Színészek, színésznők olyan helyzetben, ahogy csak kevesen láthatják

Trokán Nóra Mielőtt című kiállítási anyagából egy kötet is napvilágot látott azonos címen, amelynek borítóján ifj. Vidnyánszky Attila látható a Diktátor című előadásban a figura bőrébe bújva. Hogy mi adja meg a folytonosságot? A Mielőtt első nyilvános tárlatának megnyitására nem mást kértek fel, mint Keleti Évát.

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatot rögzíti. Mikortól színész a színész és miként történik a metamorfózis? Ezt a ritka pillanatot kapják el Trokán Nóra képei. A Mielőtt című kiállítás, valamint azonos címen megjelent fotóalbum a néző számára izgalmas kalandokat jelentő sétahajózás a színész lelkének hullámhosszán.

A színésznő első fotóalbuma 2021 novemberében jelent meg. A június 4-én, vasárnap 17 órakor a Bartók aulájában nyíló kiállításon színészportrékat láthatunk, amelyeken nyomon követhető, hogyan lényegülnek át előadás előtt a művészek. Trokán Nóra a fotózáshoz való kötődéséről így nyilatkozott: „Ha jobban visszagondolok, mindig is ott volt a vágy. Egész kicsi korom óta. A vágy, hogy megállítsam a pillanatot. Emlékszem a gondolatra: vajon lesz-e valaha olyan, hogy az ember a szemével, egy pislogással felvételt készít egy beépített kis kamera segítségével? Akkor ez szürreális álomnak tűnt, ma már talán nem is olyan elképzelhetetlen. Annak idején maradt az álmodozás és a szememmel készített több ezer kép elmentése az emlékezetembe. Amerre jártam az utcán, és jött egy arra érdemes pillanat, csak hopp, egy pislogás, és a kép már ott volt készen a fejemben.”

„Gyermekkorom óta bennem volt a képalkotás vágya, de már gimnazista voltam, amikor az egyik barátnőm hatására megvettem az első gépemet, egy félprofi analóg Nikon gépet. Végigfotóztam vele az osztálykirándulásokat, a családi ünnepeket, fotóztam a barátnőimet, de ez még csak a saját magam szórakoztatására történt. Szépen lassan tanulgattam meg a beállításokat, de a mai napig nagyon sok olyan dolog van, például ilyen a világítás, ahol érzem, hogy lenne még mit tanulnom, különösen az elméleti részéről. A fordulópont 2010-ben volt, amikor megvettem azt a gépet, amivel a mai napig dolgozom, ez egy Nikon D300S. Nagyon-nagyon jó gép, bár nem a legújabb modell – sokszor érzem, hogy technikai szempontból egy kicsit már le van maradva –, de amíg működik, biztos, hogy használni fogom. (…) Meglátok valamit, bekapcsol a motor, elő a telefon és nyomom a gombot. Érzem, hogy ez egy olyan pillanat. Sajnos, néha csak a végét sikerül elkapni, mert olyan gyorsan történik minden” – mesélte a színésznő a FotóVideó szaklapban. „Végig azt éreztem, hogy ennek az albumnak el kell készülnie, egyfajta áldás van rajta. Semmit sem kellett erőltetni, mindenki elfogadta a fényképet, minden színház tárt karokkal várt. Biztos vagyok benne, hogy sokat hozzátett, hogy én is színész vagyok, hiszen a kollégájuk vagyok, egy vagyok közülük. Nagyon sokszor barátnőim, közeli barátaim, akik szerepelnek a képeken, akikhez be tudok menni az öltözőbe, nem jelent problémát, hogy ott vagyok, így születhettek egészen intim fotók is. Nagyon büszke vagyok, hogy ezt elkészíthettem, van, aki 30 évet vár egy ilyen lehetőségre.”

Zsótér Sándor a következőképpen fogalmazta meg benyomásait az albumról: „Olyan albumban lapozom, ahol a lövés előtti csendet látom az arcokon. Hogy nevet vagy bambul, mindegy. Ki hogy reagál a vesztőhelyre. Nem tudni, kivel közlik a kegyelmet. Trokán mint színésznő elmesélte. A szakmájából tudja. Most megmutatja.” Básti Juli szűkszavúbb volt: „Mindenkinek ajánlom ezt az albumot, Nóri csöppet sem szokványos pillanatokat örökített meg nagyszerűen.” Trokán Nóra 2009-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, osztályvezető tanára Marton László és Hegedűs D. Géza volt.