vízilabda

2021.04.30. 14:00

Tudják, mire képesek, elég rég várnak erre a nagy lehetőségre

Az előző szezonban a negyeddöntőben találkozott egymással az Euroligában a Dunaújvárosi Egyetem-Maarsk Graphics és az orosz Dynamo Uralochka. Az első ­meccs itthon 11–11 lett, majd a pandémia miatt berekesztették a sorozatot. Ma 14.45 órától a budapesti final fourban az elődöntőben csap össze a két fél, a másik ágon az Újpest és a görög Pireus játszik. Garda Krisztina csapatkapitánnyal beszélgettünk.

Gallai Péter

20210303 Dunaújváros DUE Maarsk Graphics - Budapesti Honvéd Sport Egyesület SE OB I. felnőtt női vízilabda mérkőzés a Fabó Éva Sportuszodában A képen: GARDA KRISZTINA (8) Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő SzZsE Dunaújvárosi Hírlap DH

Fotó: Zsedrovits Enikő

– Pár napot már aludtak a szombati bajnoki döntős kudarcra, amivel az UVSE szerezte meg az aranyérmet. Tudja már, hogy mi és miért történt a 7–2-re elveszített találkozón?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy visszanéztük és nagyon kielemeztük. Azt gondolom, nem is ez a fontos. Sajnos megtörtént, nagyon rosszul játszottunk, olyan hit és tűz nélküli volt az egész. Nyilván mindenki nyerni akart a döntőben, amit napközben éreztem, az a meccsen nem köszönt vissza, éreztem, itt valami nem stimmel. És nem is az volt a gond, hogy az UVSE gyorsan három góllal vezetett, mert így volt a Magyar Kupában is, aztán mégis nyertünk. Nem fejtettük meg az okát, de az biztos, inkább mentális probléma volt, hiszen két kőkemény találkozón voltunk túl, a másodikat megnyertük. S ilyen még nem volt, amióta egymás ellen vívjuk a döntőket, hogy egyáltalán egyet behúzzunk a párharcban. Most, hogy itt volt a nagy lehetőség, tessék, már csak ezt az egyet kell nyerni, amiben biztos is voltam, lehet, megijedtünk ettől. Vagy nem is tudom mitől. Ha visszanézném, akkor lehet mást látnék, mint amit éreztem, vagy a kispadról, mert ugye nem játszottam sokat a kipontozódásom miatt. Ez történt, de nem volt idő siránkozni, meg kiheverni. Egy biztos, mindent megtettünk, hogy rendezzük a sorokat, mert nem szeretnénk hasonló cipőben járni a négyes döntőben.

Garda Krisztina elmondta, csak az elődöntő és az orosz Uralochka van főszerepben
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

– Ez volt az a meccs, amikor semmi nem sikerült? Mikor érezte azt, hogy ez nem fog összejönni?

– Az biztos, nem adtunk fel egészen a végéig, még a negyedik negyedben is voltak próbálkozások, de igazából a harmadik negyed felétől éreztem, hogy elment a hajó. Akkor volt több kulcspillanat, amit elrontottunk, emberelőnyös szituációk, meg kimaradt az ötméteres, így mínusz két gól helyett lett megint négy. Egyébként más, ha valaki úgy áll oda, hogy márpedig bármi történik, megoldom a helyzetet. Vagy úgy, nincs más megoldás, akkor valamit próbálok. Ez két mentális állapotot tükröz. Azt gondolom, becsülettel mentünk előre, de megint többet kellett játszania olyanoknak, akik nem szoktak. Ők elsősorban azért vannak a padon, ha a kezdőből valaki elfárad, akkor arra az időre megcsinálják a feladatukat, amit más öt, vagy huszonöt percen keresztül teljesíteni.

– Említette, nincs idő a sebeket nyalogatni. Pénteken kezdődik az Euroliga négyes döntője. Ahol, ha minden a vágyaink szerint alakul, DUE-Maarsk – UVSE döntő lesz, ismét.

