Sportemberi tartással kell átvészelni ezt az időszakot

2020.04.08. 21:09

Babettnek nagyon hiányzik a kézilabda

Kedves Babett! Maradj otthon! A megszólításomat szeretném, ha nem vennék tapintatlanságnak, udvariatlan megszólalásnak. De a tegező viszony egy kegyetlen állapotban, élethelyzetben megszületett, és mindenki által használt két figyelmeztető, kérő szócska.

Jankó Árpád

Vagyis nem udvarias kérés, hanem ordító vezényszó, amit nem lehet finomítani, szépíteni!

– Vajon ez az egyszerű mondat felkiáltó jellel a végén mit jelent Szalai Babettnek, a Dunaújvárosi Kohász női kézilabdacsapat kapitányának?

– Sóhajtozom egyet, mert ez az állapot már három hete jellemzi a mindennapjainkat. Ilyet még nem éltem át. Sport­ember vagyok tehát hozzászoktam, hogy komoly próbatételeken kell átesnem, és közben is végezni kell a dolgomat a csapat érdekéért. De nem tagadom, most keresem magam, keresem azokat a perceket, órákat, amelyek segítenek megélni a hétköznapjaimat. Van időm, tehát többet tanulom az angolt, beszélgetek az ismerőseimmel…, de nagyon hiányzik a kézilabda. Igaz, mindenki megkapta a házi feladatát, azt, amit tennie kell otthon: erősítse magát, teljesítse a futóprogramot, amíg van rá lehetőség, gyakorolja a mozgáselemeket… – kezdte a beszélgetést.

Szalai Babettnek az ikertestvére mellett a társak jelentkezésére is nagy szüksége van ebben a helyzetben
Fotó: Nagy Gergő

– Tehát túl kell élni ezt az állapotot, akár úgy, hogy a társakat, a közösséget is hívjuk segítségül…

– Borzasztóan kellemetlen ez a helyzet. Viszont segít az, ha elfoglalom magamat. Odafigyelek a családra. Tartom a kapcsolatot az ikertestvéremmel. Ő sokat tud segíteni nekem. De a társak jelentkezésére nekem is nagy szükségem van. Azaz erősítjük magunkat és egymást lelkileg is. Én is pozitív beállítottságúnak tartom magamat, ahogy a csapattársaimat is így ismerem. Sem én, sem a csajok nem esünk össze. De tudomásul kell vennünk, hogy most komoly szabályok léptek életbe, s ezeket tiszteletben kell tartani.

– Amit mond, az nagyon biztató és irigylésre méltó. Talán már az is előfordult, hogy eszébe jutott április 10-e, délután hat óra? Akkor lett volna a következő bajnokijuk?

– Hát igen, gondoltam rá, vagyis a hazai szekszárdi, Szombathely elleni mérkőzésre. De tudtam, hogy nem szabad olyanban reménykedni, ami biztosan nem fog teljesülni. Sajnos nem volt realitása. A feladat továbbra is adott: most ezt a komoly időszakot sportemberként át kell vészelnünk.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!