Nagyvenyimi mese a magyar népmese napjára

Nagyvenyimi mese: Öreg apóka fűrészelt, nagyon erőlködött a kert végében. Hullott a forgács, de annál még inkább az izzadság az öreg homlokról. Húzta, húzta a fűrészt, de csak nem akart az ág engedelmeskedni.

Egyszer csak arra ment három, deli, mezőfalvi önkéntes tűzoltó. Látták az öreget, ahogy görnyed a faágnál. Nem is tudni, a fa vagy az öreg volt már belefáradva. Jól megnézték az öreget, aztán továbbmentek a városba. Dolgukat végezve újra az idős ember portája felé kanyarodtak. És láss csodát a kocsi fékje is azt akarta, álljatok meg fiúk! 

Kipattantak a jótevők a kocsiból. Fűrészt ragadtak és gyorsan összevágták az öregnek a fát. Hogy teljes legyen az apóka öröme, még be is hordták a helyére, így igazán segítség a segítség. Aztán mint akik jól végezték dolgukat, mert az is volt, bepattantak a kocsiba és meg sem várva az öreg hálálkodását tovább álltak. 

A mese nem mese! A minap történt. Nagyvenyimi embertől hallottam. A mesék általában úgy végződnek: 

Pedig ez most az volt! Holnap legyenek a ti vendégeitek!