A Kárpát-medence legjobbjai lettek hungarikumismeretből

Dunaföldvár/Lakitelek A versenyt Lakiteleki Népfőiskola hirdette meg a Magyar Országgyűlés, a Hungarikum Bizottság és a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával. Célja a hungarikummozgalom népszerűsítése, valamint nemzeti értékeink megismertetése. 
A játékos vetélkedőre a Kárpát-medencei általános iskolák 7. és 8. osztályában tanuló diákjai, valamint a középfokú oktatási intézmények 9. és 10. osztályosai és felkészítő tanáraik jelentkezhettek. Az elődöntőben a csapatok az egész Kárpát-medencét képviselték, hiszen az anyaországból, a Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is érkeztek. A háborús helyzet miatt a Kárpátaljáról bejutottak nem tudtak részt venni a versenyen. A helyszínt a Lakiteleki Népfőiskola Hungarikum Ligete adta. 

Fafkáné Simon Ildikótól, a felkészítő tanártól ezt is hallottuk: 
– A történelemtantárgy hozott össze bennünket a lányokkal, hiszen azt a tantárgyat tanítom nekik. Lelkes és jól felkészült csapatot állítottunk össze. Az első fordulóban egy, a hungarikumokról szóló tesztet kellett beküldenünk, ami sikeresnek bizonyult. A másodikra két prezentációt (PPT-t) kellett elkészítenünk. A szabad választásunk nyomán elsőként Széchenyi István szellemi hagyatékát dolgoztuk föl. Ezt egy jól hozzáférhető témának éreztük, ami több sikerrel kecsegtetett, mint mondjuk a Herendi porceláné, mivel az onnét jelentkezők a saját gyűjtésükkel sikeresebbek lehettek másoknál. 
– Másodikként a dunaföldvári lakodalmas szokások bemutatására vállalkoztunk. Szerettük volna ezt az értékes helyi hagyományunkat megismertetni a zsűrivel, majd a szélesebb nyilvánossággal is. A csapatok bemutatták az otthon elkészített prezentációikat, amit a zsűri egy képes és egy tesztfeladatsorral egészített ki az első napon. Mi a lakodalmasunkat mutattuk be, ami nemzeti érték. Ezt a gyönyörű ruhák, a lányok szép éneke és a táncaik miatt impozánsnak, a hozzá kínált, hazulról magunkkal vitt paprikás kalácsot pedig remek kiegészítőnek találták, ezért sikeresek lettünk ezekkel. Hatodikként érkeztünk az elődöntőbe, és elsőként jutottunk a fináléba. 

– A döntőben egy újabb teszt várt ránk, aztán egy hungarikummozi további kérdésekkel, majd bemutattuk a Széchenyiről szóló prezentációnkat, amit az általa létrehozott vívmányokat ábrázoló papírba csomagolt csokoládé és pezsgő kínálásával is kiegészítettünk. Az utóbbira azért gondoltunk, mert az elnevezése tőle származik – mondta a tanárnő. Hozzátéve a következőket: 
– Ez egy alkotói közösség sikere, aminek most mi négyen álltunk az élén, de sokan részt vettek az előkészületekben. Szer Noémi, Martinkovics Márk és Fafka Bori munkája is kellett a sikeres prezentáció elkészítéséhez. A helyi művelődési központ, az Áldozzunk Gyermekeink Tudásáért Alapítvány és az Ipper Reklám is támogatott bennünket. 
– A sikeren túl először is nagyon örülök annak, hogy ezeket a remek képességű lányokat sikerült eredményesen felkészítenem. Jó érzés az, amikor egy projektbe beletesszük a munkát, és siker születik belőle. Mi más lehetne nekünk, tanároknak a célunk, mint a saját hazánk kiemelkedő eredményeit megismertetni a diákjainkkal?! Szerencsére a zsűri értékelte az én elképzeléseimet is. Nagyon jó alkotói közösségbe érkeztünk. Kiváló hazai és határon túli kollégákkal találkozhattam, akiknek szintén fontos volt ennek a versenynek a célja. Nagy élményt adott nekünk a Lakiteleki Népfőiskola Hungarikum Ligete is, ahol még egyikőnk sem járt. 

A Lakitelken lebonyolított verseny győztesei, Czompó Hanna, Ihász Bernadett, Kőszegi-Kövér Anna, a Magyar László Gimnázium 8. a osztályos tanulói lelkesen élték meg újból a sikerüket, és ezt mesélték róla: 
Kőszegi-Kövér Anna: – Nagyon örülünk ennek a szép eredménynek. A sokféle tudnivaló közül a biológiai témájúakat kedveltem a leginkább. Kedvenc témáim az alföldi kamillavirágzat vagy a tokaji borvidék. Érdekes volt a néptáncos bemutatónk is. A „Hogy a csibe, hogy” című lakodalmi játékot mutattuk be. Különleges feladat a fellépőruhánkba, a három-négy alsó- és a felsőszoknyába, valamint a kacába belebújni. Én először viseltem olyat. Az egész verseny nagyon izgalmas volt, és szoros eredményt hozott. 
Ihász Bernadett: – Osztálytársak és jó barátnők is vagyunk. Hozzám is közel áll a biológia és a kémia, alaposan felkészültem a Béres-cseppekből. A táncunk a mi Ördögszekér táncegyüttesünk műsorában is szerepelt. A fellépőruhánk levételére is alaposan fel kellett készülni, hogy minél gyorsabban megoldjuk. Eleinte ahhoz is segítségre volt szükség. Amióta hazajöttünk, rengetegen gratuláltak, ami nagyon jólesett nekünk. 
Czompó Hanna: – A történelem és az irodalom áll hozzám a legközelebb, ezért azok „specialistájának” mondhattam magamat. Azt hiszem, álmunkból fölkeltve is jól teljesítettünk volna a saját területünkből. Óvodás- és általánosiskolás-korunkban mindhárman néptáncosok voltunk, ezért örömmel vállaltuk azt a feladatot is. Érdekes és jó érzés volt, hogy bár a Vajdaságból, a Felvidékről és Erdélyből is érkeztek csapatok, de valamennyien magyarok voltunk! Kemény, felkészült ellenfélként versenyeztünk velük. Örömmel várjuk a következő lehetőséget is!