A pályán egy nyelvet beszélnek e nemzetközi közösség tagjai

Dunaújváros -„Valamilyen formában korábban is összejöttek focizni a nálunk tanuló hallgatók, ám ősztől rendszeresen, csütörtökönként találkozunk. Amíg jobb idő volt, a Lorántffy iskola szabadtéri sportpályája mellett található DLSZ Arénában rúgtuk a bőrt. A hideg idő beálltával pedig már a DUE sportcsarnokát látogatjuk. Csütörtökönként átlagosan 14-15 fő játszik együtt. Bár a külföldi hallgatók a mindennapok során is egy összetartató, egymást segítő közösséget alkotnak, ezek az alkalmak erősítik a baráti kapcsolatokat. Örömmel jönnek és fociznak együtt” – mondta el lapunkat a csütörtöki sportos matinékat koordináló Balla Ákos, a Dunaújvárosi Egyetem munkatársa. 

A csapat játékosai közül az első érkező között van az informatikusnak tanuló szír Omar Mawal és a kommunikációt hallgató Asad Rahji. Mindkettőjük napi rendszerességgel követi a világbajnokság küzdelmeit, és a brazilok végső sikerére tippelnek. 

A pályán kapusposzton játszó Omar, bár szorít az arab és afrikai csapatoknak is, kedvence Neymar, és leginkább a kreatív, szórakoztató játékáért kedveli a Selecaót. 

Asad – aki korább igazolt labdarúgó is volt, ám egy sérülés miatt abba kellett hagynia az intenzív játékot – szintén úgy látja, a brazilok a torna fő favoritjai, ám számos kemény ­meccs vár majd rájuk a kieséses szakaszban. 
A gazdálkodási szakon tanuló orosz Dmitrii Lobanov, mivel hazája nem lehet ott a vb-n, így péntekig a belgának szorított, a kiesésük után Anglia sikeréért szorít majd. – Hosszú évek óta a Chelsea a kedvenc klubom, követem is a Premier League meccseit. Ha minden összejön, az angolok ezzel a keretükkel képesek lehetnek elhódítani a trófeát – véli Dmitrii, akitől arra is kíváncsiak voltunk, hogyan érzi magát Dunaújvárosban? – Eddig csak pozitív tapasztalataim vannak, néha úgy érzem magam, mintha otthon lennék, hiszen számos hasonlatos dolgot vélek felfedezni. Örömteli, hogy az itt élő emberek nyitottak és segítőkészek. 

Marokkói zászlóval kezében érkezik a csarnokba három vidám fiatalember. Hamza Mekki, Abdessamad Sbihi és Abdellah Bichlifen. Mindhárman mérnökinformatikusok, örömük érthető, hiszen hazájuk meglepetésre két győzelemmel csoportelsőként lépett tovább a tornán. Abdellah röviden jellemzi is, milyen hangulat uralkodik mostanság Marokkóban. – Jó csapatunk van, bíztunk benne, hogy erős ellenfelekkel szemben is képesek leszünk jól teljesíteni. Otthon fantasztikus a hangulat, az emberek már a belgák legyőzését is az utcán ünnepelték. Számunkra, marokkóiak számára a futball olyan, mint lélegzet. Bármire képes lehet a válogatottunk Katarban, a végső győzelem is lehetséges. 

Az optimizmust osztja Hamza és Abdessamad is, büszkén állnak modellt fotósuknak a nemzeti lobogóval. A beszélgetés közben fokozatosan befutnak a társak, és a gyors bemelegítést követően már kezdődik is a mérkőzés, az ellenfél ezúttal a dunaújvárosi futsal egyik utánpótláscsapata. Érződik a „profikon” a szervezettség, ám a DUE „nemzetközi válogatottját” sem kell félteni: ha kell, keményen odalépnek, és erejükből egy-két szép akcióra is futja. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen baráti körben tréningeznek minden csütörtökön.