A bravúrjuk ellenére a realitások talaján állva kezdik a szezont

– A klubtörténeti siker – hiszen először állhattak dobogóra – után magasra tették a lécet. Akkor most már éremért szállnak harcba?

– Valóban, felemeltük, bár ez édes teher. Azonban a céljaink nem változtak, továbbra is egy stabil NB II.-es csapat szeretnénk lenni. A kilátásokat nem nagyon tudjuk megfogalmazni, az biztos, sokkal erősebb lesz a bajnokság, amelynek délnyugati csoportjában fogunk szerepelni. A többi között ide „esett” az NB I./B-ből a PEAC is. Az ezüstérmes dunaföldvári Holler és a Baja sem indul most, ami viszont meglepett, senkivel nem töltötték fel a helyüket, így csak tíz csapat lesz. Ennek ellenére szerintem sokkal kiegyensúlyozottabb csoportot fogunk látni.

– Mi lehet a legnagyobb erőssége az együttesének?

– Fontos pozitívumnak tartom, senki nem távozott, egyben maradt a csapat. Sőt, Vajai Balázs, Takács Ádám és Domak Dániel érkezése Földvárról mindenképpen erősítésnek számít. Remélem, a formánk is megmarad, de a legfontosabb, nehogy átessünk a ló túlsó oldalára az előző szezon eredménye után. Nem szabad, hogy az önbizalom nagyképűségbe forduljon. Próbálom a fiúknak folyamatosan mondani, a bronz­érem bravúr, a pandémia pedig máshogy érintette a csapatokat, ezért nem biztos, hogy reálisak voltak az erőviszonyok. Készülünk becsülettel, aztán meglátjuk, mire leszünk elegek.

Lehetőségekben, játékosállományban vannak nálunk sokkal magasabban rangsorolt klubok. Azonban, ha mindent kiadunk magunkból, bárki ellen lehet esélyünk. A legtöbb együttes most még sötétben tapogatózik, mi is várjuk már a rajtot, hogy okosabbak legyünk. A felkészülési meccseink alapján látszik, gólt fogunk tudni lőni, az ellenfelek legyőzése a védekezés és a kapusteljesítmény minőségétől függ majd. Az viszont szomorú: próbáltunk utánpótlásunkhoz játékosokat hozni, akiknek adott helyükön nincs lehetőségük szerepelni. Azt látom, ez is egyre nehezebb, mert szerteágazó érdekek vannak.

– Fontos, az edző is maradt.

– Addig, amíg így együtt vagyunk, van értelme és lehet csinálni a dolgot, szívesen teszem. Nincsenek olyan elvárások, amelyeket nem lehet összeegyeztetni a lehetőségeinkkel.

– Ez egy amatőr csapat, a fiúk pedig munka, iskola mellett a játék szeretetéért kézilabdáznak.

– Azt gondolom, az elmúlt hét-nyolc évben ezért tudtunk a felszínen maradni és az NB II.-ben, mert ilyen társaság jött össze. Akiknek nem az az elsődleges, éppen milyen feltételekkel tudnak elmenni máshova. Ez az erős mag mindig is adott volt a DAC-nál, remélem, nagyon sokáig meg is marad. A srácokat a sport mellett civil életükben is próbáljuk segíteni, hogy a kettőt össze tudják egyeztetni.

– A csapat ezek szerint egyben van, az anyagi feltételek is?

– A vezetőség nagyon sokat dolgozott ezért. Az nem segít, hogy a város létesítményei más fenntartóhoz kerültek, nem tudni, az új helyzet milyen pluszterheket ró ránk. Próbáljuk kiegyenesíteni a dolgokat, számítunk rá, az önkormányzattól megkapjuk most is azt a támogatást, mint tavaly.