Megelevenedett a történelem a római kori hajón a hétvégén

Adony/Kulcs/Dunaújváros A Living Danube Limes Interreg projekt részeként szakemberek összefogásával egy teljes életnagyságú ókori római dunai őrhajó reprodukciója épült meg. A gálya végighalad a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Térségünkben is több helyen kikötött az elmúlt hétvégén. 

Az egykori Danuvia Alacris feladata a limes – azaz a Római Birodalom határának – őrzése volt. Élethű másának pedig az a célja, hogy felhívja a figyelmet a római limes útvonalának emlékeire, egyúttal összekösse az érintett múzeumokat, emlékhelyeket. 
A gálya 25 fős legénysége augusztus 10. és szeptember 1. között evez a Duna magyar szakaszán. Térségünkben elsőként Adonyban kötöttek ki augusztus 18-án. Majd 19-én kulcsi kajakosok díszkíséretével indultak tovább, és dél körül megálltak a kulcsi hajóállomáson is. Itt többen – köztük Jobb Gyula polgármester is – korhű ruhában fogadták az érkezőket. 

Majd ebéd után ismét vízre szálltak, és augusztus 19-én délután Dunaújvárosban, a Szalki-szigetnél kötött ki a Danuvia Alacris. Jellemzően mindenhol nagy érdeklődés övezte az ókori emléket. Sokan, gyerekek és felnőttek egyaránt kíváncsiak voltak az ily módon megelevenedett történelem iránt. 
A megállóhelyeken lehetőség volt a IV. századi őrhajó megtekintésére. Térségünkben a Magyar Nemzeti Múzeum kulturális menedzsere, Dankovics Rita tematikus vezetést tartott Római kalandozások a Duna mentén címmel. Szó volt az Élő Dunai Limes projektről, a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig tartó hajóútról, magáról a Danuvia Alacris hajóról, a római kori határvédelemről és az adott helyszín ókori mindennapjairól. Az érdeklődőknek lehetőségük volt a legénységtől, sőt magától a kapitánytól is kérdezni. Aki kedvet érzett hozzá, felmehetett a hajóra is, és saját tapasztalatok szerzése mellett meghallgathatta az ismeretterjesztő előadást. 
Szó esett például arról is, hogy egy 2006-os ásatáson hat darab IV. századi gálya is előkerült, ezek rekonstrukciói alapján készült az őrhajó, amely 18 méter hosszú és hat tonna súlyú tömör tölgy, és 4 métert is meghaladó evezőkkel halad. Nem nagy sebességre, hanem kifejezetten határvédelemre, cirkálásra tervezték. 
Az út során a legénység menetiránnyal háttal ül, kivéve a kapitányt. A projekt során egyébként nemzetközi legénység evez kéthetes váltásban. 
Az orrdísz egyedülálló módon egy gólyamadár. Ennek az ihletője egy olyan római kori mozaik, amely egy hattyúorrú hajót ábrázol. Bár gyönyörűek az említett madarak, de azért ritka volt, hogy ne valamilyen fenyegető állat, például oroszlán, leopárd, farkas vagy bika legyen a címerállat. Tehát a gólya ilyen szempontból unikum. 

A festést növényi alapú festékanyagokkal készítették el, és viaszos keverékkel, legalul pedig kátrányozással tették vízhatlanná. 
A Living Danube Limes Interreg elnevezésű nemzetközi konzorcium több területen is dolgozott, és számos nagy jelentőségű eredményt tudhat magáénak a hajón kívül is. Szakemberei végiglátogatták, és helyszíni kutatás alapján fejlesztési tervek készültek az őrvonal mentén. Százhalombattán a Matrica tábor föld alatti romjait talajszkenneléssel vizsgálták meg. Ez alapján rombolásmentesen rekonstrukció készülhetett. Megszületett egy applikáció is, amelyre minden állomáshely felkerült, és megkeresték a Duna menti múzeumokat, kezdeményezték klaszter létrehozását. 
Így természetesen Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója is csatlakozott a hajó fogadásához, elsőként Kulcson, a polgármester meghívására. Sőt a Danuvia Alacris legénysége is megnézte a múzeumban a római kori kiállítási anyagot. 
Dunaföldvárra a tervek szerint az őrhajó augusztus 21-én délután érkezett. Ott a Poszeidón Egyesület bázisán várták az érdeklődőket, majd augusztus 22-én hagyta el térségünket.