során kívülről került be a labda az újvárosi kapuba, Aarts azonnal mutatta, hogy van egy lyuk a hálón, a játékvezetők végül nem ítéltek gólt. Garda aztán büntetőből kettőre növelte a hazai előnyt, majd a negyedik percben kettős emberelőnybe került az UVSE, elsőre még így is szereltek a lányok hősies védekezéssel, de a kipattanóból már betalált Mácsai, hiába álltak hárman a kapuba, 6-5. Kimaradt hazai emberelőny után újabb kiállítás jött, most Mahieu ellen – ekkor már ő volt az ötödik újvárosi, aki két hibával állt – Aarts óriásit védett, de a kipattanót Rybanska behúzta, Mihók Attila szerint két méteren belülről lőtt, a bírók szerint nem, aztán Hajdú révén megint fordult a meccs, 6-7. Horváth parádés ejtésével aztán az utolsó nyolc pernek is döntetlennel vágtak neki a lányok.

A záró felvonásban sorra vesztette el játékosait a hazai csapat, a lefújásig hat (!) játékos állt ki végleg, de az Újpest egyszerűen nem tudott gólt lőni az extázisban védekező újvárosiaknak, Aarts is sorra szállította a parádékat, nem csoda, ha a közönség állva tombolt. A vízben egyre öldöklőbb lett a küzdelem, a beragadt állást a parádézó Dobi egy kapufás bombával módosította, megint előnyhöz juttattva övéit, 8-7. Aztán három perccel a vége előtt megint Dobi villant egy megúszás után, az UVSE továbbra is képtelen volt gólt szerezni, ellenben Garda bevágott egy büntetőt, már hárommal mentek a hazaiak, Mihók Attila egy röpke örömsprintet vágott le, 10-7. Az Újpest belekapaszkodott az utolsó szalmaszálba másféllel a duda előtt Baksa góljával, ráadásul Szabó, Horváth, Somogyvári, Pál után Garda és Mahieu is megkapta harmadik kiállítását, hét mezőnyjátékosa maradt a csapatnak. Azonban a heroikusan küzdő DFVE már megőrizte kétgólos előnyét, Mihók Attila óriási örömében üvöltve ünnepelte a győzelmet, majd odarohant a szurkolók elé és nekik vezényelt, a lányok pedig a vízben tomboltak, és elsőre szinte el sem hitték, mit vittek véghez. A közönség hosszasan ünnepelte a lányokat, akik teljesen elkészültek erejükkel, mindent kiadtak magukból, Mahieu orrában egy gézlappal fogadta a gratulációkat. 

A DFVE ezzel elsőként jutott be a döntőbe, ahol még nem lehet tudni ki lesz az ellenfele, ugyanis a másik ágon a Fradi és az Eger párharca 1-1-re áll.

Frissítés

A csapatkapitány, Garda Krisztina az első meccs is azt mondta, hogy nagyon büszke a csapatra, most mosolyogva jegyezte meg, már nagyon nem is tudja fokozni a jelzőket. - Egy olyan UVSE-t győztünk le, amelynek keretében szinte minden játékos valamilyen válogatottban játszik, felnőtt, vagy utánpótlás szinten. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy így sikerült nyernünk, extázisban játszottunk, a közönség pedig csodálatos volt és nagyon sokat segített most is, mint mindig. Most az ünneplésé lesz a főszerep, aztán hétfőtől majd ráérünk foglalkozni a döntővel és páholyból nézhetjük, mi történik a másik ágon. Ki lenne jobb ellenfél? Mindegy, aki jön és persze ezek után más nem lehet a cél, mint a végső győzelem – nyilatkozta örömittasan.

