Ne keressenek más munkát, mert ez nagy veszteség lenne

-Valóban többet vagyok itthon, a családdal, a gyerekekkel. Együtt éljük át a napjainkat, de azért a gyerekek viselkedése is egészen más mostanában, mint amilyen volt a járvány előtt. Nekik sem könnyű ez a helyzet, nyilván szeretnének azért többet kint lenni, sokat önfeledten játszani. De azért bicikliznek, feltalálják magukat. Viszont kötelezően óvatosnak kell lennünk. Természetesen nem sikerült most nekünk visszahozni a régi hangulatot a családba, a gyerekek közé.

Egyszerűen sodródom az árral. Időm bőven van, de minden egészen más lett a munkámban

Ráadásul én meg a torna edzéstervének megfogalmazása közben zavarok… Különben is, hogyan érzi magát ezekben a napokban?

– Hát nem vagyok jelenleg sem optimista, sem pesszimista. Egyszerűen sodródom az árral. Időm bőven van, de minden egészen más lett a munkámban. Próbálok fókuszálni a teendőkre.

Nincs olimpia, nincsenek bajnokságok, versenyek. Ez óriási csapás annak a mesternek, akinek tanítvány, Kovács Zsófia Európa-bajnoki összetett ezüstérmes volt nemrégen. Aki tornászainak sikeres szerepléséért dolgozott minden nap…

– Valóban nincs esemény a tornasportban. Viszont be kellett látni, nem volt más lehetőség. A lehető legjobb döntést, a törlést hozták meg a sportág vezetői. Nem lehetett semmiben sem reménykedni.

Abból indultam ki, hogy nem eshetnek vissza versenyzőink a nullára

Tudom, azért van munka: elvégzendő házi feladatokat készíteni a tornászoknak.

– Abból indultam ki, hogy nem eshetnek vissza versenyzőink a nullára. Csinálni kell valamit. Programok, tervek kellenek. Persze tudom, hogy ilyen szituációban nincs briliáns elképzelés, de van, amit a gyerek meg tud csinálni, ha egyáltalán akarja. Képes megoldani, végrehajtani egy feladatot, gyakorlatot otthon. Lehet azért mozogni, állóképességet fejleszteni, erősíteni, foglalkozni a gimnasztikával… Adtunk nekik tornaszereket, zsámolyt, padokat… Ezek kellenek az alapelemekhez. Tudnak különböző mozgásokat gyakorolni, de jelenleg talán a futóedzések a leghasznosabbak. A piciknek, a fiúknak is vannak meghatározott edzéstervük. Persze azt, hogy elvégezték-e a tervben leírt feladatot, nem tudjuk ellenőrizni. A kapcsolatot tartja minden edző a saját csoportjával. Megoldandó feladat pedig bőven van. Újra tervezünk mindent, ahogy azt teszik a kanadai, az amerikai, a német és valamennyi tornász a világon. Most senki sem képes a szokott módon edzeni. Mindenki otthon van, és minden szakember jelenleg a megélhetésére koncentrál. Minél előbb legyen már vége ennek a borzasztó állapotnak. A sportág szakemberei pedig ne hagyják el a tornát, ne keressenek más munkát, mert ez nagy veszteség lenne.

Hát ezt tudtam meg Trenka János tornaedzőtől. A „hogy vagy?” kérdésre ennyi volt a válasz. Beszédes percek voltak. De különben is talán a várva várt biciklizésben reménykedve már követelték a mobil másik végén édesapjukat a Trenka-csemeték. Ráadásul a félbehagyott edzéstervet is be kellett fejezni! Köszönöm, János.

A szövetség mindent megtesz

Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség elnöke szerint félő, hogy az edzéslehetőségek megszűnésével a gyerekek felhagynak a tornával, ezért a szövetség mindent megtesz azért, hogy erre ne kerüljön sor, és az elmúlt években ötszörösére bővült sportolói bázist ne veszítse el.

Az olimpia jövő évre halasztása sok kérdést vet fel, amelyre Magyar elmondása szerint még várni kell a válasszal. Közölte, nem tudni, a maradék kvótákat hogy lehet majd megszerezni, de akár az is felmerülhet, hogy a londoni olimpiai bajnok, Berki Krisztián új esélyt kap, és ha a sérült válla meggyógyul, a világkupákon mégis kivívhatja az ötkarikás részvételt. A nemzetközi szövetség közben arról tájékoztatta az MATSZ-t, hogy áttekinti az olimpiai kvalifikációs szabályzatot, és rövid időn belül dönt a fennmaradó kvóták megszerzésének lehetőségeiről. A Dunaferr SE versenyzője, Kovács Zsófia tavaly a világbajnokságon kvótát szerzett, mellette Schermann Bianka is elérte azt a ponthatárt, így tartalékként ott áll Zsófia mögött a sorban.