A legnagyobb esélyesek a feljutásra: Kazahsztán, illetve Szlovénia

A torna egyik legnagyobb esélyese épp a magyar válogatott első ellenfele, Kazah­sztán. A kazahok az utóbbi években lifteztek az első és a másodosztály között, tavaly azonban nem sikerült visszajutniuk az elitbe. Válogatottjuk az orosz bázisú nemzetközi bajnokságban, a KHL-ben szereplő Barys Astanára, és a kazah első osztályú Nomad Astanára épül. Három előkészületi meccset játszottak: az olaszoktól kikaptak 4–2-re, majd ugyanennyire megverték őket. Utolsó találkozójukon a Top divíziós osztrákok ellen 5–0-ra győztek. Méghozzá igen jó teljesítménnyel, pedig a kazahoknak van gondjuk bőven. Több kanadai, az NHL-t is megjárt honosított hokisuk különböző okok miatt lemondta a világbajnoki részvételt. Kazah kulcsemberek is hiányoznak majd. Példuál nem hívtak be azok közül senkit, akik nem a kazah KHL-es együttesben, hanem valamelyik orosz klubban légióskodnak. A tavalyi vb-n Ausztria és Dél-Korea mögött a harmadikok lettek, minket 3–1-re győztek le.

A második ellenfelünk hétfőn (19.30) Olaszország lesz. Az olaszokkal sokat játszottunk az utóbbi években, váltakozó sikerrel. Ők egy évvel ezelőtt a Top Divízióban szerepeltek, onnan estek ki. 2015-ben játszottunk ellenük utoljára vb-mérkőzést, Krakkóban, amikor feljutottunk az első osztályba, 4–1-re győztük le őket. Az olaszoknak több olasz származású, észak-amerikai, úgymond visszahonosított jégkorongozójuk van. Többen játszanak európai ligákban (Svájc, Németország) és az EBEL-döntőben érdekelt Bolzano hokisai közül is jó néhányan itt lesznek Budapesten. Két edzőmérkőzést játszottak, a már említett Kazahsztán ellenieket.

Április 25-én szerdán (19.30) Szlovénia ellen bizonyíthatnak a legjobbjaink. A déli szomszédainkat is nagyon jól ismerjük, például most is játszottnuk egy felkészülési meccset ellenük, és Bledben hosszabbításban 3–2-re megvertük őket. Ezen a találkozón mindkét csapat nagyon tartalékos volt. A szlovénok a februári dél-koreai olimpia legnagyobb meglepetését okozták azzal, hogy csoportjukban egyaránt 3–2-re verték az Egyesült Államokat és Szlovákiát is. Szinte minden válogatott játékosuk külföldi elit bajnokságban szerepel (Kopitár az NHL-ben, Musrak és Ticer a KHL-ben, de ott vannak a hokisaik a svéd, a cseh, a német, a dán és a francia első osztályban is. Ezekben az országokban még tart a bajnokság, mivel a Top divíziós vb csak május 4-én kezdődik Dániában, ezért nem tudni, kik tudnak vasárnapig csatakozni a szlovén kerethez. De bármilyen csapattal is érkeznek Budapestre, akkor is ők az egyik nagy esélyesei a feljutásnak. Egy évvel ezelőtt Olaszországgal pottyantak ki az elit osztályból. Mi világbajnokságon legutóbb 2014-ben a koreai divízió I/A-s vb-n találkoztunk, akkor 2–0-ra kikaptunk. A szlovénok azt a vb-t meg is nyerték. Egyébként ők is amolyan liftezők, vagy feljutnak a Top Divízióba, vagy kiesnek onnan.

10 év után miért ne lehetne most egy budapesti csoda?

Április 26-án csütörtökön (19 óra) következnek a lengyelek. Ők is jó ismerőseink, minden évben találkozunk velük valamilyen eseményen. Legutóbb februárban Katowicében EICH-tornán, és 3–2-re nyertünk. Előtte a novemberi budapesti EIHC-tornán viszont ők győztek 4–1-re. A tavalyi kijevi divízió I/A-s vb-n 2–0-ra kikaptunk tőlük, ők negyedikek, mi ötödikek lettünk. Náluk is van gond elég, mint ahogy a kazahoknál. A lengyel szövetség komoly anyagi gondokkal küzd, több játékosuknak tartoznak, akik ezért lemondták a válogatottságot. De ugye sohasem lehet tudni, mikor békülnek ki a felek. Sokat mondhat, hogy a lengyelek a bő keretbe nevezték a „problémás” hokisokat is. A lengyel csapatban néhány légióst találhatunk, de nem Európa meghatározó klubjaiban szerepelnek. Egy tengerentúlon szereplő játékosuk van, a legjobb kanadai junior ligában, az OHL-ben vitézkedő Alan Łyszczarczyk, de csapata még érdekelt a rájátszásban, így bizonytalan a vb-részvétele.

Április 28-án szombaton (19.30) az újonc, az egy évvel ezelőtt még a divízió I/B-ben szereplő Nagy-Britannia ellen fejezzük be a világbajnoki szereplésünket. A britekkel tétmeccset nagyon régen játszottunk, mert ők évek óta a harmadosztályban szerepeltek. Épp a 2013-as budapesti divízió I/A-s vb-n búcsúztak el ettől az osztálytól, akkor 4–2-re bizonyultunk jobbnak náluk. Tavaly hazai környezetben, Belfastban veretlenül nyerték meg a csoportjukat. Rakkolós, erőszakos hokit játszanak, nagyon sok náluk a british-canadien, vagyis Kanadában született brit.

A felsorolásból az rögtön kiderül, nem lesz könnyű dolga a magyar válogatottnak. De pontosan csütörtökön volt tíz éve, amikor megszületett a szapporói csoda, amikor először jutott fel nemzeti csapatunk a világbajnokság első osztályába. Miért ne lehetne most egy budapesti csoda?