2025.04.20. 07:30
Ez az év legnagyobb ünnepe
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe", idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megjelent tanítványainak.
A húsvétvasárnap szertartása Dunaújvárosban
A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvétvasárnap Krisztus feltámadása főünnepi szentmisével, azt követően pedig úgynevezett „oktávás” (azaz nyolc napig tartó) ünnepélyes időszak kezdődik (a húsvétvasárnapi szentmise április 20-án délelőtt 9 órakor kezdődik).
