Athén túl erős volt, de szerdán már az egriek várát kell bevenniük

A szombati meccset követően – 14–9 lett az Olym­piakosz Pireusz javára – már röviden értékeltünk Mihók Attila vezetőedzővel, most ezt kicsit bővebben tesszük. 

– A sorsolás után tudtuk, az Olympiakosz az egyik topklub a világon, irreális lett volna arról beszélni, hogy komoly továbbjutási esélyünk van. A görög egy teljesen más szerkezetű csapat, minden játékosukat posztra igazolják, és azoknak a cseréit is. Amikor az elemzést készítettük róluk és kerestük a rést a pajzson, arra jutottunk, a cserepad utolsó embere is görög, amerikai vagy kanadai válogatott. Magyarul ez egy másik kávéház, s elmondtam sokszor, az előző szezon speciális volt, mert nem voltak légiósok, amikor döntőt játszottunk velük. Más lenne, ha nálunk is a három legjobb spanyol, amerikai vagy holland szerepelne. Ám mi nem ezt az utat járjuk, egyrészt nem vagyunk olyan frekventált helyen, ahova szívesen jönnének, anyagilag pedig a látókörben sincs ilyen szintű vízilabdázó, akit le tudnánk igazolni. És ami fontos, nem is akarunk! Inkább büszkén vállaljuk akár az ötgólos vereséget a világ abszolút élcsapatával szemben saját nevelésű játékosainkkal, mintsem mondjuk egy döntetlent zsoldos hadsereggel – emelte ki Mihók Attila. 

A szakvezető hangsúlyozta, amikor az elején a görögök gyorsan elléptek négy góllal, nem volt biztos benne, lesz-e pillanat, amikor olyan büszkén állhat a parton, mint 7–6-nál, amikor egy találatra felzárkóztak. Azért arra nem, hogy menedzselhető játékkal kaptak még hét gólt. Azon túl, hogy a következő bajnokikon elégedett lenne ilyen hozzáállással, hittel és lelkesedéssel, a visszavágón okosabban kell játszani. A szív és a becsület rendben van. 

– Azok, akik kijönnek a meccsre, a saját utánpótlásunk, a szülők vagy a lelkes és hűséges szurkolók, ők megérdemlik tőlünk, hogy a világ legjobbjai ellen is legyen miért szorítaniuk. Ez a feladat, ami nem azt jelenti, ne győzelemre játszanánk, Athénban is így volt, persze nem rugaszkodunk el a talajtól. Mondtam a lányoknak, büszkén tudom vállalni ezt az eredményt is – tette hozzá. 

Közölte, ahhoz, hogy Európa nyolc legjobbja közé juthassanak, egy Pireuszhoz hasonló csapatot kellett legyőzniük, a spanyol Matarót. Ami óriási eredmény volt. – Nekünk a szezonban az is hatalmas bravúr, ilyen klubok között vagyunk, de ebből is szeretnénk kihozni a maximumot. Azért ez a Dunaújváros még mindig képes olyan bravúrokra, ami a játékosállományt tekintve nem feltétlenül indokolt. 

Ám ezt a rangot és megbecsülést meccsről meccsre meg kell hálálni, és a vérünket adni érte. Például már szerdán este, amikor újabb feladat vár ránk, tehát az erőkkel is jól kell sáfárkodni. 

Valóban, a lányoknak nem sok pihenő jutott, hiszen ma 20.30-tól az Eger vendégei lesznek a bajnokságban. A hevesiek a DFVE-től érkező dr. Sike József vezérletével a Magyar Kupa döntőjében legyőzték a dunaújvárosiakat, amire senki nem számított. Ezért minden bizonnyal fűteni fogja őket az ezért való visszavágás. Még ha a tét nem is ugyanaz. Bár a DFVE-nek minden pontot meg kell szereznie a folytatásban, ha oda akar érni a döntőt jelentő második helyre, amitől most három egység a hátránya az UVSE-vel szemben.