– Valóban. Hétfőn le kellett zárni a bajnoki döntőt, hiszen jön az Uralochka, és ha még most is azon siránkoznánk, akkor kár az Euroligáért. A legjobb gyógyír erre pont egy minél jobb itteni szereplés lenne. Hiszen ez egy óriási lehetőség a klub és a mi életünkben, akár negyedikek, de az is benne van, hogy elsők leszünk, bármelyik együttes képes erre a résztvevők közül.

– Kislány volt, amikor legutóbb a dunaújvárosi klub ilyen magasságokban szerepelt, de az akkori BEK-elsőséget nem tudta megszerezni, ez az egy trófea hiányzik egyedül a klub gyűjteményéből.

– Akkor kezdtem vízilabdázni, azért nem semmi belegondolni. Egykor még ide vágyakoztunk, most pedig arról beszélünk, ha mindenki tudása legjavát hozza, akár meg is nyerhetjük. Előttünk egy olyan lehetőség, amire nyolc éve, amióta itt játszom, várok. Több éven keresztül nem is indultunk a nemzetközi sorozatokban. Aztán jött egy LEN Kupa harmadik hely, aztán megnyertük a LEN-t és az európai szuperkupát is. Ezeket az eredményeket meg lehet fejelni, koronázni, na, most meg lehet mutatni, a múlt hét szombat csak egy kisiklás volt. Azért arra sem szabad rágörcsölni, hogy azt várjuk el, márpedig megnyerjük az Euroligát. Amennyiben kijön az, amit tudunk valójában, akkor tényleg nyerünk. Ezt pedig a nemzetközi porondon már nem egyszer megmutattuk magasabban jegyzett csapatok ellen is. Nem szeretnék se harmadik, se második lenni, de itt négy nagyon jó együttesről beszélünk.

– Az Uralochka ellen az előző szezonban egy döntetlenig jutottunk itthon, azon a meccsen négy gólt lőtt. Akkor ötven-ötven százalék az esély?

– Ez közhely, amíg nem kezdődik el a meccs, akkor biztos ennyi. Ám most ezen felül is így gondolom, és ha nézem a másik ágat, akkor őket tartom talán a legkevésbé erősnek. Azt tudni kell, az oroszok nagyon gyorsak, mint a felhúzott „robotok, gépek” mennek végig. Ha az álló játékot nézem, fizikálisan erősebbek vagyunk, gyorsaságban ha nem is, de reakcióidőben lehet, jobbak. Ám ha okosan játszunk, és nem csinálunk buta hibákat, akkor mindenképpen szép szombat várhat ránk. A bajnoki döntő első két meccsén több gólt lőttem, persze most is szeretnék, de ha más lövi, engem az sem érdekel, csak nyerjünk. Nyilván, nekem van ilyen szerepem a csapatban, hogy eléggé számítanak rám, mint lövő, de mindenkire szükség lesz. Lehet csak annyira, hogy elvigyen három kiállítást, vagy blokkoljon négyet, de olyan is, hogy szerezzen két gólt. Ugyan előttünk lesz a másik elődöntő, azonkívül, hogy ismerjük az eredményt, nem szabad vele foglalkozni, ki lesz ott a döntőben. Elsőként nekünk kell továbbjutni.

– Azt tudja, hogy május elsején érhetnek a csúcsra, a munka ünnepén? Nagyon sokan nem tudják, milyen sokat dolgoznak nap mint nap a sikerekért.

– Nagyon bízom benne, ez az Euroliga úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Tényleg nagyon sokat edzünk, és pár új játékost kivéve, az együttes java része hosszú ideje várt erre a lehetőségre, Mihók Attiláról nem is beszélve. Azért az egy kerek egész lenne, ha tényleg május elsején szó szerint ünnepelhetnék a munkánk eredményét, mondjuk nem biztos sörrel és virslivel, inkább jó sok pezsgővel.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában