Az már a találkozó előtt eldőlt, hogy biztosan nem rendeztek magyar döntőt szombaton este a budapesti Tüskeuszodában, ugyanis a magyar bajnok UVSE 9-8-ra kikapott a Olympyakosz Pireusz gárdájától a másik elődöntőben.

A mérkőzés előtt biztossá vált, hogy a dunaújvárosiaknál nem játszik a korábban sérüléssel bajlódó Gurisatti Gréta.

DUE-Maarks Graphics – Dynamo Uralochka 12-12 (5-2, 3-6, 1-3, 3-1), büntetőkkel 15-14

Dunaújváros: Magyari – Szilágyi 6, Horváth 3, Mahieu 1, Ziegler, Brezovszki 2, Garda 3 - Mucsy, Szabó N., Pál, Szellák, Huszti,

Uralochka: Golovina, – Popova, Bersneva 1, Karimova 4, Zaplatina 1, Panfilova 3, Zelentsova 4, Lapteva 1.

Jól indult találkozó az újvárosiak számára, Mahieu centerből magabiztosan fejezte be az akciót 1-0), majd Brezovszki ejtését tolta ujjheggyel a felsőlécre Golovina. Az első orosz előny az újvárosi blokkerdőben, Magyari is bemutatott egy szép bravúrt. Az egyetemisták első fórjánál pedig Szilágyi lőtte ki precízen a jobb alsót (2-0). A második emberelőnyös lehetőséggel már éltek az oroszok, Zaplatina volt eredményes (2-1). Jól dolgoztak a mieink támadásban, meg is lett az eredménye, Horváth Brigitta is betalált (3-1). Magyari ismét leszedte Karimova középtávoli lövését, Garda pedig értékesítette a büntetőt, így 4-1-re meglépett a magyar bajnoki ezüstérmes. A negyed vége előtt 22 másodperccel az Uralochka meglőtte második előnyös gólját (4-2), de itt még nem volt vége, alig két másodperc volt vissza a negyedből, amikor Horváth pattintott lövéssel vette be Golovina kapuját (5-2).

Brezovszki vett példát Horváthról – góllal nyitottuk a második játékrészt is (6-2), Zelentsova révén az Uralochka is jelezte, még vannak tervei a meccsel (6-3), ám Garda ezt inkább figyelmeztetésnek vette: védhetetlen bombájával ismét négy gólosra hizlalta az újvárosi előnyt (7-3). Az oroszok újfent megkezdték a felzárkózást, ezúttal sajnos sikerrel. Előbb fórból, majd ötméteresből faragtak a hátrányból (7-5). Jött azonban Szilágyi, aki ismételten higgadtan fejezett egy fórt, erre szinte azonnal érkezett az Uralochka válasza (8-6). Zeleptsova negyedik találatával és Panfilova ötméteresével ki is egyenlítettek az oroszok (8-8).

A második félidőre tehát ismét teljesen nyílt lett az elődöntő. A harmadik negyedben közel négy percen át nem esett gól, amikor pedig megérkezett, annak nem örülhettünk túlságosan, Karimova lett háromszoros gólszerző. Szilágyi azonban egy egyéni akcióval egyenlített (9-9). Panfilova vállalkozott távolról, és lövése utat talált Magyari hálójába (9-10). Mahieut hárman tűntették centerben, ám a játékvezetők sípja néma maradt. A másik oldalon már jóval aktívabbak voltak a sporttársak és Karimova köszönte szépen az újabb lehetőséget 9-11-re alakította az állást.

Mihók Attilának tehát ki kellett valamit találnia a záró negyedre. Meg is tette. Mahieu harcolt ki egy kiállítást, Szilágyi pedig nem kegyelmezett (10-11), ahogy a következő adódó alkalommal sem, kapufás gólja az egyenlítést jelentette az újvárosiak számára (11-11). Sőt, több orosz támadás hatástalanítása után Horváth centerből csavart, és visszavette a vezetést a DUE. Nem sokáig, ugyanis Galimzianova szintén centerből egalizált (12-12). Az utolsó percben Szilágyi megpattanó lövésére még visszaért Golovina. Huszonöt másodperc volt hátra, az orosz időkérés után az Uralochka hálóőre is előre jött, próbálkozását magabiztosan hárította Magyari. A viszontválaszként Garda lőtt, lövését a gólvonalon blokkolták, így döntetlen maradt az állás, ami után következhettek az idegölő büntetők.

Panflinova nem hibázott, Horváth ötösét azonban védte Golovina, így tett Popova kísérletével Magyari is. Garda büntetőjével 1-1-volt az állás két kör után. Magyari Karimovát is megbabonázta, Brezovszki pedig magabiztosan értékesítette büntetőjét. Zelentsova belőtte, Szellák a kapufára a pattintott. Az utolsó körben Magyari kiszedte Bersneva löketét, Szilágyi pedig az Euroliga döntőbe lőtte a Dunaújvárost!

A dunaújvárosi klub legjobb Euroliga – akkori Bajnokcsapatok Európa Kupája – eredményét 2002-ben érte el, akkor ezüstéremmel zártak. Szombaton 20:15-kor ismét aranyért játszhatnak az újvárosi hölgyek!

Mihók Attila, a dunaújvárosiak szakvezetője így értékelt a duol.hu-nak a sikeres Euroliga-elődöntőt követően:

- Az első negyedben jól működött a játékunk, a második játékrészben azonban szélről könnyelműen eldobáltuk a labdákat, e hibákból pedig felzárkóztak az oroszok, akik később a vezetést is átvették. Ezért ki kellett kalkulálnunk egy olyan védekezésváltást, amelyet korábban nem terveztünk és ez végül hatásosnak bizonyult, bejött. Az utolsó negyed előtt azt kértem a csapattól, hogy kerüljünk közel a kapuhoz, bontsuk fel az Uralochka M-zónáját. Szilágyi két szép átlövése és Horváth Brigi centergólja is nagyon sokat jelentett, ekkor már elhittük, hogy megnyerhető ez a találkozó. Az ötmétereseknél számos apró tényező döntőt, köztük van a szerencse is. Én a lányoknak annyit mondtam, nyugalom, Magyari Alda biztosan megfog kettőt. Végül ebből három lett! Mi egy kis csapat vagyunk, számunkra óriási siker és lehetőség, hogy Euroliga-döntőt játszhatunk. Most meg kell élnünk ezt a pillanatot és erre alapozva fel kell építenünk egy olyan önbizalmat és hitet, amelynek segítségével nyugodtan készülhetünk a fináléra.

Szilágyi Dorottya hat góljával csapata egyik legjobbja volt a Dynamo Uralochka ellen: – Nagyon büszke vagyok a csapatra. Erősen kezdtünk és talán egy kicsit mi is megijedtünk ettől… Az utolsó negyedre aztán sikerült összekapnunk magunkat és megfordítani a meccset. A csapatból még senki nem játszott Euroliga-döntőt, szóval ez egy teljesen új helyzet lesz számunkra, ennek ellenére úgy gondolom, pont annyi esélyünk van, mint a mai találkozó előtt, 50-50 százalék. Mindent meg fogunk tenni a végső győzelemért.

Michael Nakoryakov, a Dynamo Uralochka edzője: Ez egyenlő mérkőzés volt két jó csapat között. A játéknak voltak hullámvölgyei, próbáltuk alkalmazni a gyors támadásainkat, és ez a középső két játékrészben működött is, de a magyarok híresek hatalmas lövőerejükről, és ezt demonstrálták is ezen a meccsen. Úgy gondolom, hogy néhány labdaszerzés megzavarta a játékunkat, míg riválisunk élt a legtöbb lehetőséggel. A büntetőpárbaj a szerencséről szól, ezúttal valamivel szerencsésebbek voltak az ellenfél játékosai.

A mérkőzés végén Magyari Alda és Vajda Attila értékelt: