Másfél perc alatt lett oda a hazai győzelem

Két csalódott csapat mutatta be az elmúlt hetekben kialakított, sikerre tervezett új lehetőségeit ezen a találkozón, ahol az alsóházat vezető Dunaferr a sereghajtót fogadta, köztük hat pont különbséggel. A házigazdáknak a szorgos munka, a vendégeknek a megerősített csapatuk egybe kovácsolása jutott. Könyörtelen tükör, végül ezt tartotta az élet a csapatunk elé a péntek esti mérkőzésen. Ismét láthattuk, hogy az újvárosiak szerethető, szimpatikus társaság. Elegendő játéktudással rendelkeznek ahhoz, hogy a legjobbakat is zavarba hozzák. Ezzel együtt a kívülálló számára megfejthetetlen okok miatt, a tisztességgel kiharcolt előnyt rendre kicsavarják a kezükből. Ez történt ezúttal is, hiszen másfél perccel a találkozó vége előtt még két góllal vezetett a Dunaferr.

Az első figyelmeztető jelzést rögtön a kezdés után kapták a hazaiak, hiszen a Kecskemét alapszakaszbeli játékstílusát lecserélve, a szerb légiósok érdemeként nyílt, gólra törő játékkal mutatkozott be. Ahogy illik, a hazai csapat rohamai vezették be a mérkőzést. Az első izgalmakat Horváth, majd Faragó okozta, de a lövéseik célt tévesztettek. Az ovációt egy szépen vasalt Klacsák, Pál, Fridrich akció nyomán az utóbbi elegáns vezető gólja hozta a harmadik percben.

Várható módon a Kecskemét csapata Gavrilovic vezérletével azonnal egyenlíteni akart. Bár az újvárosiak Sáhó, Németh, Horváth, Klacsák és Pál révén még mindig domináltak, a csúf­ság azonban mégis megesett velük, Gavrilovic egyenlített, és még csak a 12. percben jártunk. Fehér Zsolt időt kért, de a fiai megoldásai, az utolsó passzoknál rendre elakadtak. A kaput egyedül Pál Patrik találta el a 19. percben. A vendégrohamok Simic Bozidar, Vlady­s­lav Scherban, Rutai Balázs és a gólszerző révén viszont tovább folytatódtak.

A második félidőre az utolsó pillanatban érkezett ki a Dunaferr legénysége, nyilván volt mit megbeszélniük a balul sikerült első játékrész miatt. A forgatókönyv az első félideihez hasonló volt. Mindenesetre Németh Péter újabb góljával, álomszerűen kezdték ezt a játékrészt is. Erre a vendégek a már említettek főszereplésével nagy tempójú támadásaikkal válaszoltak.

A kedvüket Fridrich következő, szintén mintaszerű találata sem szegte. Bár az újvárosiak néhány sokat ígérő kontrával is színesítették a játék képét, de igazi ziccert csak Sáhó neve mellé jegyezhettünk. 3–1 után a vendégek mestere időt kért és az utolsó pillanatig űzte csapatát, akik 39. percben gólt lőttek, majd négy másodperccel a vége előtt kiegyenlítettek! Az, hogy a futsal mezőnyjátékosok az utolsó tíz percben csere nélkül száguldjanak, meglehetősen ritka dolognak látszik. Ezen az estén mégis ezt láttuk.

Mivel a furcsa bajnoki rendszer miatt a következő fordulót játék nélkül töltik, s a legközelebbi, Veszprém elleni idegenbeli csata csak három hét múlva lesz, akár meg is találhatják a gyógyszert a betegségükre.

Túl korán hitték el, megvan a siker

– Azt kaptuk, amire számítottunk, tudtuk, nagyon megerősödött a Kecskemét a három kiváló szerb játékossal. Az első félidőben el kellett volna döntenünk a találkozót, amire a lehetőségeink meg is voltak! Utána megadtuk a lehetőséget az ellenfélnek, hogy mentálisan mérkőzésbe kerüljön. A második félidőben kijjebb toltuk a védekezésünket, agresszívebben játszottunk, aminek meglett az eredménye, hiszen három egyre is vezettünk. A mérkőzés vége előtt viszont elhittük, már megvan a három pont, de ezt csak mi gondoltuk így, a Kecskemét nem – értékelt a dunaújvárosiak vezetőedzője, Fehér Zsolt.