Kunszentmiklós

2022.03.17. 11:39

Petőfi ezer szállal kötődött Felső-Kiskunság vidékéhez

A Felső-kunsági kisváros szülötte dr. Galambos Dénes – térségünk korábbi országgyűlési képviselője – édesapja, Galambos Sándor közel negyven éve írt Petőfi és Kunszentmiklós című könyvének második kiadását mutatta be a hallgatóságnak múlt pénteken.

Várkonyi Zsolt

Kunszentmiklós A könyvbemutatót – többek között - megtisztelte jelenlétével dr. Salacz László, a Bács-Kiskun megyei 1. számú ország­gyűlési egyéni választókerület képviselője is, aki régi jó barátja dr. Galambos Dénesnek, akivel az előző ciklusban együtt dolgoztak az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában. A találkozó moderátora Farkas Lajos, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum jelenlegi, és a szalkszentmártoni Petőfi Múzeum egykori igazgatója volt. 
 

Sok szállal kötődött 
A szabadságharc lánglelkű költője, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Petőfi Sándor nagyon sok szállal kötődött a Felső-Kiskunsághoz. Szüleivel lakott Szabadszálláson, Dunavecsén, Szalkszentmártonban is, de ugyanakkor Kunszentmiklós az egyik kedvenc települése volt, amelyet 1845. július 23-án írt Búcsú Kunszentmiklóstól című költeménye is bizonyít. Az említett versen kívül a költő ebben a városban írta meg Pusztán születtem és a Megy a juhász a szamáron című költeményét is. 
A szabadságharc bukása után a Petőfihez való kötődés csak felerősödött a térségben, versei a hazaszeretettel lettek egyenlők, ezért szinte versenyeztek az ott élő emberek, hogy ki tud több Petőfi-verset elszavalni. 

Farkas Lajos és dr. Galambos Dénes a kunszentmiklósi könyvbemutatón Fotó: FM

Petőfi életét kutatva 
Számos lokálpatrióta kezdett el kutatni a költő és családjának kiskunsági élete és tevékenysége után, volt, aki levéltárakban kezdett el vizsgálódni, volt, aki csak az elbeszélésekre hagyatkozott. 
Az előbbiekhez tartozott Galambos Sándor kunszentmiklósi tanár és iskolaigazgató is, aki eltökélte, hogy könyvet ír Petőfi Sándor és Kunszentmiklós kapcsolatáról. Olyan anyagot állított össze, ami az igazságot mondta ki, 1984-ben kiadott művében semmilyen szépítés nem volt. Galambos Sándor rengeteget kutatott a különböző levéltárakban, múzeumokban, így írásai tudományos alapokon nyugszanak, ezért hiteles a munkája. Az író kunszentmiklósi kapcsolata eközben lehetőséget nyújtott arra is, hogy könyvében Petőfi megbízható kortársainak is emléket állítson. A könyvet most ismét kiadták, köszönhetően dr. Galambos Dénesnek, az író fiának, aki dunaújvárosi barátaival időt, pénzt és energiát nem sajnálva, édesapja könyve – újbóli kiadásával – tiszteleg Petőfi emléke előtt. Az elmúlt pénteken a kunszentmiklósi könyvtárban megrendezett könyvbemutató moderátorának Farkas Lajost, dr. Galambos Dénes régi jó barátját kérték fel a szervezők, aki a könyv méltatása kapcsán elmondta, hogy ő csak „szent embereknek” nevezi az olyan lokálpatriótákat, mint a kunszentmiklósi Galambos Sándor, hozzátéve, hogy ilyen volt még a szabadszállási Tóth Sándor, illetve a szalkszentmártoni Majsai Károly is. A dunaújvárosi múzeumigazgató rávilágított a könyv újbóli kiadásának hátterére is: 
„Gondoljunk bele, hogy a ´80-as években, amikor e könyv íródott, még nem volt számítógép, mobiltelefon, Facebook, és mindenért személyesen kellett elutazni, mindezt saját költségen. Ehhez kellet egy megértő feleség, mint ahogyan most is, amikor Galambos Sándor fia, dr. Galambos Dénes kezdeményezésére ismét kiadásra kerülhetett ez a könyv. Érezni, hogy ezért egy egész család fogott össze.” 
 

Megérteni a költő lelkivilágát 
A könyvbemutatón az is elhangzott, hogy Petőfiről írni, csak első látásra tűnik könnyű feladatnak, ha az ember jobban belemélyed az alkotásba, csak akkor tud megfelelő munkát kiadni a keze közül, ha sikerül neki megértenie a költő lelkivilágát, az adott pillanatban keletkezett érzelmeket, mert egy zsenit megérteni – hiszen Petőfi Sándor az volt – nagyon nehéz. Galambos Sándornak ez is sikerült, hosszasan elemezte a verseket, amelyeket a költő Kunszentmiklóson írt, majd rájött, hogy mik is mozgatták akkor Petőfi fantáziáját, és ez még jobban felértékeli magát a könyvet. Itt meg kell állni egy pillanatra és gondoljunk csak bele a szabadszállási követválasztásba, ahol Petőfit majdnem agyonverik, és történik mindez 1848. március 15-e után (Nemzeti Dal, 12 pont, márciusi ifjak stb.), Kunszentmiklóson viszont fáklyás felvonulást rendeznek a költő tiszteletére. 
Ez a könyv egyben a szerző, Galambos Sándor tanár emlékét is őrzi, mert hozzá hasonló igaz magyar emberre egyre nagyobb szüksége van ma a nemzetnek! 
Dr. Galambos Dénes a könyvbemutató részeként a hallgatóság szinte valamennyi tagjának adott a könyv második kiadásából, egy-egy közös emléket felidézve a megajándékozottakkal. 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában