Minden holdtöltekor furcsa és rémisztő dolgok történnek

Bő két hét van már csak hátra a nyárból, ám a szabadságolások fő időszaka az augusztus, most ráadásul itt a hosszú, augusztus huszadikai hétvégé. A pihenés napjai alatt sokan előveszik azokat a könyveket, amelyeket gyűjtögette, az elmúlt hónapok alatt, hogy: "Ezt majd kiolvasom, amikor lesz rá időm!" A bakancslistás könyveik mellé javasoljuk, hogy válasszanak olyan köteteket is, amelyeket a dunaújvárosi József Attila Könyvtár munkatársai ajánlanak. Ezúttal Fábián Krisztina ajánlja Marissa Meyer: Aranyfonó című regényét.

Körmendi Erzsébet

Fotó: Shutterstock

„Ahogy a reggeli napfény megcsillant a hótakarón, egy ifjú molnár jött ki megnézni a folyót. Korán kelt, mert aggódott, hogy a vízimalom kereke be fog fagyni a téli hidegben. Ekkor pillantotta meg a szörnyet, ami elbújt a kerék vetette árnyékban. Ha az istenek halandók lennének, talán haldoklott volna. Mindenesetre teljesen legyengült. Aranyhegyű nyílvessző állt ki a véres tollak közül.

A molnár óvatosan és félve, ugyanakkor bátran közelebb merészkedett a fenevadhoz, és rengeteg nehézség árán sikerült kettétörnie, majd kirántania a nyilat. Alighogy ezt megtette, a fenevad a történetek istenévé változott. Nagyon hálás volt a molnárnak a segítségért, és felajánlotta, hogy teljesíti egy kívánságát.”

A molnár él a lehetőséggel és egy erős és egészséges gyermeket kér magának és fiatal feleségének. A történetek istene betartja ígéretét és egészséges kislánnyal ajándékozza meg őket. Csakhogy a gyermek, Serilda különös szempárral születik. Fekete íriszét aranykerék díszíti, ami a városiakat megrémíti, főleg miután édesanyja egyik napról a másikra eltűnik. A helyzet még rosszabbá válik onnantól, hogy elkezd beszélni. Olyan hihetetlen történeteket mesél csodás, meg rémséges lényekről és a Lidérckirályról, amit mindenki hazugságnak tart. A legtöbben úgy gondolják, hogy megátkozták Serildát. Kiközösítik a kislányt és nem hisznek neki, miközben minden holdtöltekor furcsa és rémisztő dolgok történnek. Gyermekek és felnőttek tűnnek el. Vannak, akik előkerülnek, de nem tudják mi történt velük, olyanok is, akiknek csak a holttestét találják meg és vannak, akiket sosem találnak meg szeretteik.

Serilda már tizennyolc éves, amikor az egyik teliholdas éjszakán rémült hangokat hall kintről. Kimegy és két erdei lényt, mohatündéreket talál a házuk előtt, akik menedéket keresnek üldözőik elől. Serilda elbújtatja őket a pincében, de ő maga már nem jut vissza a házba. A gonosz Lidérckirály áll előtte és magával hívja. Serilda nem akar menni és feladataira hivatkozva visszautasítja. Amikor a Lidérckirály megkérdezi, hogy mégis mi dolga van éjszaka, Serilda azt hazudja, hogy szalmát gyűjt, amiből aranyat fog fonni. Ez felkelti a Lidérckirály figyelmét és a következő teleholdkor a várába hívatja.