Álmodott egy világot

Alapi István: Álmodtam egy világot magamnak…?! 

„Valójában ez egy letehetetlen kötet. Tényleg. Megérte rá évtizedeket várni, hogy végre egy ízig-vérig Rock & Roll könyv szülessen. Olyan, amilyet csak egy rocksztár írhat. Alapi István ugyanis nem kertel. Kendőzetlen és kíméletlen őszinteséggel mesél. Időnként talán kéretlenül is nyíltan mondja bele a szemünkbe azt, amit más nem merne. 

Nem akar szépírót játszani, nem is akar annak látszani, hanem mesél. Hatvanhoz érve megteheti. A kerek születésnap, a megélt évtizedek feljogosítják erre. Ez a kiadvány pontosan olyan lett, amilyennek minden, a témában született műnek lennie kellett volna már eddig is. Vagyis a túlzott udvariaskodástól mentes, a rázósabb témákat sem kikerülő életrajznak, ami semmiképpen nem egy emlékirat, sokkal inkább az „Alapi-sztori”. Azokkal a képkockákkal, ahogyan ő megélte a legendás korszakokat, a sztárrá válás lépcsőfokait. Alapi Istvánnak eszébe sem jutott, hogy óvatos legyen. Olyan tűz égett benne, ami kevesekben. Egy megfoghatatlan, belső erő hajtotta, egy szívós, folyamatosan bizonyítani akaró vágy, ami végül a legnagyobbak közé emelte. Pedig az Óperenciás tengeren is túli Salgótarjánból jött, ajánlólevél nélkül, és lett egy műfaj ikonikus alakja. A legnagyobb magyar gitárosok egyike. E könyv születésének pillanatában épp 35 éve tagja Magyarország legjobb rock­zenekarának, az ­EDDA Műveknek. 

Számomra egyébként Alapi a rocksztárok rocksztárja. Nézzenek csak rá. Eleve ott az a fazon, a senki máséval össze nem hasonlítható megjelenése. A hangszeres tudásához pedig elég annyi, hogy Pataky Attila nem véletlenül nevezi őt a gitározás Paganinijének. 

Azt eddig is tudtuk, hogy Alapi a szívünkre hatva, kristálytiszta őszinteséggel játszik a gitárján. Hittel és szívdobogtatóan nagy tehetséggel. Magánemberként azonban most először enged betekintést ennyire intim közelségben az életébe. 

Szívből ajánlom emlékmozaikjait az olvasónak, amelyet kötelezővé tennék minden zenerajongónak, hiszen hiteles kordokumentum született. A Főhős segítségével ugyanis megérthetjük az elmúlt ötven-hatvan évet a nagy reményektől a világforgató álmokon keresztül a tömény valóságig. És az a bizonyos „Kör” még korántsem zárul be...” – írja ajánlójában S. Miller András. 

(Forrás: Líra) DH