Telt házas előadást tartottak Adonyban a művelődési házban

A városka közművelődési intézménye a víz világnapja alkalmából komoly programsorozatot hirdetett. Ennek részeként a művelődési ház Lívia Termében 2023. március 24-én, pénteken délután Tóth János Attila nem mindennapi előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A nagy számban megjelent közönség megismerkedhetett a víz alatti régészeti kutatások jelentőségével, múltjával és jelenével, de bepillantást nyerhettek ennek az izgalmas és rendkívül sokrétű tudományos munkának a gyakorlati elemeibe is. 

A kutató előadásának bevezetőjében a víz alatti régészet jelentőségéről beszélt. Mint elmondta, földünk kétharmadát víz borítja, és a XIX. századot megelőzően az emberiség évezredeken át a vízi útvonalakat használta nagy terhek szállítására, ahol természetszerűleg gyakran következtek be balesetek, illetve harci cselekmények miatt is sok hajó és igen nagy mennyiségű rakomány süllyedt hosszú időre a víz alá. 

Mivel a régészek az emberi életnek, illetve tevékenységnek a maradványait vizsgálják, munkájuk ezáltal sok szempontból a helyszínelőkéhez hasonlít. Azonban az elsüllyedt értékek felszínre hozatalával már az asszír kultúra idején is próbálkoztak, majd számtalan technikai újítást próbáltak ki, de a víz alatti régészet valójában a XX. század első éveiben kapott lendületet, majd Jacques-Yves Cousteau fejlesztéseinek köszönhetően vált széles körben is elérhetővé. 

Az adonyi előadáson a régész az országhatáron belüli munkájáról és különböző, érdekes felfedezésekről is beszélt. Bár a hazai viszonyoknak megfelelően a búvárok elsősorban folyóvizekben merülnek, ahol rendkívül nehéz természeti körülmények között kell dolgozniuk, az alig 30-40 centiméteres a látótávolság és az erős sodrás komoly kihívások elé állítja az elszánt „kincskeresőket”. Azonban a nehézségek ellenére tevékenységük során számos értékes leletre bukkantak, számos hajó, kikötő és más lelőhely maradványait találták meg és dokumentálták az évek során. Ez annak is köszönhető, hogy ma már felhasználhatják a modern technika számos eszközét, amely alapvetően megkönnyíti a munkájukat. 

A közelmúltban búvárrégészeink a térségben is megannyi értékes leletre bukkantak. Így például Soltnál egy csaknem 20 méter hosszú, török kori hajóroncsot találtak, amely a folyómeder rehabilitációjakor került elő. A dunaföldvári Zöld-szigetnél ennél is régebbi hajóroncs vált láthatóvá egy erőteljes aszálykor: egy Károly Róbert korabeli hajómalom, amely egész Európa egyik legrégebbi ilyen jellegű szerkezete. Ráckevénél pedig egy XVII. század eleji komplett dereglye elemeit sikerült az utolsó percben megmenteni a rongálóktól a búvárrégészek segítségével. 

A közönségnek az előadás további részében dr. Tóth J. Attila számos kiváló felfedezésről, érdekes leletről beszélt, beavatva ezzel az érdeklődőket a valóban a víz alatt rejtőző kincsek titkaiba.