Mihók Attila számára is elképesztő megterhelő volt a meccs, a végén pedig belőle is felszabadult a feszültség és az érzelmek, sorra ölelte meg játékosait és hosszasan fogadta a gratulációkat, sőt, a kis vízilabdázók nem csak a lányoktól, a mestertől is kértek aláírást a pólójukra. A hadvezér azt mondta, szakmailag most nem, hanem érzelmi alapon osztja meg gondolatait.
- A szezonban ennek a döntőnek az értéke attól nagyon nagyon magas, hogy ki ellen jutottunk be. Az évad elején Marcival (Benczur Márton, a szerk.) is beszélgettünk többször, hogy megjelent több helyütt, az UVSE és a DFVE meggyengült és akkor engem is a szokottnál többen kerestek, így most mi lesz velünk? Erre azt feleltem, fogalmam sincs, meccsek lesznek és az az elvárásom, ugyanúgy küzdjünk, mint addig. S ha ezt megteszi a csapat, akármi is lesz eredmények szempontjából, elégedett leszek. Most ez úgy jött ki, hogy bejutottunk a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe, tizenöt év után másodszor. Illetve bajnoki fináléban szerepelhetünk az UVSE kiejtésével, akik ellen nagyon sokszor buktuk el a döntőt éppen olyan párharcban, mint amilyenben most nyertünk. Az első találkozó után is azt éreztem, kicsit ez olyan sorsszerű, nincs itt ebben semmi szakma, nincs olyan, hogy jobbat mondtam, mint a Marci, vagy az UVSE játékosok nagyobbat hibáztak. Szerinte Dobi Dorina gólja volt az 7-7-nél, ami kibillentette a meccset, amikor már egyik csapatnak sem volt ereje abba az öldöklő, emberfeletti küzdelemben, amit vívtak – fogalmazott.
Mihók Attila kiemelte, huszonöt éve van a szakmában, elképesztő látni, hova jutott fizikálisan a sportág, hogy ezek a lányok mindkét oldalon meg tudják ezt csinálni, számára hihetetlen. - Én is annyira elfáradok ezeknek a meccseknek a végére, hogy soha nem vagyok biztos abban, másnap le akarok-e jönni még edzést tartani. Pedig egy győzelem után könnyebb, de most is úgy érzem, sokat kivett belőlem. Nagyon sok sikert kívánok az UVSE-nek, mert összességében az Eurokupa megnyerésével kontinens szerte jó hírét keltette a sportágnak ahogy játszott és teljesített. S mi ezt az együttest tudtuk legyőzni, ami számomra a csoda kategória, nem azért, mert nem hiszek a játékosaimban, hanem a szezonban nem tudom hányadszor csináltuk meg, hogy egy ilyen meccs végén mi örültünk – tette hozzá.

Talán élete meccsét játszotta Dobi Dorina, hat góljával parádésan teljesített, de a végére teljesen elkészült az erejével, ő is akkorát harcolt. - Ehhez a produkciómhoz természetesen kellett a csapat, hihetetlen jó közösségünk van, egytől egyig az összes társamat nagyon szeretem és mindenki meghal a vízben a másikért. Szezon közben volt egy hullámvölgyünk, de ezt sikerült megoldani és szerintem még jobban összekovácsolódtunk, nagyon várom már a döntőt, ami szerintem hasonlóan magas színvonalú lesz, mint ez a párharc.

Benczur Márton, az UVSE szakvezetője gratulált a győzteseknek, kiemelte, ő nagyon tiszteli amit a dunaújvárosi csapat csinál, és rendszeresen nem esélyesként borítják a papírformát, akár a nemzetközi, akár a hazai porondon. Most is ezt történt. - Érzelmi alapon ez egy csoda lehet nekik, de azért sajnos nem vagyunk olyan szinten, hogy a legyőzésünkhöz ez kelljen. Teljesen megérdemelten nyert a DFVE, kicsit úgy érzem volt benne sorsszerűség is, az elmúlt években számtalanszor győztünk ellenük úgy, hogy nem feltétlenül pólóztunk jobban. A két elődöntőben a játék képe alapján nem maradtunk alul, talán erős lenne, hogy annyival jobbak voltunk, de egész egyszerűen be kell dobni a labdát. A világ egyik legjobbja Laura Aarts, de ha eltaláltuk a kaput, nem is emlékszem, kellett-e nyújtóznia, persze ez meg az ő klasszisa, hogy jó helyen áll. Nem tehetek szemrehányást a lányoknak, kidolgozzuk a helyzeteket, alapvetően jók a védekezések, most tíz centivel mellé nyúl valaki, vagy elöl jól blokkol az ellenfél, ebben nem érzek problémát. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, azt nem minősíteném, hogy az milyen lebonyolítás, hogy öt hét kihagyás után ugrottunk bele az elődöntőbe, ami mindenkire igaz, s ebből mi nem jöttünk ki jól. Egy ilyen meccs után nemhogy nem szidom le a lányokat, hanem a legnagyobb öröm, hogy az edzőjük vagyok. A kritikus pillanatokban jobb megoldásokat választott a DFVE, s ha már veszítek, akkor örülök, ha ez Mihók Attila ellen történik. Sok siker kívánok nekik a döntőben, egyértelmű, hogy nekik szurkolok!